Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 89. szám

Budapest, 1883. Szerda, Szeptember 19. 89. sz. Huszonötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom:. Kereskedelmi jog. — Polgári s bünt. jogi esetek. — Miniszt. határozatok. A kereskedelmi jog köréből. A czégvezető és kereskedelmi meghatalmazott által kötött ügyletek jogi hatásai *). I A meghatalmazás lényegében fekszik, hogy a meghatalmazott az ügyletet nem saját, hanem a meghatalmazó nevében köti. Saját nevében a meghatalmazott mint il>en az ügyletet nem is kötheti meg, mert különben épen nem mint meghatalmazott, hanem mint bizományos jár el. Ez áll a czégvezetőről és kereskedelmi meghatalmazottról is. Ök fel lehetnek ugyan jogosítva arra, hogy egyes esetekben az ügyletet saját nevükben kössék meg, de ilyenkor tulajdonképeni minőségüket megtagadják, a mely csak akkor érvényesül, ha az ügyletet a főnök nevében kötik. A meghatalmazó, a főnök nevében ügyletet kötni azonban nem annyit jelent, mintha a főnök nevének vagy czégének használata az ügylet lényeges alaki kellékét képezné1.) Az nem jelent mást, mint hogy az ügylet a főnök és nem a meghatalmazott ügyl?te, hogy a főnök és nem a meghatalmazott a szerződő fél. Épen azért az ügylet akkor is van a főnök nevében megkötve, ha a főnök neve kifejezetten nem használtatik hanem csak a fenforgó körülményekből, a szerződők akaratából kitűnik, miszerint a főnök az, a ki az ügyletben mint szerződő fél szerepel, hogy a meghatalmazott nem saját maga részére akarja az ügyletet megkötni2) sőt az ügylet a fenforgó körülményekhez képest még akkor is a főnök nevében kötöttnek tekinthető, ha a meghatalmazott kifejezetten csak saját nevét használta. Miután pedig a főnök nevében kötött ügylet annyit jelent, hogy a főnök a szerződő fél: ezzel egyúttal ki van mondva, hogy az ügyletből eredő jogok és kötelezettségek közvetlenül a főnök személyében alapittatnak meg ; hogy a czégvezetó illetve kereskedelmi meghatalmazott és a harmadik szerződő fél között a megkötött ügyletből *ern jogok, sem kötelezettségek nem keletkeznek3.) *) Mutatványul Nagy Ferencz kolozsvári egyetemi tanár jeles muukájából mely az Athenaeum kiadásában e napokban jelent meg köv. ciim alatt: A magyar kereskedelmi jog kézikönyve különös tekintettel a magyar bírói gyakorlatra. Budapesten 1883. ') Kivétel van oly ügyleteknél, melyeknél a kötelezett fél név- vagy czégaláirása lényeges ; pl. váltóknál, telekkönyvi okiratoknál, perbeli meghatalmazásoknál stb. *) K. T. 49. §. 2. bek. Ugyanaz van kimondva a kereskedelmi társaságok képviselőire nézve a K. T. 90. és 188. §§ ban. ») K. T. 49. §. 1. ós 3. bek. Ez a nem egészen helycsen u. n. szabad vagy közvetlen képviselet elve, mely ellentétben a római joggal, hol a képviselő rendszerint csak maga magát kötelezte és jogosította közvetlenül, mai napság az általános magánjog terén is mindenütt el van fogadva. V. ö osztr. p. t. 1017. §. Ugyanezen elv van kimondva még a kereskedelmi társaságok képviselőire, valamint a nemtulajdonképeni kereskedelmi meghatalmazottakra nézve. (K. T. 90., 188., 290. §§.) A meghatalmazott tulajdonképen nem más mint a főnök puszta eszköze, mely csak arra szolgál, hogy a főnök akaratát kifejezésre hozza : egy semleges közeg, a. ki által és a kin keresztül a főnök szerződési akaratát érvényesíti. Vtltaképen nem a j meghatalmazott akarata az, mely az ügyletet létre hozza, hanem a főnök akarata a mint az a meghatalmazásban nyilvánul4), miből önként következik, hogy a meghatalmazott a főnököt utólagos jóváhagyás esetétől eltekintve, csakis addig kötelezheti, a meddig törvényesvagy szerződéses meghatalmazási köre terjed. Mihelyt a meghatalmazott hatáskörének túllépésével köt a főnök nevében ügyletet, hiányzik azon akarat, a mely a szerződést létre hozza, a meghatalmazott akarata az ügyletet létrehozni képes nem lévén. II. Abból, hogy a főnök, s nem a czégvezető, illetve kereskedelmi meghatalmazott akarata az, mely az ügyletet létrehozza s hogy az ügyletből csakis a főnök lesz jogosítva és kötelezve, következik : hogy az ügylet létrejöttéhez szükséges jog- és cselekvési képesség egyedül a főnök s nem a czégvezető, illetve meghatalmazott