Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 26. szám

Budapest, 1883. szerda, márczius 1. 26. sz. Huszonötödik évfolyam, TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom. Pincze-szolgalom. — Sajtó- és váltójogi esetek. — Biint. jogeset. — Polg. codex felülvizs. — Curiai Értesítő. Piucze-telki szolgalom. Legújabb időkben nem kevéssé foglalkoztatta mind a szakértőket mind a bíróságokat a legfelsőbb fórumon is a promontori pó? ere-kérdés, melynek jogi következményei kihatnak a legtöbb bortermelő vidékre. Promontoron mint máshol is, köztudomás szerint, vannak pinczék, melyek idegen birtokosok szőlleje alatt léteznek s ettől függetlenül önálló tulajdonjoggal birtokoltatnak. — Ez onnan keletkezett, hogy a volt földesuraság midőn szőlő-ültetésre a hegységi területet kiosztotta, engedélyt adott, hogy bizonyos taksa fizetés mellett bárki a hegységbe pinczét nyithasson. Számos ily pincze keletkezett; a szőlőket, melyek alatt léteztek, adták vették annak tudtával, hogy alattuk idegen pinczék vannak: és hasonlóan ezen külön birtokot képező pinczék is külön adás-vevés tárgyául szolgáltak folytonosan. Ezen pinczék tehát külön birtoktestet képeznek, de azért nem telekkönyveztettek — ámbár az 1854. telekk. rend. 66. §-sza kimondotta, hogy külön birtoktestnek tekintendők s mint ilyenek külön felveendők hel y szin éléskor. Ujabban a szőlőbirtokosok s pinczék tulajdonosai közti viszony Promontoron vitássá vált. Nem vélték sokan megengedhetőnek, a tulajdonjoggal összeegyeztethetőnek azt, hogy a szőlő tulajdonosa tűrni tartozzék, mikép az ő tulajdona alatt, a föld alatti részben, mely a földtulajdonnak ép oly alkatrésze, mint a föld fölötti, beleegyezése nélkül idegen tulajdon létezhessék, illetőleg fentarthassék. Az igaz, miszerint ezen viszony a tulajdon jogosultságát megtámadja; de ugyanez áll minden telki szolgalomról is, melyet nem képzelhetni a nélkül, hogy a tulajdonjogra, abból kifolyó szabad korlátlan rendelkezhetésre sérelmes ne legyen ; és a szolgalmi jog még is törvényesítve van, jogilag létezik, fentartatik s az államintézmények által biztosítva csak ugy van, mint maga a föld tulajdonjoga. Csak az feltételeztetik, hogy ily telki szolgalom is, mint minden földteher s kötelezettség jogczimmel bírjon, jogos módon szereztessék. Ennek folytán a Curia a promontori esetre vonatkozólag kimondotta, hogy ily pincze-telki szolgalom elbirtoklás által jogszerűen megszereztethetik; s hogy ez alapon az idegen szőlőhegy alatt létező pinczék, szolgalmi jognál fogva, harmadik személyek által jogszerűen birtokoltatnak, habár ezen szolgalom sem a helyszíneléskor kitüntetve, sem telekkönyvezve nem lett is. Az alkalmul szolgált jogeset következő : Ábelesz Zsigmond és Ábelesz Izidor budapesti lakosok, Kun László budapesti ügyvéd által védett Müller Károly budapesti lakos ellen a promontori 245. számú tjkben A. -\- 112. sz. a. felvett ingatlanságuk alperes által pinczehelyül elfoglalt földalatti részének birtokba bocsátása, kőfallal való elzáratása iránt az 1880-ban a pestvidéki tszéknél pert tettek folyamatba, melyben a tszék 1882. május 16. — 4058. sz. a. következőleg itélt: »A promontori 245. számú tjkben A. -f (313. 314.) és 853. hrsz. sz. felvett ingatlanok azon 36^2 D ölnyi föld alatti részét, mely a B., illetve 3 •/• alatti vázrajzom A. B. C. D. betűkkel van jelölve, és a mely alperes által pinczéül használtatik, köteles alperes 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett kiüríteni, a telekkönyvi tulajdonos felperesek birtokába s használatába bocsátani, és a vázrajzokon A. D. betűkkel jelzett mesgyevonal mentén és hosszában, a pinczeüreg egész magasságában saját költségén emelendő fél méter vastag szilárd kőfallal oly módon elrekeszteni, hogy e válaszfal felperesek felőli oldala épen a niesgye közepére essék; ezenfelül pedig felpereseknek 173 frt 5 kr perköltséget és az ítéleti illetéket is megfizetni. Felperesi ügyvéd dijai s kiadásai 173 írt 5 krban, alperesi ügyvédei pedig 90 frt 50 krban állapíttatott meg saját feleik irányában. Indokok: Az A. alatti hiteles telekkönyvi kivonattal közhitelt érdemlőleg kimutatták felperesek, hogy a promontori 245. számú telekjkben A. -f (313. 