Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 67. szám

Budapest, 1883. Vasárnap, július 22. 67. sz. Huszonötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogesetek. — Tiszaeszlári végtárgy. — Curiai Értesítő — főlapon. Jogeset. Azon alapon, hogy a bérlemény tárgya a szerződés értelmében át nem adatott volna, a haszonbéri viszonyt nem létezőnek tekinteni nem lehet: midőn a bérlemény huzamosb ideig tényleg birtokoltatott s a szerződésszerv haszonbérfizetések hosszabb időn keresztül csakugyan teljesíttettek is. Brassó város közönsége — Vojku Roskuletz e. 1192 frt haszonbér iránt brassói j bíróságnál pert folytatván — Járásbíróság 1882. april 5.-2937. sz. a. félperest keresetével elutasította s 23 frt perköltség fizetésére kötelezte köv. indokolással: „Döntő kérdés itt az, vájjon jogositva volt-e felperes város alperestől az általa birt malmot önhatalmilag elvenni, s másnak kiadni haszonbérbe alperes kárára s veszélyére ? vagyis hogy igazolt-e az 1879. szept. 25. tartott viszárverés 1 „A kereset ezt azzal igazolja, mert alperes szerződési kötelességeinek eleget nem tett, haszonbéh részletekkel hátralékban van. „Noha ez nem tagadtatik, mind a mellett a viszárverést igazoltnak tekinteni nem lehet, mert szerződéstelj esitést csak az követelhet, ki maga részéről azt teljesítette. Már pedig felperes a bérleti szerződés azon teltételének (6. pont) hogy a bérleményt alperesnek leltár mellett átadja, beismerése szerint is, eleget nem tett. „így az sincs bebizonyítva, hogy felperes a bérleményt használható állapotban adta át; sőt kitűnt, hogy az rongált állapotban volt, miért a használat hosszabb ideig szünetelt; ezen szünetelésnek nagyobb ideje pedig épen azon időre esik, a melyért a haszonbéri pótlás kéretik a keresetben; és a haszonbér csak használatért követeltethetik. Kir. Tábla 1882. július 24.-3998. sz. a. helybenhagyta indokaiból — a perköltségeket azonban kölcsönösen megszüntette, mert tekintettel a szerződés feltételeire, felperes konok perlekedőnek nem tekintethetik. Kir. Curia mindkét alsó bir. Ítéletet megváltoztatván, alperest 918 frt 83 és fél kr tőke s időnként lejárt kamatjai fizetésére feltétlenül kötelezte; és ha alperes pótesküt tesz arra, hogy az általa kibérelt malom 1878. évben 6 hétig használatlan állapotban volt, akkor felperest az 1880. apr. 1. esedékes 149 frt bérköveteléséből 74 frt 50 krra nézve keresetétől elutasította „Végre felperest 1881. júniusra s 1881. július, augusztus és szeptemltérre járó bér fejében követelt 198 frt 68 kr iránti keresetével feltétlenül elutasította, perköltségeket kölcsönösen megszüntetvén. Indokok : Alperes beismerte, hogy felperes várostól a malmot 1878. jan. 22-től 1882. okt. 31-ig terjedő időszakra évnegyedes részletekben fizetendő 1550 frt évi bérösszegért azon kötelezettséggel bérelte ki, hogy az esetben, ha két évnegyedi bér pontos lefizetését elmulasztaná, joga leend felperesnek az ő veszélyére s kárára megtartandó árverés utján a bérleményt másnak kiadni, s alperes köteles leend a bérösszegek közti különbözetet felperesnek megtéríteni. „Beismeri alperes, hogy bérfizetési kötelezettségének pontosan eleget nem tett; s azt is, hogy ezen mulasztása folytán felperes a bérleményt nyilvános árverés utján 954 frt, tehát az alperes által kötelezettnél 596 írttal kevesebb évi bérért adta ki másnak. „Alperes azzal védekezett, hogy ő ezen bérkülönbözet megfizetésére azért nem kötelezhető, mert ő valóságos haszonbérlő nem is volt, mivel neki a bérlemény tárgya sohasem adatott ugy át, mint azt a szerződési feltételek 6. pontja