Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 81. szám

Budapest, 1883. Szerda, augusztus 29. 81. az. Huszonötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Kereskedelmi jogeset. — Polgári jogeset. — Eötvös beszédje. Kereskedelmi jogeset A kereskedői utazók jogköre csak azon jogcselekméngekre terjed ki, melyek az üzlet folytatásával rendszerint járnak s melyeket az ügyletek rendszerint szükségesekké lesznek; azok közé azonban az eladott áru feltétlen visszavétele s a megkötött ügylet felbontása nem tartozik. Hölle J. M. — Waldman e. 74 írt iránt a budapesti VI. ker. járás- mit.t keresk. biróság előtt pert folytatván — Járásbíróság 1883. febr. 27. 3519. sz. a. alperest a kereseti összeg fizetésében elmarasztalta az esetre, ha felperes főesküt tesz arra: „hogy Gajdusek Frigyes a neki adott meghatalmazás folytán a kereset tárgyát képező champagner visszavételére jogosítva nem volt s hogy nevezeit által a champagner visszavételéről értesittetvén, azt jóváhagyólag tudomásul nem vette ; s hogy végre Gajdusek neki a kereseti champagne rrel le nem számolt," „mert a per során kihallgatott tanuk vallomása által, de maga a kereseti ügylet megkötésénél közbenjárt s alperes által perbe hivott Gajdusek Frigyes beismerésével is igazolva van, hogy alperes a kereseti pezsgőt nevezettnek viszszaadta s ez azt átvette. „Ennélfogva jelen per elbírálásánál döntő körülményt az képez: vájjon a vételi ügylet megkötésénél közbenjárt Gajdusek meghatalmazása körében járt-e el, illetve a felperestől nyert különös meghatalmazásnál fogva a kereseti árut visszavenni jogosítva volt-e ? A perbehivott Gajdusek Frigyes alperes védelmében a kereset ellenében azt hozza fel, hogy a kereseti áru visszavételére felperes által nemcsak hogy fel volt ha<almazva, hanem felperes az áru visszavételéről s ezzel a kereseti ügylet felbontásáról értesülvén, az ö mint meghatalmazottnak eljárását jóváhagyta. Alperes a perbehivottnak az ó védelmében tett állítása igazolására egyéb bizonyíték hiányában felperest főesküvel kínálta meg, mit felperes elfogadván, azt részére, minthogy általa a per döntő körülménye igazoltatni czéloztatik, odaítélni stb. kellett és le nem tétele esetében igazolva levén, hogy az ügylet megkötésénél közbenjárt meghatalmazott meghatalmazása körén kivül járt el, felperes keresetével elutasítandó volt. Kir. Tábla 1883. ápril 26-án 1338. szám alatt megváltoztatta, felperest keresetével feltétlenül elutasította s 30 frt perbeli s 7 frt 65 kr. felebbezési költségben elmarasztaltn köv. indokolással: Felperes a tárgyalási jkönyvekben határozottan beismerte, hogy a kereseti vételügylet Gajdusek Frigyes utazója közvetítése mellett köttetett; azon körülmény pedig, hogy a felperes által szállított pezsgő a felperesnek nevezett utazója által visszavétetett s így az ügylet megsemmisíttetett, Stein Jakab s Weinberger Lajos tanuk vallomásával, valamint a szavatosként perbe hivott Gajdusek Frigyes előadásával bebizonyíttatott. „Miután pedig a kereskedelmi utazó jogköre a keresk. törv. 43. és 45. §§-ai értelmében mindazon ügylett kre, melyek a kereskedelmi üzlet folytatásával rendszerint járnak s mindazon jogcselekményekre, melyeket az ügyletek rendszerint szükségesekké tesznek, kiterjed ; miután másrészről felperes azt, hogy nevezett utazójától a kereseti ügylet megkötése után a megbízást vissza vonta volna, határozottan nem is állítja, annál kevésbé igazolja: annálfogva kétségtelen, hogy I Gajdusek Frigyesnek mint felperes kereskedelmi utazójának az általa kötött ügyletet megszüntetni és az árut visszavenni jogában állt; miből folyólag és tekintettel arra, hogy a kereskedelmi meghatalmazottaknak meghatalmazásuk