314.) és 853. hrsz. a. felvett ingatlanok az ő kizárólagos tulajdonukat képezik; s hogy azokra semminemű szolgalmi jog teherként bekeblezve nincs és nem volt. » Kétséget nem szenvedhet tehát, hogy felperesek, tulajdonjoguk ily korlátlanságából kifolyólag, ezen ingatlanaikat nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is tetszésük szerint szabadon használhatják; s a mennyiben e tekintetben harmadik személyek tényei által gátoltatnának, ezek elhárítására is teljes jogosultsággal bírnak. »Á11 ez különösen alperessel szemközt is, ki maga beismeri, hogy a B., illetőleg saját 3 ./' alatti vázrajza szerint 36 V2 Q ölnyi kiterjedésben a felperesek A. alatti ingatlanságai alatt pinczét tart. »Alperes ezen pincze tartása, amenynyiben az idegen tulajdonnak ön nevében való használatát is foglalja magában, egészen a telki szolgalmak jogi természetét ölté fel. Ereje s jelentősége is tehát a szolgalmakra vonatkozó jogszabályok szerint bírálandó meg. — Mihez képest, hogy az, a szolgáló telek mindenkori birtokosa irányában szabadon gyakorolható jogviszonynak tekintethessék, szükséges mindazon tényezők együttlétét igazolni, melyek eme pinczetartási szolgalom dologi (jus inre) joggá emelkedését előidézik. >A szolgalmak, az ausztr. ált. polg. törvénynek ma is érvényben álló 481. §-a értelmében tkvi beiktatás által válnak dologi jogokká. Sőt, a 480. §. szerint, megszerezhető e tulajdonjog elbirtoklás utján is. »Alperes pinczetartási szolgalma sem az A. alatti telekjkben felvett felperesi ingatlanokra teherképen; sem a H. alatti saját ingatlanára jogositványkép bekebelezve nincs. Nem is volt. > Maradna tehát az elbirtoklás. Azonban, habár a kihallgatott tanuk vallomásai alapján tényként elfogadható is, hogy a kérdéses pincze azon a helyen és kiterjedésben, ahol és a mint az jelenleg áll, ember emlékezetét s a leghosszabb elévülési időt meghaladó idő óta fennáll; e hosszú használat és birtoklás mind az által felperesek korlátlan tulajdonjogával szemközt, a pincze birtokában és használatában alperest meg nem védelmezheti. Nem pedig azért, mert az auszt. al. polg. törvénykönyv ma is érvényes 1500. §-a értelmében »az elévülés és elbirtoklással szerzett jog annak, ki a telekkönyvhez biztában valamely dolgot vagy jogot, még annak bekeblezése előtt szerzett meg, kárára nem válhatik. íHogy felperesek, illetőleg a velük egy tekintet alá eső szüleik, az A. alattiban foglalt ingatlanok korlátlan tulajdon jogát, s a mi ezzel válhatlan: a kizárólagos használati jogot, előbb szerezték meg, mintsem alperes pinczejogosultságának telekkönyvi biztosítására csak kísérletet ís tett volna, mert hiszen ily lépéseket alperes még ma sem tett: nyilván való az A. alatti telekkönyv B. lapján látható bejegyzésekből, melyek szerint felperesek atyja: néhai Abeles Dávid, 1860. évi február hó 23-án Légrádi Imrével, tehát már nem is az első telekkönyvi birtokossal, és a szőlő-dézsmának az alperesi tanuk szerint az ötvenes években történt megváltása után kötött adásvételi szerződés alapján kérdéses ingatlanokat megszerezvén, tulajdonjogát ugyanazon napon be is kebeleztette. Azt pedig, hogy akár Ábelesz Dávid, akár örökösei: a jelenlegi felperesek valaha tudomással birtak volna arról, illetőleg köztudomású dolog volna, miszerint annak daczára, hogy az alperes által gyakorolt pincze-szolgalom az A. alatti ingatlanokra teherként a H. alatti alperesi ingatlanra pedig jogosítványként feljegyeztetni annak idején elmulasztatott; e pincze az A. alatti ingatlanok alatt terül el: alperes épen nem igazolta, a kihallgatott tanuk sem igazolják ezt, mert nem tudják, nemcsak, hanem az 1882. márczius 24-ik napján tartott szemle által, de Finszter Jakab, Kuhn Antal és