Tőzsdei jog, 1933 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 4. szám - Küzdelem a tőzsdei bíráskodásért (1869, 1880)

4. szám TŐZSDEI JOG 3 biztosan és közvetlenül szolgáltatják, — szóval olyan bíróság, minőt, ha meg nem volna,, a gazdálkodó élet igen fontos érdekeinek kielégíthetése céljából múlhatatlanul teremteni kellene". Nemcsak az ország kereskedelmi testületei tették magukévá a tőzsdebíróság ügyét, hanem a számos felárat között, amely ez ügyben a képviselőházhoz és a kormányhoz intéztetett, Budapest Főváros Képviselőtestületének a képviselőházhoz intézett kérvénye is szerepel. így háríttattak el a tőzsdei bíráskodás hatáskörét és jellegét fenyegető veszélyek és így jött létre 1881-ben azután a ma is érvényben lévő szabályozás, amely a tőzsdei bíróságot, mint gazdasági szakemberekből alakított, állandó jellegű és messzemenő bírói hatalommal felruházott bíróságot illesztette be a magyar igazságszolgáltatás szervezetébe. JOGGYAKORLAT Anyagi fog 19. Az áruüzleti szokások 4. §-átmi szembenálló felet az ellenkötlevél beküldésére feíhívó fél részére biztosított jogok csak jogok és nem kötelességek; e jogok gyakorlásának elmulasztásához az áruüzleti szokások nem fűznek semmi következményt. 1732/1930. Vb. ítélet. Indokolás: Felperes azt adta elő, hogy alperes 1930 augusztus 4-én két tételben, összesen 2200 q melasset vásárolt tőle 8 P 40 filléres érőn. Felperes a két kötlevélpárt azonnal, tehát még augusztus 4-én elküldötte alperesnek aláírás végett, alperes azonban azokat csak többszöri felszólítás után, több mint négy héttel később, szeptember 5-én küldte hozzá vissza, még pedig az egyik, 1000 q melasse vételére vonatkozó kötlevelet aláírva, a másik, 1200 q melasse vételére vonatkozó kötlevelet aláiratlanul. Felperes ragaszkodott ezen kötlevél aláírásához is, majd miután alperes azt aláírni vonakodott, szeptember 10-én óvással élt, az 1200 q melassera vonatkozólag kényszereladást eszközölt és követelte alperestől azon árkülönbözetnek, mint kárának megtérítését, amely a szerződéses ár és a kényszereladási ár között mutatkozott, továbbá a kényszereladással kapcsolatban felmerült 1 százalék ügynöki jutaléknak megfizetését. Az árkülönbözet 1200 pengőt, az ügynöki jutalék 88.80 pengőt tett ki, úgyhogy felperes összesen 1288 P 80 fillér tőkének és ezen tőke járulékainak megfizetésére kérte alperest kötelezni. Alperes azt vitatta, hogy miután felperes a kötlevélpár beküldése által gyakorolta az áruüzleti szokások 3. §-ában biztosított azon jogát, mely szerint mindegyik szerződő "fél bármikor követelheti a másik féltől az ügylet megkötésének írásbeli elismerését, tartozott volna — tekintettel arra, hogy alperes az ellenkötlevelet nem küldte be kellő időben — vagy a 4. §. a) pontja szerint az ügylet elismerését bírói úton követelni, vagy a 4. §. b) pontja szerint az ügyletet alperes rovására a 65. §. c) pontja értelmében és a 73. §. rendelkezéseinek figyelembevételével lebonyolítani és erről alperest legkésőbb a késedelem beálltát követő második hétköznapon ajánlott levélben vagy a tőzsde titkári hivatala által felveendő óvát útján értesíteni. Minthogy felperes ezen értesítést elmulasztotta, a 4. §. b) pontjában meghatározott jogot többé nem gyakorolhatja. Megállapította a bíróság, hogy az ügylet elismerését követelő félnek, amenynyiben a felhívott fél az ellenkötlevelet kellő időben he nem küldi, csak szabadságában áll, de nem kötelessége az áruüzleti szokások 4. §-ában meghatározott jogok egyikét gyakorolni és hogy ehhez képest a szokványok ezen jogok gyakorlásának elmulasztásához nem is fűznek semmiféle következményt. Ennélfogva alperesnek az áruüzleti szokások 4. §-ára alapított védekezése alaptalan. Budapest, 1933. évi március hó 6. napján. Bing Gyula, Braun Arnold, Davidsohn Horace tőzsdetanácsosok, bírák, Dr. Engel György titkár. 20. Határidőügylet. Jogtalan lebonyolítás esetés sem követelhet a megbízó egyebet, mint a jogtalan lebonyolítás által okozott kár megtérítését. Ha a lebonyolítás a megbízó előnyére szolgált, még jogtalan lebonyolítás esetén sem forog fenn kártérítési igény. 152/1930. Vb. ítélet. Indokolás: A kereseti előadás szerint 1929. évi szeptember hó 18-án a B) alatti megbízólevél értelmében alperes megbízta felperest, hogy részére 1100 q májusi tengerit vásároljon a budapesti tőzsdén. Alperes ebből kifolyólag felperesnek az A) alatti kötvény ki vonat szerint 2730 pengő tőkével tai-tozik, amelyben, valamint annak járulékaiban kérte felperes alperest marasztalni. Alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy 1929. évi december hó 27-én felperes tőle a mutatkozó differenciára 1500 pengőt kért azzal, hogy annak be nem küldése esetén lebonyolítja a kötést. December hó 31-én felperes kérése ellen tiltakozott, mire felperes január 3-án az iratokhoz 4) alatt csatolt levélben azt közölte vele, hogy ezúttal a lebonyolítástól eltekint, arra kéri azonban alperest, hogy a jövőben bekérendő árkülönbözeti követelését haladék nélkül utalja át neki. Felperes ezután nem intézett olyan felhívást alpereshez, hogy árkülönbözetet fizessen neki. Ennek ellenére 1930. évi január hó 11-én az engagementot lebonyolította. Ehhez joga nem lévén, nem illeti őt meg a kereseti követelés. A jogtalan lebonyolításnak a következménye azonban a.z is, hogy felperes az erre az ügyletre fedezetül adott összesen 2000 pengőt neki visszaszolgáltatni tartozik, ami miatt ezen összeg erejéig felperes ellen viszontkeresetet támasztott. Felperes a viszontkereset elutasítását kérte. Állította, hogy 1930. évi január hó 8-án és azt megelőzőleg is, — tehát a 4) alatti levelet követőleg — prágai megbízottja útján alperest az időközben szükségessé vált árkülönbözet megfizetésére^ felhívta. Alperes a felhívásnak nem tett eleget, minek következtében január 11-én joga volt az ügyletet lebonyolítani. A bíróság tényként állapította meg, hogy felperes megbízottja 1930. évi január hó 8-án az iratokhoz F) alatt másolatban becsatolt express-levelet intézte alpereshez, abban a felmerült különbözet megfizetését kérte, közölvén azt is, hogy ennek elmaradása esetén felperea január 11-én kényszerlebonyolítást fog foganatosítani. Minthogy pedig a megbízólevél értelmében alperes arra kötelezte magát, hogy árfolyamváltozások esetén felperesnek szóbeli, sürgönyi, levélbeli, közvetlen vagy közvetett felhívására a megkívánt különbözetet készpénzben azonnal megfizetni köteles éa minthogy a megállapított tényállás folytán alperesnek az a védekezése, hogy a január hó 3-iki felperesi