körén belül tett cselekményeik a keresk. törvény 49. §-a szerint kötelezik a főnököt; felperes az utazója által visszavett áru vételárát alperestől jogszerűen nem követelheti; mihez képest felperest keresetével feltétlenül elutasítani és mint pervesztest a perköltségben is elmarasztalni kellett". Kir. Curia a tábla ítéletének megváltoztatásával az első bírósági Ítéletet hagyta helyben és a már megállapított perköltségeken felül felperest még 7 frt 15 kr. felebbezési kiadásban marasztalta. Indokok: Mert a keresk. törvény 45, illetőleg 43. §-a szerint a kereskedői utazó jogköre csak azon jogcselekményekre terjed ki, melyek az üzlet folytatásával rendszerint járnak s melyeket az ügyletek rendszerint szükségesekké tesznek ; „az áruk feltéttlen visszavétele s ez által az ügylet felbontása azonban ilyen jogcselekménynek nem tekintethetik ; „habár tehát Gajdusek Frigyes felperes kereskedői utazójának tekintendő is: a jelen perben az a döntő: hogy különösen fel volt-e hatalmazva felperes által az áruk visszavételére is, illetőleg hogy ezt felperes tudomására hozva, ugyanaz azt jóváhagyta-e? „ennélfogva az első biróság helyesen ítélt, midőn a per kimenetelét az alperes által ez irányban felperesnek kínált és ez utóbbi által elfogadóit eskü le- vagy le nem tételétől tette függővé". (1883. aug. 14. — 693. sz. a.) Jogeset. Kitűnvén, mikép az adós a hitelezője által, megállapodásuk ellenére, illetőleg a kitűzött fizetési határidő letelte előtt ellene vezetett s foganatosított végrehajtás ellen annak idejében törvényes jogorvoslattal élhetett s az által a beállt károsodását elháríthatta volna , azt azonban nem tette: az igy saját mulasztásából is eredett károsodásáért hitelezője ellen jogos igénye nem lehet. Norovitz János — Apfelman Adolf ellen 80 frt 96 kr. iránt az illetékes jbiróság előtt pert tevén folyamatba — Járásbíróság 1883. febr. 9-én 480. sz. a. alperest a kereseti összegben, kamataiban s 34 frt 10 kr. perköltségben marasztalta ; „mert alperes a 0) okmány szerint a kereseti tőke lefizetésének határidejét 1880. szept. 29-ére tűzvén ki, nem állott jogában ezen határidő lefolyta előtt fe'peres ellen végrehajtást vezetni. A D) s G) alattiakból azonban kiderül, hogy alperes a végrehajtásokat ezen határidőn belől eszközöltette. „Ezen ilykép jogtalanul kieszközölt végrehajtásokat követő s D) G) E) okmányokkal igazolt költségek áltaja jelen felperes ellenében rosszhiszemüleg okoztatván s felperesnek a tartozás kellő időbeni megfizetését nehezítvén ; őt azok megtérítésében elmarasztalni kellett: „mert nem igazolta, hogy a G) alattiban jelzett kamatot meg nem kapta volna. Ugyanis Mandok György tanú vallomása bizonyítékot nem szolgáltat az alperes javára; mivel annak arról, vájjon az adóra lefoglalt takarmány a 0) alattival azonos-e? tudomása ninnincsen ; főeskü pedig a C) alatti okmánynyal szemben, mely szerint alperes a kamat felvételét nyugtatta — nem alkalmazható. Kir. Tábla 1883. május 9-én 10,015. sz. a. megváltoztatta a jbiróság ítéletét s felperest keresetével elutasította, a perköltségeket kölcsönösen megszüntetvén, köv. indokolással: „Habár felperes a felek közt létrejött megállapodás ellenére folytatatta a végrehajtást felperes ellen ; mindamellett tekintve, hogy felperes a perrend 374. §-a értelmében annak idején a végrehajtás korlátozását illetve felfüggesztését nem kérte; s ehhez képest a foganatosított és perorvoslattal meg nem támadott végrehajtás jogerőre emelkedett; az annak folytán netalán felmerült kárának megtérítését nem követelheti;] „ miért is felperest kártérítési keresetével elutasítani kellett". Kir. Curia a tábla ítéletét helybenhagyta ; „mert felperes kétségbe nem vonta,