Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 32. szám

— 128 — A hamis eskü tényálladéka kivan zárva, ha polgári perben az ügy lényegét illetőleg a valóságnak megfelelő döntő körülményre tétetett le. Tüdős József e. hamis eskü büntette miatt bpesti tszéknél bünvizsgálat tartatván — Törvényszék 1882.szept. 9. sz. határozatával vádlottat vád alá helyezte. Mert vádlott az ellene Turi Nagy Lajos által 150 frt. számlatartozás iránt indított perben főeskűt tett arra: hogy a számlabeli ruha nemüeket Nagy Lajos jogelődénél néhai Kunsági Istvánnál meg nem rendelte s át nem vette s igy a 150 frttal nem tartozik. — Jegyzőkönyvi önvallomásában azonban határozottan már nem tagadja, hogy az árukat megrendelte s átvette, — csak azzal védekezvén, hogy azok árát már törlesztette még Kunsági életében s igy már ez alapon gondatlanságbóli hamis eskü vétségével terhelhető. Azonban azon tények tanuk által is bebizonyittattak. Kir. Tábla 1882. okt. 23. megváltoztatta s a további eljárást beszüntette; >mert azon gonosz szándék, hogy vádlott a főesküt jobb tudomása ellenére hamisan tette le, sem önvallomásával, sem a vizsgálat bizonyítékaival igazolva nem lett. Kir. Citria következőleg határozott. »tekintve, hogy a polgári per állása szerint a polgári bíróság által eldöntendő lényeges körülményt az képezte, váljon Kunsági Istvánnak, az állított eladásból jogos követelése van-e Tüdős József ellen ? tekintve, hogy ennek következtében a Tüdősnek megítélt főeskü által bizonyitandó lényeges körülményt is csak is ezen követelés fennállása vagy fenn nem állása, illetőleg ennek megszűnte képezhette; > tekintve, hogy Tüdős J. a vizsgálat adatai szerint bebizonyította, hogy ő 1879. évben Kunságinak fizetést teljesitvén, ez utóbbi kijelentette, hogy követelésére nézve ki van elégítve >tekintve hogy e két körülmény: a teljesített fizetés s a hitelezőnek említett kijelentése, jogilag bizonyossá teszi, hogy Kunságinak a polgári per megindításakor nem volt vádlott ellen jogos követelése »tekintve, hogy ennek következtében a vádlott által letett főeskü, melynek folytán felperes pervesztes lett, — az ügy lényegét illetőleg a valóságnak megfelelő döntő körülményre tétetett le, ami által a hamis eskü tényálladéka ki van zárva; »ezen indokból a k. tábla végzése hhagyatik. (1883. febr. 23. — 16849. sz. a.) A lopásbani bünrészesség fenn nem forog, midőn vádlottak a lopott pálinkából azelőtt ittak, hogy annak lopott voltáról tudomással birtok volna. Hoch Ferencz 33 éves — Frank Józsefné 24 éves s Frank József'23 évés napszámosok lopás büntette illetve abbani bünrészesség miatt az Ipolysági tszéknél bünperbe fogattak Törvényszék 1882. május 12. első r. vádlottat, Szikriszt kárára elkövetett lopás bűntettében (336. §. 4. p.) bűnösnek kimondván, 8 havi börtönre ítélte; 2 rendűt azon bűntettbeni részességért 4 havi s 3 rendűt mint bűnsegédet két havi fogházra ítélte. Kir. Tábla 1882. jul. 4. indokaiból hhagyta azon kiegészítéssel, hogy 2. s 3. rendű vádlottak az ellenük alkalmazott büntetés neméből kifolyólag — a lopásban mint vétségben nyilváníttatnak bűnrészeseknek. Kir. Citria következőleg ítélt. »Az alsó bír. Ítéletek a minősítésre nézve megváltoztatnak Hoch Ferencz a 96. §. szerinti bűnhalmazatban elkövetett s a 336. §. 4. pontjába ütköző 3 rendbeli lopás bűntettében 2, rendű ugyanazon káros sérelmére elkövetett egyrendbeli lopás vétségében mint tettes és egyben mint orgazda mondatik ki vétkesnek — az első rendbeli lopás bünrészességének vádja alól felmentetvén, — 3-ad rendű az első lopás bünrészesség vádja alól szintén felmentetik, — a harmad izben elkövetett lopásnál bűnrészesnek mondatik ki, — a büntetésre nézve a kir. ügyész nem felebbezése folytán a tábla Ítélete hhagyatik. Indokok: Első vádlott nem egy szándék befolyása alatt, nem folytatólagos büncselekménykép követte el a 3 rendbeli lopást. Első izben egyedül lopta a pálinkát s azzal társát itatva, 2 vádlottat ujabb lopásra rábírta s az ekkor ellopott burgonyát több izben való megjelenéssel ugyan a tett helyén, de folytatólagosan, tehát egy külön bűncselekményként követték el. Ekkor