Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 91. szám

által különbség van a czégvczető és a kereskedelmi meghatalmazott között. A czégvezetés még akkor sem szűnik meg a főnök halála folytán, ha világosan ennek életére adatott, ellenben a kereskedelmi meghatalmazott meghatalmazása utóbbi esetben megszűnik. A mi különösen még a kereskedelmi meghatalmazás visszavonását illeti, úgy ez épúgy lehetséges, mint a közönségés magánjogi meghatalmazásnál s a visszavonás a főnök részéről úgy a czégvezetésre, mint a kereskedelmi meghatalmazásra nézve bármikor történtetik. A czégvezető és kereskedelmi meghatalmazott ebbeli viszonyuk fentartását egyáltalában nem követelhetik, még akkor sem, ha a meghatalmazás meghatározott időtartamra adatott. A mennyiben azonban a czégvezető vagy kereskedelmi meghatalmazott a főnökhöz egyúttal szolgálati viszonyban áll, a meghatalmazás viszavonása csak a szolgálati viszony sérelme nélkül történhetik. A főnök megszüntetheti ugyan a szolgálati viszonyt is, de ez esetben a czégvezetöt, illetve kereskedelmi meghatalmazottat kármentesiteni tartozik, feltéve, hogy oly ok nem forog fenn, mely miatt a szolgálati viszonyt kármentesítési kötelezettség nélkül is egyoldalulag felbonthatja. Ugyanazon feltétel mellettt van a czégvezető és kereskedelmi meghatalmazott is jogosítva a czégvezetéstöl illetve meghatalmazástól egyoldah'ilag visszalépni. A visszalépés azonban csak a megkezdett ügyletek befejezésével történhetik, különben a visszalépő esetleg kártérítéssel tartozik. A czégvezetés vagy kereskedelmi meghatalmazás visszavonásának harmadik személyek irányában felismerhetőleg kell történnie. A czégvezetés visszavonása különösen a czégjegyzékbe bevezetendő és közzéteendő, különben a főnök a visszavonásra csak úgy hivatkozhatik, ha ez a harmadik előtt ismeretes volt, mit bizonyítani a főnök tartozik. A kereskedelmi meghatalmazott meghatalmazásának visszavonására ellenben a főnök akkor is hivatkozhatik, ha a harmadik előtt a visszavonás csak ismeretes lehetett. A visszavonás iránt tudakozódni azonban gyanuok esetét kivéve, a harmadik nem köteles, Elégséges gyanuokot képez azon körülmény, hogy a kereskedelmi meghatalmazott a harmadiknál csak hosszabb időköz lefolyása után jelentkezett. Végül megjegyzendő, hogy a meghatalmazás utólagos korlátozása részbeni visszavonást jelent, melyre ugyanazon szabályok nyernek alkalmazást, mint a teljes visszavonásra. J o g e s e t. Szerződésileg az köttetvén ki, hogy a kölcsön visszafizetése csak akkor követelhető, ha az annak fejében átadott ház tényleges vissiaadása követeltetnék az adósok által ; következéskép midőn nem bizonyütatik, hogy utóbbiak azt bármi uton igényelték volna, ez esetben az adósok sem a ház visszavételére, sem a kapott kölcsön visszafizetésére nem köteleztetnek. Gunszt M. a jászladányi izraelita hitközség elnöke — Szilber Lenke Kerschbaum Miháiyné, Szilber Mária Kövér Imréné és özv. Szilber Imréné úgyis mint kiskorú gyermekei gyámja s valamennyi mint néhai Szilber Ferencz jogutódai ellen 115 frt 50 kr. megfizetésére a jászladányi jbíróságnál pert folytatván — Járásbíróság 1882. jul. 20-án 1234. sz. a. kötelezte alpereseket a jogelődük Szilber Ferencz részéről a jászladányi izraelita hitközségnek megbizottaival 1858. deczember 15 én kötött szerződés szerint szabad használatra átadott azon házat, mely Szilber Ferencz hagyatékául bíróilag megállapittatott s az örökösöknek átadatott, visszafogadni s a házra kölcsön adott 115 frt 50 krt s a bíróilag megállapított 35 frt 20 kr. perköltséget felperesnek örökrészük arányában megfizetni, felperes kamat iránti keresetével elutasittatván — következő indokokból : „Az A) kötelezvény igazolja, hogy Szilber Ferencz a jászladányi izraelita hitközség megbizottaitól kölcsönzött 115 frt 50 krt. oly feltétellel, hogy annak kamatja fejében 20 év tartamára átbocsátja házát szabad rendelkezésre, akkor pedig azon házát vagy átadja, vagy a kölcsönvett összeget visszafizetendi. Ezen körülmény, alperesek átalános tagadása mellett a tárgyalás folyamán beigazoltatott, valamiut az is, hogy a jászladányi izraelita