Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 17. szám

— 65 — vagy legnagyobb részévé válnak. Főleg oly eseteknél, ahol tulajdon igénykeresetek, perorvoslatok merülnek fel, a végrehajtás folyamában. (Folytatása kővotkezik.) Cserndíoni M. Jogeset. Kisajátítási kártalanításoknál — a kisajátítandó tárgyak értékének épen a kisajátítás folytán létrejövendő vállalatokból remélhető emelkedése számításba nem vétethetik. A telkek becsárának meghatározásánál, a különböző szakértői véleményeknek csak a kisajátítási törvénynek megfelelő azon része vehető figyelembe, mely a hasonnemü telkek eladására, a kisajátítandó telkek valódi és a becslés idején létező áraira, s a bérek s tiszta jövedelmekre, — melyeket az adásvevéseknél közönségesen számba szokás venni — vonatkozik. M. kir. Államvasutak mint kisajátító vállalat: özv. Simig Istvánné, Símig Rezső Hummer János és neje mint földtulajdonosok e. bpesti tszéknél kisajátítási ügyet tett folyamatba —• melyben. Törvényszék 1882. mart. 22. — 42298. sz. a. köv. határozott: 1. Hummer s neje féle 2676. hr.sz. telekre nézve bíróságon kivüli egyesség létesülvén — ez tudomásul vétetik. II. A Simig-féle telkekre nézve pedig határoztatik. L A 2678. hr. sz. ingatlanokra (terv. A.) nézve a telekért ölét 36 írttal véve 57852 frtban — az építmények után 15587 írtban állapittatik meg a kisajátítás. 2. A tervben B. alatt létező 2677. sz. alattinál a telek után ölét 30 írtjával véve 31890 s az épületekért 473 frtban. III. A becslési eljárás költségei s dijai 453 frtban állapíttattak meg a kisajátító vasutak által fizetendőkben. Kir. Tábla 1882 juni 12. — 24080. sz. a. az I. III. pontokra mint nem felebbezettekre nézve a tszék határozatát érintetlenül — az építményekre vonatkozólag pedig hhagyta, — a telkeket illetőleg pedig megváltoztatta s a terv. A. alattija alatt fekvő 2678. hr. sz. telek kártalanítási öszszegét ölét 60 írtjával véve — 1607 öl után: 96240 frtban. >A B. alatti 2, 677. hr. sz. telek kárt. összegét pedig ölenként 45 írtjával 1063 öl után 47835 írtban állapította meg. eei' ],Kir. Ünria következő határozatot hozott. ,»A kir. tábla határozata bíróság határozatának I. III. érintetlenül levén hagyva — nyékért megállapított kártalanítási összeg re nézve helybenhagyatik, —- ellenben a telkek kártalanítására nézve mindkét alsó bír. határozat részben megváltoztatik s a kisajátítási terv A. alatt fekvő az uj pesti telekjben 2678 hr. sz. ingatlanból a telek kártalanítási összege • ölenként 50 frtal számítva — 1607 öl után 80350 frtban — a B. alatt fekvő 2677. hr. sz. telek • ölenként 35 frtot véve 1603 öl után 37205 frtban, s eszerint a) épületekért 15587, b) szintén épületekért 473, c) 2678. sz. telekért 80350 és d) a 2677. sz. telek után 37205 — összesen: 133615 forintban állapittatik meg. Indokok: Az ingatlanok tulajdonosainak azon kifogása, hogy a m. kir. államvasutak kisajátítási joga az 1872 : IX. t. cz. szerint az ő telkeikre ki nem terjedhet, amennyiben azok nem a személy pályaudvar szükségletére szándékoltatnak kisajáttitatni s hogy a kisaj átitási jog különben is az id. törv. '•>. §. szerint elévült— figyelembe vehető netn volt; mert az, hogy a kérdéses telkek a személypályaudvar részére kisajátithatók, az e részben illetékes kisaj. bizottság még 1873. juni 23. foganatosított eljárásnál hozott határozatában kímondotta, s c határozata a kőzlek, min. 1873. aug. 15 kelt rendelvényével hhagyatott, mert továbbá abból, hogy az id. törv. 3. §. szerint a kormány utasíttatott, mikép a megfelelő intézkedéseket akkép tegye meg, hogy az ott elősorolt munkálatok 3 év alatt befejeztessenek— c jog elévülését az esetre, ha a befejezés 3 év alatt nem eszközöltetik, mennyiben az befejezve nincs — következtetni nem lehetvén: helyesen járt el az — az első pontja már az épitmé1-ső bíróság, midőn a közlek. miniszter megkeresésére az 1881 : 41. t. cz. értelmében a kisajátítási kártalanitási eljárást folyamatba tette s keresztül vitte. >De nem volt figyelembe vehető az 1-ső biróság indokolása szerint azon ellenvetésük sem, hogy az összeírásban a kártalanitási összeg kitéve nincs s mindenek előtt e hiány pótlása volna elrendelendő: — nem pedig különösen azért sem, mert a kisajátító beadott észrevételeiben a Hummer telekért adott árt megajánlván, tudomásukra jutott a kártalanitási összeg — arra tehát nyilatkozhattak volna; Az ügy