ujabban megfogamzott szándékkal most megint egyedül ment a bor ellopása végett — de a lopott tárgyat nem sikerülvén haza vinni — részes társával vette magához 3. r. vádlottat, kinek e lopásról elötudomása is volt, >Ezen bűnhalmazatban elkövetett cselekmény miatt ezen vádlott a 340. §. szerint fegyházzal lett volna büntetendő, de az enyhébb büntetés miatt közvádló nem felebbezvéu, azt felebbező hátrányára súlyosbítani nem lehetett. »2. rendű vádlott maga beismerte, hogy első vádlottal együtt ment káros pinczéjébe s onnan több zsák burgonyái zsákjaikba áttöltve haza vitték. Eszerint vádlott ezen bűncselekményben tettleg vévén részt, abban mint tettes volt bűnösnek kimondandó, de tekintve, hogy a fogházban megállapított büntetés ellen a kir. ügyész nem felebbezett, — a cselekménynek vétségre minősítését helybenhagyni kellett; míg a 3-ik bűntettben, mint aki a más két vádlott által ellopott borból részt vett, az orgazdaságot követte el a 370. §. értelmében; azonban ugy ezen mint a 3. rendű vádlott, az első vádlott által elkövetett elsőrendbeli lopás részessége alól felmentendők voltak; miután ők a lopott pálinkából az előtt ittak, hogy annak lopott voltáról tudomással bírtak volna s igy büntetés alá eső cselekményt e részben nem követtek el.« (1883. febr. 21. — 15122. sz. a.) Az, ki országos képviselőválasztásnál másnak — elhalt apósának nevében szavazott, a választói jog megsértésének vétségét követte el, — mi szabadságvesztésen kivid pénzbüntetéssel is sújtandó. (Jruncza Jócsa 42 éves parasztgazda ellen a választás törvénytelen gyakorlatának vétsége miatt a n.-becskereki tszéknél bünvizsgálat folytattatott. Törvényszék 1881. okt. 3 vádlottat a vádbeli vétségben bűnösnek kimondván, 8 napi fogházra s politikai jogai két évi felfüggesztésére itélte. „Mert vádlott maga beismerte, hogy az 1881. évi országgyűlési kéjiviselő választáskor szavazatjoggal nem birván, apósa Buja Juon, ki már akkor nem élt, neve alatt szavazott, mi az, 1878. V. t.-cz. 148. §-a szerint a választói jog törvénytelen gyakorlatát állította elő. Kir. Tábla 1882. febr. 27. részben megváltoztatta, és vádlottat a btk. 184. §. értelmében a választói jog megsértésének vétségében mondotta ki bűnösnek s ezért a 184. s 188. §§. alapján 8 napi fogházra, a politikai jogok gyakorlatának 1 évre leszállításán kívül 10 frt pénzbüntetésre is itélte; »mert vádlott másnak neve alatt szavazott, tehát a választói jog megsértésének vétségét követte el, mire pénzbüntetés is van kiszabva; a 2 évrei felfüggesztés pedig nem állt helyes arányban a főbüntetés mértékével. Kir. Curia a tábla ítéletét indokaiból helybenhagyta.* {1883. febr. 23. — 6952. sz. a.) Kinevezések. A m. kir. igazságügyminiszter Hajdú Sándor kis-várdai kir. járásbirósági írnokot a szatmár-németii kir. törvényszékhez segédtelekköny vvezetövé és Kolozsváry János győri kir. törvényszéki dijnokot a bazini kir. járásbírósághoz írnokká, Kosa Zsigmond kir. igazságügyminiszteri fogalmazó-gyakornokot a nag3Tkikindai kir. törvénj-székhez, P etr i József beregszászi kir. törvényszéki joggyakornokot pedig az ungvári kir. járásbírósághoz aljegyzőkké nevezte ki. O felsége Szentiványi Adorján nagyvárad-városi kir. járásbirosági albirónak a nagykállói, — Göndöcs László nagy-kálló kir. járásbirosági albirónak a nagy-szalontai, és Tóth Imre nagy-szalontai kir. járásbirosági albirónak a nagyvárad-városi kir. járásbírósághoz — saját kérelmükre — kölcsönösen leendő áthelyeztetésüket, Köporosy József pótervásári kir. járásbirósági albirónak, saját kérelmére az egri kir. járásbírósághoz leendő áthelyezését. Zsiga Károly szigetvári és Perc z e 1 Ákos kaposvári kir. járásbirósági albiráknak kölcsönösen leendő áthelyeztetésüket megengedte. Csödmegszüntetések. Bömches Adolf brassói lakos. Duschnitz Adolf lugosi lakos ellen. Felelüs szerkesztő SZOKOI.AY ISTVÁN. IV. kerület, Hajó-utcza 5. Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és.pénteken. - Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 frt, fél évre 6 frt, negyedévre 3 frt. osztrák értékben Budapest, 188J. Az A t h e n a e u m irod. és nyomdair. társulat.