hitközség valóban lé.ezik s ennek elöljárója Gunszt M. a felperes. „A 115 frt 50 kr. kamatjában használatra átengedett ház, a mint azt alperesek is igazolták, azon ingat'anság, mely a jászkun megyei árvaszék 400. sz határozatával Szilber Ferencz hagyatékául beismertetett s alperes örökösöknek átadatott : és ezen ingatlanhozi tulajdonjoguk a jászberényi tszék által 1880. évi 1472. sz.a. bekebeleztetni is elrendeltetett. Ezek ellenében tehát alperesek azon védekezésük, hogy Szilber Ferencz u'án mit sem örököltek, mi egyrészben önmaguk által is meg van czáfolva, figyelembe nem vétethetett. „Alperesek által 3. sz. a. becsatolt irat, melyet telekkönyvi joghatályúnak állítanak, annak beigazolására, hogy azon ház, melyet Szilber Ferencz A) szerint használatul átengedett, nem képezné Szilber Ferencz hagyatékát, hanem ifj.Kerschbaum Mihály és Szilber Lenke tulajdona lenne e részben semmi figyelmet nem érdemel, egyrészről azért, mert az nem telekkönyvi másolat, hanem csak a telekkönyvi átalakításnál tervezett munkálat másolata; másrészt azért, mert az a 0) és 4. sz. nem kifogásolt okirattal ellenmondást foglal magában, azt azonban mégis igazolja, hogy a régi 843. számú telekjkönyvbe felvett ingatlan, tényleg izraelita imaház, tehát igazolja hogy a Szilber Ferencz által átengedett ház — mint szabad használatra átengedett — izraelita hitközségi czélra imaházul használtatik. „Felperes, mint a jászladányi izrae-? lita hitközség elöljárója és ¥) alatti megbízottja, jogosítva van a kölcsön adott 115 frt 50 krt követelni azért, mert sem Szilber Ferencz egyik szerződő fél, sem jogutódai s örökösei, az alperesek, nem tettek eleget az A) alatti kötelezettségnek, még akkor sem, midőn erre D) szerint megintettek; hogy t. i. vagy engedjék át azon imaháznak használt — immár C) szerint Szilber Ferencz hagyatékából alperesekre, mint örökösökre, tulajdonjoggal bekebelezett ingatlant az izraelita hitközségnek, vagy a reá kölcsön adott összeget fizessék vissza. „Sem jogosnak, sem még méltányosnak sem mondható alperesek azon igyekezete, hogy midőn a Szilber Ferencztől örökölt házat örökségkép elfogadták s azt tulajdonjoggal nevükre bekebeleztették, az ezen házra adott 115 frt 50 krt megfizetni vonakodnak, é3 felhasználják, hogy a 843. sz. telekjbe bevezetett tulajdonjoguk a telekkönyv átalakításánál felperes hitközség kijátszására 3. sz. szerint más idegenre s nem a telekkönyvi tulajdonosok nevére vezettessék át — egyrészben a kincstári illeték megrövidítése czéljából is. „Mindezekhez képest alpereseket, kik az A) szerinti háznak öröklés czimén telekkönyvi tulajdonosai, kötelezni kellett, hogy az izraelita imaházul használt házat vissza fogadják és az arra adott 115 frt 50 kr. kölcsönösszeget és perköltségeket stb. megfizessék. „Minthogy azonban a kérdéses ház még ma is mint izraelita imaház az izraelita hitközség tényleges birtokában van, felperes kamatkövetelésével elutasítandó volt". Kir. Tábla 1882. okt. 24. 43999. sz. a megváltoztatta s felperest keresetével elutasította, perköltségek kölcsönös megszüntetésével ; „mert az A) szerződés szerint néhai Szilber Ferenoz arra kötelezte magát, hogy azon esetben, ha az izraelitáknak ingatlanok szerzése (törvényileg) megenI gedtetik, a kérdéses lakházat köteles leend örökösen átadni s törvény .-zerüleg a jászlanányi izraelita hitközség nevére is átíratni; ellenkező esetben a 20 év leforgása után a helybeli izraeliták tartoznak neki vagy jogutódainak, ha kívánják, a lakházat a kölcsön visszafizetése mellett visszaadni. „Minthogy ezek szerint a kölcsön visszafizetése csak akkor követelhető, ha alperesek mint Szilber Ferencz örökösei a ház tényleges visszaadását követelnék ; felperes pedig nem is állítja, hogy alperesek ezt akár törvény, akár más uton követelték volna ; minthogy továbbá ennek hiányában alpereseket a ház visszavételére s a kölcsön visszafizetésére sem lehet kötelezni; „ennélfogva az eljáró bíróság ítéletét megváltoztatni stb. kellett. Kir. Cu ria következőleg határozott: „A bpesti kir. Ítélőtábla Ítélete az abban felhozott indokokból helybenhagyatik". (1883. május 30. — 86. sz. a.)