Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 25. szám

ÍTgyvédségi tlöiitvények. Ha vamely peres fél, kinek perében az általa közvetlenül megbízott ügyvédjének segédje dolgozott, utóbbinak a per kedvező kimenetele esetére bizonyos ajándékot igért — habár szóval, — s az azt elfogadta: köztük ajándékozási szerződés létesült, melyet a feltétel beálltával a peres fél teljesíteni köteles. Ha egy arany órára vonatkozási igéret tételkor meg nem határoztatott, hogy az mily szerkezetű s értékű legyen, az igérettevŐ csak arra kötelezhető, hogy tekintet nélkül a helyi viszonyokra, egy használható órát adjon. Gáli Mihály ügyvéd — személyesen védekezett dr. Spitzer Káról;/ e. egy arany óra esetleg 60 frt iránt debreezenijbróságnál perelvén — oárásbiróság 1881. juni 27. — 5345. sz. a. alperest 60 írtnak mint a helyi viszonyok szerint egy közép minőségű 8 értékű arany óra árának ngy 30 frt perköltségnek megfizetésére kötelezte *mert alperes beismerte, hogy felperesnek 1877. évben mint Báthory Sándor akkori iroda vezetőjének azon kötelező Ígéretet tette, hogy ha ő a Sütő Gábor által ellene 11589 frt kárösszeg iránt támasztott kereset alól felmentetik, — felperesnek egy arany órát fog venni, ngy azt is, hogy azon pert, melyet felperes főnöke ellenjegyzése mellett ugyan de saját belátása szerint vitt — alperes megnyerte. Az igéret feltétele tehát teljesülvén — azt beváltani köteles. — Az óra minősége s értéke azonban meghatározva nem levén, — ha az igéret ajándékozásnak vétetnék is — az órának olyannak kell lenni, mely a czélszerüségnek s használhatóságnak megfeleljen. Á szakértői szemle által bizonyítva van, hogy az alperesileg ajánlott 10—16 frt értékű és igazítást szükséglő óra jelen állapotban nem használható s közép minőségű s értékűnek épen nem vehető. És a szakértők egybehangzó véleménye szerint a helyi viszonyoknak megfelelő középértékű s minőségű használható arany óra értéke 60 frttól 100 frtig vehető. Kir. Tábla 1881. nov. 20. — 39530. sz. a. indokaiból helybenhagyta. Kir. Curia szintén helybenhagyta köv. indokolással. »Alperes beismeri, hogy azon perben, melyben leendő képviseletével Báthory Sándor ügyvédet bizta meg, felperes ügyvéd mint Báthory S. ügyvédnek segédje dolgozott; beismeri azt is, hogy az azon perre vonatkozó értekezés alkalmával azt igérte, hogy az esetre, ha az említett perben nyertes leend, felperesnek egy arany órát fog venni, mely igéretét felperes el is fogadta. > Kétségtelen tehát, hogy felperes közt — ki különben azért hogy főnöke Báthory S. helyett alperes perében dolgozott, alperestől különösen mit sem követelhetett volna — és alperes közt, ki háladatosságból és felperesnek a per körüli érdemeire tekintetből különös megjutalmazásul az emiitett feltétel beállta esetére szóbelileg egy arany órát venni ígért, egy később bekövetkezhető feltételhez kötött ajándékozási szerződés jött létre, — melynek érvényessége az alapon, hogy az írásba nem foglal— 98 — tátott, honi törvényeink szerint meg nem tám'adtathatván, miután alperes beismeréséhez képest is a kikötött feltétel beállott, — alperes a szerződést teljesíteni köteles. > Miután azonban felperes is beismeri, hogy az általa elfogadott ajándékozási igéret tételekor arról, hogy az arany óra, mily szerkezetű, értékű legyen — említés sem tétetett; ily körülmények közt az ügylet természeténél fogva teljesen közömbös helyi viszonyokra tekintet nélkül alperes csak is arra köteleztethető, hogy felperesnek egy használható arany órát adjon. — Minthogy pedig a kihallgatott szakértők véleménye szerint egy használható arany óra 60—100 írtért szerezhető meg: ennélfogva alperest a felperes által követelt 60 frt megfizetésében s mint pervesztest a költségekben is elmarasztalni kellett. (1883. febr. 20. — 3215. sz. a.) Az ügyvéd ellen az ügyvédi kamaránál tett, de alaptalannak bizonyult fegyelmi panasz rágalmazási cselekményt foglal magában, mely bűnvádi eljárás jogos alapjául szolgál. Az Ügyvédi kamara fegyelmi bírósága birói hatóságot képez. Ks a büntethető cselekmény miatti feljelentés alatt, a fegyelmi vétség miatt történt vádemelések is értendők. Az ügyvédek által érvényesítendő rágalmazási vád eseteibea az elévülés nem a fegyelmi panasz tudomásra jöttétől, hanem az aziránt hozott kamarai határozat jogerőre