rendeli. Ezen védekezése azonban a D. alatti, általa aláirt s valódinak beismert átadási okmány ellenében birói figyelembe annál kevésbé vehető; mert nem is állítja, hogy a bérleményt huzamosb ideig nem birtokolta s a szerződésszerű évnegyedes fizetéseket hosszabb időn keresztül nem ő teljesitette volna. .Alperesnek mint az ő szei-ződésszegése folytán felperesre hárult kár okozójának fizetési kötelezettségét tehát megállapítani s alperest az 1880. april 1. esedékes 149 frtból 74 frt 50 krban — az 1880. jul. 1., okt, 1-én, 1881. jan. 1-én esedékes 149 frtban — 1881. april 1-én esedékes 149 frtból az april, májusra járó 99 frt 33 egy harmad krban — az 1881. okt. 1. s 1882. jan. 1. esedékes 149 frtban s ezek kamataiban feltétlenül elmarasztalni kellett. „Minthogy azonban alperes további védekezésében azt is állította, hogy a bérlemény tárgya 1878. évben 6 hétig, 1 SS l-ben pedig több hónapon át használhatta n volt, s így ezen időre felperes az általa használható karban fen nem tartott malomért alperestől bért, illetve bérkülönbözetet követelni jogosítva nincs; minthogy továbbá alperesnek beszámítást képező ezen alapos ellenvetésére vonatkozólag Csabai A. egyes tanú határozottan vallja, hogy a bérlemény 1878-ban 6 hétig használható nem volt; Dobri M. Bemer J. és Kocznich R. tanuk pedig azt vallják. hogy az 1881. juni—szeptember hónapokban a bérlemény nem használható állapotban volt: ennélfogva az 1878. évi 6 hétig nem használhatás iránt Csabai egyes tanú vallomásán alapuló részbizonyiték kiegészítése végett alperesnek a pótesküt megitélni, s azt, hogy az arra járó 74 frt 50 kr a 149 frtból le vagy le ne vonassék-e — az eskü le- vagy le nem tételétől függővé tenni kellett; ellenben felperes az 1881. évi június—szeptemberre eső 198 frt 66 kr követelésével — fentnevezett 3 tanú vallomása alapján feltétlenül elutasítandó volt." (1883. június 28.-8259. sz. a.) Jogeset. A hitelező a csődtömeg jogtalan meggazdagodásából eredő követelésének érvényesítését czélozván ; s ilynemű követelések a csődtömeg tartozásai közé tartozván: aziránt az eljárás rendszerint a csődbíróság előtt indítandó meg. Buza Antal képviselve Szadovszky ügyvéd által — Reményffy József perügyelő képviseletében Károlyi János csődtömege ellen 609 frt iránt a balassagyarmati tszék mint csődbíróság előtt pert indítván, annak letárgyalása után — Törvényszék mint csődbíróság 1882. jan. 25. 5951. sz. a, következőleg itélt: „Alperes csődtömeg köteleztetik, a csődtömeg gondnok által a csődtömeg ingatlanságainak időközi jövedelmeiből a követelésbe vett 609 irtot, ennek, 1880. évi október 7-től járó 6 százalék kamatait felperesnek 14 nap alatt különbeni végrehajtás terhe alatt kifizetni. A perköltségek megszüntetnek; felperesi képviselő munkadija, és kiadása saját fele ellenében 25 frt 70 kr-ban, a perügyelőé a csődtömeg ellen 7 frt 50 krban alapittatik meg. Indokok: A per során kihallgatott tanuk vallomásai által beigazoltatott az, hogy felperes a kereseti összeget a csődingatlanság beruházása s hasznosítására forditá, azon felperesi állítás, hogy a csődbeli ingatlanság a második árverésen 3400 frt áremelkedései adatott el. a perügyelö hallgatag beismerése által lett legyőzve; azon a fentebbiekből kifolyó állítás pedig, hogy a beigazolt hasznosítások a birtok értékét fokozták, bizonyítékot nem igényel; mindezeknél fogva tekintve, hogy a perÜgyelő a fenntebbi beruházások megtérítéséhez a tárgyalás folytán oly feltétel mellett, hogy azok a jelzálogos hitelezők kielégítése után fizettessenek ki, szinte hozá járult: tekintve azon1 an