személyében kell hogy fenforogjon. Mi sem áll tehát útjában annak, hogy a czégvezető vagy kereskedelmi meghatalmazott kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy legyen, a nélkül, hogy az ő eljárásuk hatálya az atya, gyám vagy gondnok hozzájárulásától volna feltételezve; míglen, ha a főnök áll atyai hatalom, gyámság vagy gondnoság alatt, az ügylet csakis az atya, gyám vagy gondnok akaratával jöhet létre5.)Hasonlókép a főnök s nem a czégvezető, illetve kereskedelmi meghatalmazott személyéből ítélendő meg, vájjon az ezek által kötött ügylet kereskedelmi ügyletet képeze, s vájjon a kereskedelmi jognak a kereskedelmi ügyletekre általában, vagy a konkrét ügyletre vonatkozó intézkedései alkalmazást nyernek-e ? III. Különösen azon kérdéssel kell itt még foglalkoznunk, hogy mennyiben jön a meghatalmazott által kötött ügyletnél előforduló tévedés, k é n y s z e~r és csalás tekintetbe ? Erre nézve kü*) Ez kétségtelen akkor, ha részletes meghatalmazás adatik, a midőn a meghatalmazott csak a meg" hatalmazásban foglaltak ismétlésére szorítkozik. De nem kevésbbé áll általános meghatalmazásnál is; mert ennél is a meghatalmazó azt jelenti ki, hogy a mit a meghatalmazott tesz, az az ö (a meghatalmazó) akara. tának felel meg. A részletezés a meghatalmazott által csak olyan, mintha adásvételi szerződésnél a vételár megállapítása harmadik személyre bizatik. J) Az atya, gyám vagy gondnok akaratnyilvánítása azonban nem szükséges minden egyes esetben, hanem benfoglaltatik a czégvezető vagy kereskedelmi meghatalmazott kirendelésébeu. I lönbség teendő, vájjon a nevezett akaí ratkorlátozó tények a főnök vagy a megI hatalmazott személyében forognak fenn? Első esetben azoA; az általános magánjog korlátai között feltétlenül érvényesíthetők'1.) Ha ellenben a meghatalmazott az, a ki tévedett, kényszerítve lett vagy megcsalatott, akkor oly esetben, midőn az ügylet mégis a főnök akaratának megfelel, e körülmények tekintetbe nem jönnek.7) A mennyiben azonban ily eltérés a meghatalmazott és a főnök akarata között nem igazolható, miután a meghatalmazott csak mint a főnök közege jár el, az ő eljárása tehát voltaképen a főnök eljárása: ennek folytán a meghatalmazott személyében előforduló akaratkorlátozó körülmények épugy hatnak, mintha azok közvetlenül a főnök személyében fordulnának elő Ugyanazon okból a harmadik szerződő fél is érvényesítheti a főnök irányában azon kényszert vagy csalást, melyet a meghatalmazott az ügylet megkötése körűi elkövetett. Ugyanez áll a meghatalmazott vétkességére (culpa) nézve is. A meghatalmazott azon vétségeiért azonban, melyek az ügylettel belső összefüggésben nincsenek, a főnök nem felelős ; pl. ha a meghatalmazott az ügylet megkötése alkalmával lopott. Hasonlóképen nem fefelős rendszerint a főnök a meghatalmazottnak s általában a segédeknek a teljesítés körül elkövetett vétségeiért (v. ö. osztr p. t. 1313. §.); kivéve, ha a főnök szükség nélkül vagy járatlan személy által helyettesittette magát (v. ö. osztr. p. t. 1010., 1161. és 1315. §§.) kivéve továbbá bizonyos különös esetekben, így a vendéglősök és fuvarosek embereikért feltétlenül felelősek (v. ö. osztr. p. t. 1316. §., K. T. 402. §. és 1874; XVIII. t. cz. 1. §.) s ugyanaz áll a közraktárakra nézve is (v. ö. K. T. 437. §) A feltétlen felelősség kiterjesztése a forgalom érdekében annyival kívánatosabb, mert a helyettes elleni kártérítési kereset, melynek a harmadik részéről kétségkívül helye van (ö. v. osztr. p. t. 1295. §.) ritkán vezet eredményre: a meghatalmazó podig mégis legalább közvetett okozója a kárnak. 6) Ha tehát a főnök pl. X. lovat akarja meg venni, tévedésből azonban Y. ló megvételére ad meg{ hatalmazást s a meghatalmazott csakugyan Y. lova veszi — az üzlet a tévedésnek a helyes magánjogi elmélet szerinti hatásai értelmében semmis. Másként aa osztrák p. t. szerint, mely a tévedést csak annyiban veszi tekintetbe, a mennyiben azt az ellenfél előidézte, vagy legalább a körülményekből nyilván kivehette. (871. és 876, §§.) 7) Ha tehát a főnök X. lovat akarja venni, a meghatalmazott azonban azt hiszi, hogy neki Y. lovat kellene vennie, tévedésből azonban mégis X. lovat' veszi, az ügylet érvényes.