emelkedésétől számítandó. Jakubek János E. József ügyvéd panaszára rágalmazás miatt bünvizsgálat alá vétetett a nyitrai tszéknél. Panaszlott ugyanis a pozsonyi ügyvédi kamarához E. ügyvéd ellen fegyelmi panaszt adott be, állitván, hogy az árvaszéktől őt mint nagykorúvá vált árvát illetett 44 frtot a nevére hamisított felhatalmazvány mellett felvette s elköltötte. A kamara az ügyvédet kihallgatta s ez teljesen igazolta magát, miért a panasz mint egészen alaptalan elutasittatott, s panaszos jövőre ily alaptalan panaszoktól valóóvakodásra utasíttatott. Ennek folytán E. ügyvéd ellene rágalmazási panaszt adott be. Törvényszék 1881. május 6. — 2110. sz. a. elutasította különösen azon indokból, mert az ügyvédi kamarák büntető jogi értelemben (btk. 164. §.) hatóságnak nem tekinthetők; az pedig nem derült ki, hogy a cselekmény többek jelenlétében, vagy több habár nem együtt jelenvolt személyek előtt követtetett volna el. Ehhez járul, hogy az elévülés is fenforog, miután a 312. §. értelmében a rágalmazási beadványról nyert tudomás után 3 hó alatt E. ügyvéd panaszát a bírósághoz be nem adta. Kir. Tábla 1881. nov. 28. — 26386. sz. a. megváltoztatta a tszék végzését s rágalmazás vétsége miatt (260. §.) a bűnvádi eljárás folyamatba tételét elrendelte. i>mert az, hogy az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága a btk. 164. §-ban értelmezett birói hatóságot képez, határozottan kitűnik az 1874 : 34. t.-cz. 75. §-ból. »Mert a büntethető cselekmény miatti feljelentés alatt a fegyelmi vétség miatt történt vádemelések is értendők, mit kétségkívüli vé tesz a btk. 267. §-a, melyben a fegyelmi eljárás mint a rágalmazási vád elintézését feltartóztató akadály említtetik >mert a jelen esetre alkalmazandó elévülés a btk. 109. §. értelmében nem a fegyelmi vádemelés tudomásra jöttétől, hanem aziránt hozott határozat jogerőre emelkedésétől, vagy is a nem felebbezhető határozat kézbesítésétől számítandó: és végre — »mert az 1874 : 34. t.-cz. 94. §. azon rendelkezése, hogy a fegyelmi bíróság előtt alaptalanul panaszkodók megbüntetése végett a tszék a fegyelmi bíróság által volt megkeresendő — az 1880 : 37. t.-cz 2. §. alapján többé nem alkalmazható— abünt. törvény az alaptalan vád megbüntetése iránt intézkedvén. Kir. ('úrin a tábla végzését indokaiból hhagyta.* (1883. feb. 11. — 15384. sz. a.j Jogeset. Bebizonyíttatván, hogy a végrendelet a végrendelkezés helyén s idejében (1863-ban Krassómegyében) dívott törvényes gyakorlatnak, szokásnak megfdelöleg állíttatott ki, midőn az rnegyeközgyülési kiküldetés nélkül a hiteles bizonyság — szolgabíró és esküdt előtt alkottatott: annak érvényessége megállapítandó. Kovács József ugy is mint több Kovácsok engedményese —ifj. Krayer József s érdektársai e. néhai Schmidt Jenő oraviczai lakos s földbirtokos végrendelete érvénytelenítésére s törvényi örökösödés megállapítására 1878. évben pert indított a fehértemplomi tszéknél, melyben a Curia által tett feloldás, és ujabb eljárás után —• Törvényszék 1882. márcz. 27.— 8644. sz. a. kérdéses, még 1S63. évi jul. 18-án kiállított, végrendeletet érvénytelennek nyilvánította, s felperes törvényi öröklési jogát a hagyaték lbU(, részéhez megállapította. kir. Tábla 1882.május 24.— 23416 sz. a. megváltoztatta s felperest keresetével elutasította — köv. indokolással: »mcrt a megyehatósági, illetve alispáni bizonylattal s különösen póttárgvalás alkalkalmával alperesileg felhozott járásbirósiígi, szolgabírói s községelőljárósági bizonylatokkal igazoltatott, hogy örökhagyónak végrendelete az ideigl. törv. szab. 5. § nak — a polgári állásra való tekintet nélkül — a végrendelet kiállítása helyéni idejében (Krassómegyében, Oraviczán 1863. évben) dívott törvényes gyakorlatnak megfelel. — Ezen bizonylatokkal szemben pedig az ellenkezőt felperes sem a válasziratban felhozott levéltári bizonylattal (Z. a.) sem a szentszéki bizonylattal (U. U.) s ezt támogató szentszéki ítéletekkel nem bizonyította ; mivel a Z. bizonylat nemleges tartalmánál fogva a tényleges bizonyítékot meg nem gyengítheti; az U. U. alattiak és szentszéki ítéletek pedig azon kérdésre vonatkozva, hogy Oraviczán megyeközgyülési kiküldetés nélkül szolgabíró és esküdt társa, mint hiteles bizonyság előtt érvényes végrendelet nem lett volna alkotható — mitsem tartalmaznak.