érdemét illetőleg — >Az épületekért megállapított összegre nézve a kir. tábla határozata hhagyandó volt annyival inkább, mert a szakértőknek az 1881. nov. 2o. jkönyvi véleménye szerint a 2677. sz. telken oly épitniénvek,'melyek egyátaljában épületeknek volnának nevezhetők, nem találtatván csak a kerités és utczai csatorna értéke vétetett számitátiba; a '2(i7s. szám alattió található épületek pedig, részint, a lerakott fa megóvására szolgáló faszerkezetű színekből részint oly épületi k 1 H">1 állván, mely favázas falakból készült, azoknak csak reménylhető jövedelme alapján felvett értéke már azért sem elfogadható, mert az 1881 : 41. t. cz. 25. szerint a becsléskor fennálló valóságos s a tiszta jövedelemhez mért érték állapítandó meg: ennélfogva, tekintettel arra, hogy az 1200 írtnyi haszonbérből levonásba hozandó s a becsatolt 12 •/• 4. alatti szerződés szerint a tulajdonosokat terhelő adók s egyéb járulékok után tiszta jövedelműi alig (marad fel 900 írt — nem szenved kétséget, hogy az épületek czimén felszámított 16060 fit, — melynek a tiszta jövedelem i is megfelel — helyesen állapíttatott meg. »A mi a telkek után megállapított kisaj. összegeket illeti: tekintve hogy a tulajdonosok részéről kinevezett szakértő véleménye, melynek támogatására B. ÍJ1, szerződésekre hivatkozik, melyek szerint a kerepesi és Rottenbiller utczák sarkán fekvő 86. sz. ház, mely előbb 60 írt. 1872-ben pedig 126 frton adatott el Q ölenként — még 1874. évben is 48 frton talált vevőre — a ('. szerint pedig a kerepesi és Berzsenyi-utca sarkán lévő ház • öle 89 írttal számíttatott — míg D. E. szerződések szerint a sugárúti házak Q ölenként 80—90 írton adattak el — s ezekből indokolva látja az általa megállapított 75 illetve 55 írtnyi becsárt, — elfogadható nem volt; mert eltekintve a bír. szakértő által is kifejezett azon nézettől, mikép a kérdéses telkek árának meghatározásánál a főváros más részében fekvő telkek értéke — amennyiben majdnem mindenütt más szempontok irányadók — figyelembe alig vehető: — a felsorolt eladások különösen azért sem szolgálhatnak alapul, mert az A. alatti telek a kerepesi ut belsejében, a B. alatti pedig nem messze a népszínháztól való fekvésük miatt az ott már létező s kifejlett forgalom mellett oly előnnyel bírnak, hogy azokhoz a vámon kívül fekvő telkek nem hasonlíthatók: a D. E. alattiak pedig a sugárút s a rózsa- és szív-utca sarkán, tehát a fővárosnak nemcsak egészen más, de jelenleg igen keresett részében s annyira beljebb feküsznek, hogy ezekkel a kisajátítandó telkek párhuzamba alig hozhatók. > tekintve továbbá, hogy a bír. szakértő véleménye, ki a nevezett telkek értékét ölenkint 70—50 frtra azon okból becsüli, mert a 2678. sz. terek több utak keresztezési terén fekszik — uralja a kerepesi utat, ahol élénk közlekedés van, — minélfogva a két telek ugy kereskedelmi czélokra, valamint lakházakra is alkalmas, — azért nem volt elfogadható, mert mindamellett ezen szakértő beismeri, hogy a közel fekvő telkekre nézve jelenleg a m. államvasutak által megszerzett ingatlanok kivételével magánosok közt egyetlen adásvevés sem fordult elő, — mely körülmény a telkek kelendősége ellen szól: tekintve továbbá, hogy azon állítása, miszerint azon időponttól kezdve, midőn a központi személypályaudvar kiépítése ténynyé vált, a körülfekvő telkek értéke emelkedett véleményének támogatására azért nem szolgálhat, mert az 1881. 41. tcz. 25. §. szerint a kisajátítandó tárgyak értékének épen a kisajátítás fulytáit létre jövendő vállalatból remélhető rnieUcdéír. számításba nem vétethetik. »Tekintve végre, hogy a kisajátító szakértő véleményének azon része, mely a sugárúti telkek összehasonlítására vonatkozik, lentiek szerint szintén figyelmen kívül volt hagyandó: önként folyik, hogy sem az egymáshoz közel álló két vélemény, sem a 3 véleményből kihozott középár az előadott alapon elfogadható nem volt, — hanem tekintettel arra, hogy az 1881. tcz. 5 1. tj. értelmében azt, mennyiben legyen valamely szakértő véleménye az ár meghatározására irányadó — a biróság van hivatva meghatározni — a szakértői véleményeknek csak a kisaj. törvény rendelkezésének megfelelő azon része volt a telkek becsárának meghatározásánál figyelembe vehető, mely a. hamrmmü telkek eladására ^- a kisajátítandó telkek valódi és a becslés idején létező áraira s a bérek s tiszta jövedelmekre, melyeket az adásvevé-