Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 17. szám

Budapest, 1883. szerda, február 14. 17. sz. Huszonötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom. A zálogjog és nulifieatiója I. — Ügyv. döntv. — Polg, váltó s büntetőjogi esetek. — Rendeletek. — Cariai Értesítő. A eálogjog és annak nnlificatioja. I. A reális jogok közül, főleg a közhitelre vonatkozólag — alig van fontosabb, mint a zálogjog és annak effectuálása. Egyeseken kivül számos tan- és jótékony intézetek jelzálog mellett elhelyezett tőkepénzeik után járó mérsékelt kamataikból tartják fenn magukat és állanak fenn. Ez okból a legislátiónak eleitől fogva főtörekvése és feladata volt: a tőkepénzek és azoknak kamataik és más járulékaik biztosítására nyert zálogjogokat a hitelező felek javára szabatos positiv törvény által megóvni és érvényre juttatni. Alkotmányunk helyreállitása előtti, a mostani időben annyira kicsinyelt, vagyis félreismert legislátiónk, introductionális és intábulátionális instrumentumaival a tőkepénzeket és azoknak járulékait a zálog objectumával teljes mérvben biztosította. Mostani anyagi törvényeink is, főleg nálunk a Királyhágón inneni haza részben, Erdélyben jelenben is érvényes általános polgári törvénykönyv Vl-ik fejezete — főleg annak 447. § sa elég szabatosan rendelkezik a zálogjogról , kimondván, hogy a zálogjog objectuma, az arra biztosított fő- és mellékköveteléseknek kielégítéséül szolgál, — az 1416. § ban pedig elészabja: hogy bírói közvetítés mellett igy vételárfelosztások alkalmával eszközölt fizetéseknél első sprban ép a mellékkövetelések mint a kamat és csak azután a tőkepénz részben vagy egészben törlesztendő. — Ami a dolog természetében fekszik, mert a részbeni kielégítés esetében a hitelező csakis a vételárfelosztási operatum alapján képes, az ekkép tisztázott hátralék követelése megkaphatásáért az adós ellen folyamodni; és van értelme a ptrts. 455. §. intézkedésének, a mely a törlesztett köve telések feljegyzését a telekkönyvi hivatal által az eredeti adóslevelén és annak viszszaadása mellett eszközli. A most idézett perrendtartás 1868. évi L1V. törvényczikk 447. §-a összhangzólag az ált. polg. törvénykönyAr fennebb idézett 447. §-sal elég világosan kimondja, hogy a betáblázott követelések kielégítési rangsorozatát a telekkönyv, illetőig a jogérvényessé vált zálogjogi bekeblezések elsőbbsége dönti el. Ezen idézett LIV ik törvényczikk életbeléptetése ideje alatt nagy költséggel behozott és fentartott telekkönyvi, és a kir. közjegyzői intézménynek czélja és feladata, azt hisszük, a közhitel nagyobbmérvü emelése és biztosítása volt — és nem tehetjük fel, hogy az csak az állam javára járó bélyeg- és illetékjövedelem és a kir. közjegyzők fenntartása kutforrásául szolgálni hivatott. Mind ezen általunk felhozott positiv törvények, fennálló telekkönyvi rendtartás szabványai ellenére hosszas gyakorlat után közelebbről merült fel, azon megdöbbentő eset, amely szerint a marosvásárhelyi kir. Tábla, Nóvák Bogdán elleni vételárfel osztásos ügyében 3725./1881. sz. a. hozott végzéssel a nevezett adósnak elárverezett házára, így a vételárra első helytt bek eb lezett hitelező a Marosvásárhelyi ev. ref. főtanodát, 2663 frt 60 kr tőkepénze után járó, a vételár/elosztás napjától számított 3 éven tuli kamataival 595 frt 67 kr össz"ggel a vételárból kirekesztette, és ezen igazkövetelést — egy későbbi hitelező a > Tiszabank* számára rendelte —- adatta ki. Kimondván simpliciter: hogy a 8 éve n túli kamatok a ptrts. 