Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 32. szám

zék közjegyző által felvett hitelesített másolatára és tanuk vallomására, kikkel igazolni kivánja, hogy Körpel előttük a hibás másolat beküldését elismerte, valamint Körpel által leteendő főesküre. Mindezen felhozások, bizonyítások s beismerések azonban nem döntők; birhatAdami Rezső, dr. Gusztáv. Előadóul Tőry Gusztáv, Beksics dr. Werner Bezső. Következett az albizottság által indítványba hozott kérdés a magán vádlói jogkör tekintetében. Dr. Dell'Adaini Rezső e helyett általános szöveget ajánl: » Kiket és mily ternak ugyan bizonyító erővel a beismerést ijedelemben illessen meg a vád joga a büntevő lotto-gyüjtő ellenében, de nem birnak; vádi eljárásban ?« azzal a kir. kincstárral szemben azért, mertj Csemegi Károly az albizottság! szöa lotto -gyüjtő nem tekinthető a kincstár j yeg mellett szólalt fel - alapos, kimeritő javára a zálogjog bejegyzése szorgalmaztatik, valamint ezeknek lakhelyei is pontosan tüntettessenek ki. megbízottjának, melynek ténykedéséért a indokolá8Sal kincstár felelős; és mert ama bizonyítások Vajkay Károly ellenzi Csemegi Kákai semmiképen sincs igazolva az, hogy nem formulázásának elfogadását, mert az a Körpel J á tal a temesvánlotto.-igazgató- , tnl>& részletezö. Pá&rtolja dr. Deir sághoz beküldött sorsjegy zék hanem az általa visszatartott sorsjegyzék, az eredeti. De még azon esetre is, ha bebizonyítottak volna tekinthető, hogy Körpel J. nem az eredeti sorsjegyzéket, hanem annak csak másolatát küldte be: felperes netaláni károsításáért felelős lehet a lottogyüjtő, de semmiesetre sem kötelezhető a lottojövedék a kérdéses nyeremény kifizetésére, azért, mert ez csak a beküldött eredeti sorsjegyzék alapján köteles a kifizetéseket eszközölni.* (1883. márcz. 1. — 8413. sz. a.) Adami Rezső szövegezését Dell'Adami Rezső indokolja indítványát az akczió populáris kérdésének s az ügyészség mikénti szervezése kérdésének fontosságával. Csemegi Károly benn látja az akczió populárist a szövegezésben. Beksics Gusztáv pártolja Csemegi szövegét. Manojlovics Emil ellenzi azt, mert az akczió populáris külön tárgyalandó. Szavazásra bocsáttatván a kérdés, a szavazatok eg3'enlően oszoltak meg, mire az elnök az albizottság szövegz mellett döntött. Véleményezők: Schedius Lajos, Németh Péter, Battlay Imre, dr. Schnierer A jÖTŐ Jogászgyülés kérdései Mint lapunk 30-ik számában közölve ^adáiC eíőadóTarnly János, volt, a III. szakosztály részéről kitűzött büntetőjogi kérdések (kettő a mult jogászgyülésről elintézetlenül fenmaradván) az állandó bizottság mart. 8-diki ülésében nem lettek megállapítva. E végett mart. 1 5-én ülés tartatott: Hodossy Imre elnöklete alatt. A kitűzendő kérdések szövegeA vélemények }. deczember 31. beadására határidő A kisko r u ak érdekében b eyujtott zálogjogi bejegyzési ké > zése körüli tárgyalás következőleg folyt \e.1 vény éknek a szabályszerű bélyegjegyekkel Tr ., yy. 7 i .. " •• 4. • ' leendő felszerelése tárqyában a belügyminiszVaikay Károhi következő szöveget in-, J j; ^ • if.3? •• L , , , ,J^?, , •'. , , , ter a következő körrendeletet intézte az összes dokol és ajánl: >A népétemnek a büntető jogszolgáltatás körébe vonásánál Magyarországban, ennek jogfejlődésénél és sajátos viszonyainál fogva, nem volna-e czélszerü állandóan vagy tanácsos legalább a mostani szakbirósági rerdszertol való átmenetül, vegyes bírósági rendszert igen, minő szervezettel és n s hatálylyal! < Dell'Adami Rezső a következő szöveget indokolja és ajánlja: >Mikép szabályoztassék a bűnvádi eljárásban az esküdtszékek szervezete és hatásköre ? Kivánatos-e a népelemnek részvétele a nem esküdtszéki bűncselekmények feletti bíráskodásban is ? és ha igen, mily szervezetben és mily hatáskörrel ? Sághy Gyula módositani ajánlja dr. Vajkay Károly szövegét oly kép, hogy csak az kérdeztessék, nem volna-e czélszerü átmenetül az esküdtszékre vagy részben e mellett állandóan a vegyes birósági rendszer meghonosítása? Sárkány József ellenben dr. Dell'Adami Rezső szövegezését pártolja, mint következetesebbet és kimeritőbbet, A szavazás