Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)
1883 / 91. szám
— 363 — Tekintve, hogy lapunkat folyvást s pontosan küldjük azoknak is, kiknek előfizetési idejük májusban vagy júniusban már lejárt, tisztelettel felkérjük előfizetőinket, méltóztassanak az esedékes előfizetési dijakat mielőbb megküldeni. — Mindent elkövetünk, hogy tisztelt előfizetőink igényei, főkép gyakorlati érdekei kielégíttessenek ; lapunk hetenként háromszor jelenik meg, nagy három hasábos formában, és kapcsolatosan a Curiai Értesítővel, mi csak lapunk számára van engedélyezve — és előfizetési ára mégis évnegyedenként csak 3 forint. Egyszersmind löbb oldalróli kérdezősködés folytán jelentjük, mikép felsőbb bíróságainknál a közbenjárást, szorgalmazást készséggel eszközöljük és az ügyekről felvilágosítással s részletesb tudósítással is szolgálna tunk. Szerkeszt. Házassági jogeset. A házasság tartama alatt született gyermek törvényes születésűnek vélelmezendő, s azért a bíróságok által is, törvényés jogaiban megvédendő levén, mig különkereset alapján a törvénytelen születés ki nem mondatik : annak tartására annyán kivűl szükség esetében ennek férje .{s kötelezendő. Nem változtathat a törvényes vélelem azon kifolyásán még az anyának nem toévényes ágyból születést beismerő vallomása, sott azon jogokról való lemondása sem. A házassági válóperben, a házasság tartama alatt született gyermek törvénytelen származása érvényesen ki nem mondható. Bélán János, Barát Judit e. házasság végfelbontása iránt a rimaszombati tszék előtt 1880. évben indított, s lefolytatott válóperében, — Törvényszék 1882. sept. 29 — 3677. sz. a. 1867. évben evang vallású peres házasfelek közt létesült házasságot véglegesen feloldottnak kimondotta, azzal, hogy ezen végelválasztás az anyakönyvbe jogérvényre emelkedés után bejegyzendő ; és hogy a házasfelek külön élésének ideje alatt 1878-ban született és Pospik Judit nevére kereszte t törvénytelen ágyból született gyermek eltartása, s felneveltetése alperes kötelességévé tétetik köv, indokolással: „Anyakönyvi kivonattal igazolva van, hogy peres felek evang. hitvallásuak ; a lelkészi bizonyítvánnyal pedig az. hogy a kibékéltetés általa többször megkiseréltetett, de sem ennek, sem a biroság ellőttinek eredménye nem lett — úgy az ágy — asztaltóli ideiglenes elválasztásnak sem. „Magok a felek a végelváláshoz engesztelhetlen gyűlölség alapján alhatatosan ragaszkodnak, s azt maga házassági védő sem ellenzi; miért a végelváflás engesztelhetlen gyűlölség alapján kimondandó volt, és pedig annyival inkább, mert vagyoni a házasságból származó 3 gyermektartási kérdés ez esetben fenn nem forog. Alperesnőnek saját beismerése, de a községi bizonyítvány, s az anyakönyvi kivonat által is igazolva van, hogy a különélés ideje alatt született Judit nevű gyermek törvénytelen ágyból született és pedig az anyakönyv szerint Pospik Jánostól — miért annak eltartására — áz árvaszéki ügyész nyilatkozata szerint is felperes kötelezhető nem volt, hanem az a házasságtörő alperesnő kötelességévé volt teendő." Kir. Tábla 1883. január 22—54106 sz. a. azon változtatással hagyta helyben, hogy a Judit gyermek törvénytelennek kimondását, s azon kijelentést, h°gy gyermektartási kérdés fen nem forog — mellőzendőnek nyilvánította — különösen még köv. indokokból: „Peres felek azon állítása, hogy'már évek óta különválva élnek, s ezen idő alatt egymáshoz nem közeledtek hitelt i érdemlő okiratokai bizonyítva van; miután tehát reménység nem mutatkozik arra, hogy peres felek még békés együttélésre hivatathassanak, s a perbeli körülmények szerint a válás okául felhozott engesztelhetlen gyűlölség is indokoltnak tekinthető — a tszék ítélete a végfelbontásra nézve ezen indokból is helybenhagyandó volt. „A Judit gyermek tartására nézve az 1877 : 20. t.