448. §. értelmében nem tartoznak a jelzálogos követelések sorába, és mint olyanok nem kielégühetők. A megkárositott főtanoda felebbezésében hasztalan hivatkozott a positiv anyagi és alaki törvényekre és bizonyította azon tényállást, hogy a tőke és azok kamatjaikra nézve egyaránt megnyerte a zálogjog objectumára a kielégitési zálogjogi elsőbbséget, jogérvényes telekkönyvi végzések és bejegyzések által; és hogy a 3 éven tuli kamatai valódisága nem kifogásoltatott, azok nem évültek el; mert az adós ellen a keresetet, sőt a végrehajtást is az elévülés lejárta előtt érvényesítette, és csakis bírói intézkedések és esetlegességek által állott elő kamatának 3 éven tuli terjedése. Akir.Curia 2759./1882. sz. a. kelt döntvényével a kir. tábla érintett végzését hagyta helyben és ennek folytán a főtanoda ezen egy esetben is 595 frt 67 kr kamat követelésével károsittatott meg. Magába véve ezen előforduló egy esetet, amely által ekép egy a pium legatumok mérsékelt kamataiból fennálló tanintézet 595 frt 67 kr egy tanítójának évi fizetését tevő összeg elvesztésével sújtatott, — még nagyobb és végzetesebb károsodás fenyegeti az ezen módon felmerülő hasonló esetek eléállásánál, mert csak tíz hasonló esetet véve fel, — a károsodási összeg már 5961 frt 70 krt fog tenni. A még hosszasabb tartamú és nagyobb összegű perek ellátásánál pedig beláthatlan azon veszteség, amely érni fogja a feleket és existentiájukat megrendíti. A miért is az egyeseket, a tan és humánus jótékony intézeteket, általában a közhitelt a jelzett bírói felfogás vagy egy tévesztett és félremagyarázható, az alaki eljárást szabályozó §. értelmezése és alkalmazása folytán phylloxeraként fenyegető károsodás orvosolhatásáért eléggé indokoltnak véljük a jelzett jogeset tartalma és consequentiájával tárgyilagosan az alábbiakban foglalkozni. A dologi zálogjognak feladata és czélja a hitelezők követeléseit azon beálló esetekre biztositani, a midőn az adós kötelezettségének önként eleget nem téve vagy tehetve — annak teljesitésére törvényes azaz per utján szorittatik reá. A procedúra természeténél fogva a peres ügyek lejártatása éveket vészen igénybe, a melynek rövidebb hosszabb tartama nemcsak magoktól a felektől, hanem a bírói közegek gyorsabb vagy késedelmezőbb eljárásától fel tételezte tik. A positiv törvényekben e tekintetben tett intézkedések gyakorlatilag csak írott malasztok — főleg a bírói gyorsabb eljárásra vonatkozólag, és a birói ténykedés ellenőrzése merőben illuzoriussá válik. — A midőn tapasztaljuk, hogy hónapok telnek el, a míg egy beadott keresetben csak tárgyalási határnap kitüzetik, — hónapok és évek, a míg egy kereset elláttatik, az a bizonyítékok, perorvoslatok retortáín keresztül menve elvégre végrehajtható stádiumba lép. A végrehajtási eljárás, vételárfelosztási tárgyalás, vételárfelosztási terv, kiutalási végzéshozatal kiválóan a birói agendumok köréhez tartozván, — csak ezen agendumok befejezése annyi időt vészen igénybe, hogy ezen nem ellenőrizhető ténykedés miatt évek telnek el, mig elvégre a vételárfelosztás jogérvényessé vált és a kiűzetés érvényesül. A birói hatalomkörnek és ténykedésnek a szabados és a perek vagy késedelmező — vagy gyorsabb lejártatását tárgyazó — döntő befolyására nézve elég lesz felhoznunk, hogy miként eddig a felsőbb bíróságoknak, most már a legújabb perrendtartási novella intézkedése szerint az elsőbíróságoknak ís megengedtetett, hogy belátásuk szerint a kereseteket újból meg újból kiegészíttessék — elől kezdhessék. A birói felelősség illetőleg feleletre vonás csak a megtett perorvoslatok, tehát a károsodás és tetemes perköltségek megtétele és idővesztés után veszi kezdetét és az is, a fogalmazó — vagy kezelői személyzet tulhalmozottsága, hiánya legtöbb esetben a törvényeknek egyéni szabad felfogása és magyarázása által tényleg meghiúsul. Nyilvánvaló tehát, hogy a procedúra természete és rendszerénél fogva a hozott kir. tábla, illetőleg Curiai decisio nagy anomáliát képez a midőn nem a felektől függő ellen nem őrizhető fentebb jelzett birói ténykedések folytán eléálló kérdéses 3 éven tuli kamatköveteléseket a kielégítésből kizárja. Minthogy akárhány eset fordul elő, ahol 5—10 - 20 évi vagy azon tuli vételárfelosztások fordulnak elő és igy a 3 éven tuli kamatok a követelések vagy nagyobb