megejtetvén, elfogadtatott Vf jkay Károly szövege. Véleményezőkül választatnak Széli Farkas, Zoltán Géza, dr. Friedmann Bernát, dr. Fayer László, dr. Barna Ignácz, dr. Molnár Imre, dr. Dell'Büutetőjogi esetek. Ha az, Utol utczai szidalmaztatása s botrány előidézése alkalmával, a felkért rendőri beavatkozás s oltalomba vétel megtagadtatott az e feletti megbotránkozásában azon nézetet nyilvánította, hogy a felkért rendőrök kötelességüket nem teljesítvén, ily szolgálatra alkalmatlanok: ez által a 261. §. alá eső becsületsértési cselekményt nem követte el. Hornyák András 35 éves debreczeni kocsmáros rendőrök ellenében elkövetett becsületsértés miatt a debreczeni tszéknél bünperbe fogatott. Törvényszék 1882. mart. 22. vádlottat a vádbeli vétségben bűnösnek kimondván 1 havi fogházra s 50 frt pénzbüntetésre Ítélte Kir. Tábla 1882. jul. 3 azon változtatással hagyta helyben, hogy a büntetést — tekintve vádlott bűntelen előéletét — 8 napra és 10 frtra leszállította. Kir. Curia mindkét ítéletet megváltoztatván, vádlottat felmentette. Indokok: Nyitránszki Tamás s Gulácsi Mihály tanuk vallomása s a vizsgálat során kiderített tényállás szerint vádlott egy nőszemély által az utczán nyilvánosan a legrutabb szidalmakkal illetetvén, e miatt nagy népcsődület támadt, azonban a helyszínén jelen volt Ballai István s később oda érkezett Pató Imre közrendőrök, daczára, hogy ugy vádlott mint Gulácsi tanú által ismételten felhivattak, — a botrány megakadályoztatására, épen semmi intézkedést sem tettek; ami onnan is kiderül, hogy saját beismerésük szerint is, amint a botrány színhelyét elhagyták, árva és gyámhatóságokhoz: Azon felmerült eset alkalmából, melyben egy megyei árva-! Hornyáknak ugyanazon nőszemély általi szék a hatósága alá tartozó kiskorúak vészé lyeztetett követeléseinek biztosítása czéljából a bejegyzési kérvényhez az 1881. évi XXVI. iif Ha tcz- 13-§-a szerint bélyegjegyékben lerovandó ily hatáskörrel 6^f&f^ek megfelelő bélyegjeiket csatolni elmidasztván, ellene az ületeki szabályok 104. §-ban foglalt büntető határozatok alkalmazásba vétettek, — illetve a hivatalos lelet alapján kiszabott illetékről a fizetési meghagyás az árvaszék nevére állíttatott ki, a törvényszabta felemelt illetékek iránti, a pénzügyi közegek és hatóságoknak is jelentékeny munkát okozó, az érdekelt felekre nézve terhes és gyakran költségekkel is járó felszólamlások kikerülése czéljából, a m. kir. pénzügyminiszter urnák e tárgyban folyó évi február 15-én 7157. szám alatt hozzám intézett átirata folytán a közigazgatási bizottságot felhívom, miként a megyei (városi) árvaszéket, illetőleg, a rendezett tanácsú városok árvaszékeit, esetleg a gyámhatósági joggal felruházott községek árvaszékeit utasítsa, hogy gondoskodjanak arról, miként a kiskorúak érdekében benyújtott zálogjogi bejegyzési kérvények a bejegyzési illetéknek megfelelő bélyegjegyekkel az illetéki szabályok 24. §-ának rendeléseihez képest legyenek mindig felszerelve, s az ebbeli kérvények felzetein azon felek- és gyámjaiknak nevei, a kiknek szidalmaztatása, a lárma s a népcsődület ismét megújult ; midőn tehát ily körülmények közt Hornyák a rendőri beavatkozásnak, illetve az oltalomnak tőle lett megtagadása miatt az e feletti megbotránkozásának kifejezést adott, és nevezett rendőröket figyelmeztette, hogyha igy járnak el kötelességeikben, megmutatja, hogy levetteti velük a rendőri ruhát, ebbeli cselekménye a btk. 261. §. súlya alá vonható s a 262. §. szerint büntetendő becsületsértés tényálladékát magában nem foglalja, mert vádlott fentidézett szavai által csak egyéni nézetét fejezte ki aziránt, hogy a két rendőr jelen esetben rendőri kötelességét nem teljesítvén, illyetén szolgálat ellátására alkalmatlan. »Minthogy továbbá arza nézve, hogy vádlott a rendőröket máskülönben sértő szavakkal illette volna, Pataki György egyes tanú némileg terhelő vallomása a többi tanú tagadó vallomása által niegczáfoltatott, Ballai s Pató közrendőrök mint érdekelt felek vallomása pedig bizonyítéknak el nem fogadható: vádlottat fel kellett menteni. (1883. febr. 28. — 13590. sz. a.)