-cz. 13. §. alapján hagyatik helyben. Ezen gyermek a hásasság tartama alatt született; tartása tekintetében tehát ugy az idézett törvény, mint az 1786. évi házassági nyilt parancs 59. §-a értelmében ezen perben rendelkezni kellett ; miután azonban a gyermek törvényességének kérdése jelen ps^ben meg nem oldható : ugyanazért a tszék ítéletének azon része, melyben azon gyermeket törvénytelennek kimodotta, indokolásával együtt — ugy azon kijelentése is, hogy gyermektartás kérdése fenn nem forogna — mellőztetett". Kir, Curia következő ítéletet hozott: „A kir. tála Ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik azon kiegészítéssel, hogy a kiskorú Judit tartására és neveltetésére szükség esetében felperes is köteleztetik ; „mert a házasság tartama alatt született gyermek mindaddig törvényes ágyból születettnek vélelmezendő ; s ennélfogva a házassági szabályzat 59. §-a értelmében is törvényes jogaiban a bíróságok által is megvédendő, mig külön rendes kereset alapján törvénytelen ágybóli származása jogerejü birói Ítélettel ki nem mondatik ; és mig ez be nem következik, mindaddig a fenébb emiitett törvényes vélelemből folyó jogait még az anyának azon beismerése, hogy a gyermek nem törvényes ágyból született, sőt ezen jogokról lemondása sem gyengítheti ; mert ily lemondásra az anya sincs jogosítva ; valamint azon körülmény sem, hogy a gyermek mint törvénytelen születésű vezettetett az anyakönyvbe, mert a törvényes házasságnak tartama alatt született gyermek törvénytelen származásának kimondására, mint már fentebb felhozatott, egyedül az illetékes bíróság rendes per utján van hivatva ós ez az anyakönyv vezető elbírálása alá nem tartozik". (1883. szept. 12. & 4372. sz. a.) Kettős házasság esetében, az egyik házassági kötelék érvénytelenségének kimondása nem a büntető törvényszék, hanem az illetékes egyházi bíróság hdtáskörébe tartozik. A bünoség kérdésében befolyással nem lehet azon körülmény, hogy az illető házasfél az első házasságra kényszerítve lett. Pavlov Judit előbb férjezett Jovánov utóbb Nyágritsné 20 éves görög kel. vallású napszámos kettős házasság miatt a nagykikindai tszéknél perbe fogatott — melynek letárgyalása után — Törvényszék 1881. dec. 9, a vádbeli bűntettben (251. § ) bűnösnek kimondotta, s 1 évi börtönre Ítélte, — egyszersmind az utóbbi házasságot érvénytelennek nyilvánította; s az anyakönyvet ahhoz képest kiigazitatni rendelte; „meri kitűnt, ön bevallás szerint is> hogy vádlott nő 1879. nov. 5. Jovanovval törvényes házasságra lépett Tarratán — később pedig Nagykikindára jVisszajövén, s egybekellését elhallgatván 1880. febr. 24. Nyagritssel ismét házasságra lépett anélkül, hogy az előbbi kötelék feldatott volna. Azt, hogy az első házasságra kényszeritetett volna mivel sem igazolta. Kir. Tábla vádlott s ügyész felebbezésére 1882. mart 21. a tszék Ítéletének az érvénytelenítés, s anyakönyvi kiigazításra vonatkozó í észét megsemmisitette ; „mert az érvénytelenség kimondása nem a tS'ék hanem az illető szentszók hatáskörébe tartozik : „egyebekben — helybenhagyta — azonban azon tételre nézve, hogy vádlottnő az első házasságra lett kényszeritetásét nem igazolta — megjegyeztetvén, mikép ha e körülményt vádlott igazolta volna is, az a jelen ügyben a bünnöségre nézve befolyással nem lehetett volna.* Kir. Curia köv. ítéletei hozott: a tábla Ítélete helybenhagyatik — miről a tszék oly meghagyással értesíttetik, hogy az összes bűnügyi iratokat a házassági kötelék érvénytelensége felett ítélni illetékes egyházi bírósághoz haladéktalanul tigye át." (1883. márt. 28. 14555 sz. a.) Büntetőjogi esetek. A bűnvádi eljárás helyesen szüntetik meg, midőn 3 év előtti könnyű testi sértés panaszoltatik, melynél már nem lehető, hogy a minőség, s a 3 év után felvett szakértői leletben meghatározott sértésekkel való azonosság kiderítethessék, Valentinovics Beliczay Anna e. könnyű testi sértés miatt pozsonyi tszéknél Szakovics Róza panaszt emelt. Törvényszék 1881. június 13. kelt végzésével a további bűnvádi eljárást megszüntette; „mert magánvádló azt panaszolja, hogy vádlott még 1878. évben őt anynyira megverte, hogy megsebesült, s három fogát elvesztette; és a csak most megejtett látlelet szerint 14 napi gyógy-