Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 66. szám

Budapest, 1883. Péntek, július 20. 66. sz. Huszonötödik évfolyam. NYSZEKI Tartalom: Jogeset. — Ugyvédségi döntvények. — Büntetőjogi eset. — Tiszaeszlári végtárgy. — Körrendelet. — Curiai Értesítő Jogeset. Az áru átadása, illetve átvétele iránti utólagos megállapodás ellentétes magyarázata miatt a szerződés teljesítése mindkét fél részéről elmaradván s igy szerződésszegésnem forogván fenn: a foglaló kétszer egének fizetése helyt nem foghat. Móczár Gábor — Löwenrosen Miksa e. 106 frt fizetésére a kecskeméti jbiróság előtt perelvén — Járásbíróság 1881. deczember 13. 5864. sz. a. felperest keresetével elutasította az esetre, ha alperes pótesküt tesz arra, hogy felperessel bizonyos szalonna eladására nézve akkép szerződött, hogy a megvett szalonna kivétel nélküli megválogatása s megvakarása nem lett kikötve; ellen esetben tartozik a 100 frtra leszállított összeget megfizetni; felperest ezen felüli keresetével azon esetre is elutasítván; „Mert Héber M., ki a felek szerződésénél jelen volt fel bizonyíték erejüleg igazolja, mikép nem köttetett ki, hogy vevő a szalonnát megválogathassa és megvakartathassa; felperes tanúi pedig igazolják, hogy felperes a szalonna átvételét csupán ehhez Kötötte s ez,^i a, szerződést kijátszani akarta. A félbizonyiték pedig törvény szerint kiegészítendő levén, alperesnek a pótesküt odaítélni kellett annál inkább, mert a dolog természetével ellenkezik, hogy nem a szerződés kötésénél, hanem a teljesítésnél állapíttassák meg a megvett áru minősége, a melynek jóvolta egyébként Versecz K. s Szálai L. tanuk vallomásával igazoltatott s mert alperes a szerződés teljesítését most is megajánlotta. A 6 frt napszámosi költség igazolatlan". Kir. Tábla 1882.június 6-án 8636. sz. a. az első bíróság ítéletét a 6 forinttali feltétlen elutasításra nézve helybenhagyta, többiben azonban megváltoztatta s alperest a 100 írtban feltétlenül elmarasztalta 16 frt perköltség fizetése mellett; „mert felperes azon állítását, hogy az általa alperestől vásárolt szalonna átvételi határnapját kölcsönösen elhalasztották s ekkor alperes a szalonna kiválasztását megengedte, Lajos Döme és Lakatos János vallomásával igazolta; azt pedig, hogy az átvételre kitűzött határnapon alperes a szalonna kiválasztását meg nem engedte, alperes per során beismerte. Ezek ellenében pedig Héber és Beke alperesi tanuknak az előbbi időben, vagyis azadásvevési szerződés megkötésekor történtekre vonatkozó vallomása figyelembe nem vehető. Minthogy pedig alperes azon cselekménye által, hogy az átadásra kitűzött határnapon a kikötött minőségű szalonnát felperesnek által nem adta — a szerződést megszegte; „ezeknél fogva a felvettnek elismert 50 frt foglaló kétszeregének fizetésére kötelezendő volt. „Kamat nem ítéltetett, mert a kereseti összeg egy része, a foglaló, nem kölcsönösszeget képez, a másik része, a kétszereg pedig pénzbüntetés természetével bir; s ily természetű kereseti öszszegek után kamat nem jár". Kir. Caria az 50 forintbani feltétlen marasztalásra nézve a kir. tábla ítéletét helybenhagyta; ellenben az azon fölüli 50 frt tőke s perköltség tekintetében mindkét alsóbirósági ítéletet megváltoztatta s felperest követelése ezen részével feltétlenül elutasította; a perköltségeket kölcsönösen megszüntetvén. Indokok: A per során előadottakból, ugy a kihallgatott tanuk vallomásából az tűnvén ki, hogy a vétel tárgyát képezett, szalonna átadási, lletve átvételi módozata iránt utólagosan történt, megállapodás ellentétes magyarázata miatt, a szerződés teljesítése mindkét részről a szerződéstől való elállás kinyilatkoztatása mellett elmaradt; minélfogva az előbbi állapot, mintha a szerzr a.'S m< g nem köttetert voma, unván ismét vissza; és igy szerződésszegőnek egyik f 1 sem tekintethetvén: alperes csakis a k ipo t foglaló egyszerű visszafizetésére vob kötelezhető, ezenfelüli követelésével ped'g felperest feltétlenül elutasítani stb. kellett". (IHH3 június 21. — 6627. sz. a.) Ügyvédségi döntvények. Az, hogy " p^rbe müködö'r ügyvéd az abb'iii képviselt fél ügyvédének helyetteüfként •< aitól nyert mpgbizás folytán, járt i'l. nem menti f>l azon perbeli felei attól, lugg z eljárt h^lyit-'s ügyvéd muttkndijnit közvetlenül megtérítse. 7óth l'ezsö ügyvéd — Friedmmn Simn, kereskedő e. 52 frt 74 kr ügyvédi díj megfizetésére 18H2 aug. hóban bpesti járásbíróság előtt, keresetet támasz' ott — Járáshirósáa 1882. aug. 30.—7796. sz. a. következőig it( lt: Alperes köteles az ezennel bíróilag megállapított 40 frt ügyvédi munkadijat s 11 frt 4 kr kész kiadást, ezen összegnek 1882. aug 2-ától járó 6 százalék kamatját, és 12 irt 55 kr perköltséget leiperesnek 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Ezen ítélet a kötelezettség teljesítésére kiszabott határidő eltébe után a felebbezésre való tekinget nélkül végrehajtható. Indokok: Alperes nem vonta két>e, hogy felperes mint perbeli ügyvédének megbízott helyettese az A. alatti jegyzékben felsorolt ügyvédi teendőket tényleg teljesíttette. Minthogy pedig ily helyettesítésnek az 1874. 34. t. cz. 62. §-a értelmében e részbeni külön meghatalmazás nélkül is helye van, azt pedig alperes nem is vitatja, hog}r a helyettem meghatalmazottként eljárt felperes által végzett ügyvédi teendőkért már közvetlenül a helyesettesitő ügyvédet díjazta, vagy hogy felperest az utó bbi kielégítette volna : annálfogva felpereg díjazását alperestől, kinek képviseletében és érdekében eljárt, követelni jogosítva lévén, alperest a tett munkálatoknak megfelelően megállapított ügyvédi munkadíj és felmerült kész kiadásnak, valamint a kereset indításától járó törvényes késedelmi kamatnak és a prts 251. §. alapján a perköltségnek megfizetésére kötelezni kellett. „Az ítélet végrehajthatóságára vonatkozó intézkedés az 1881. 59. t. cz. 37. §-a a) pontján alapszik; alperesi ügyvéd részére munkadíj és költség azért nem állapíttatott meg, mert azt fel nem számította. Kir. Tábla alperesnek 1882. szept. febr. 7-én 45149. sz. a. kóv. ítéletet hozott: „Az eljáró kir. járásbíróság ítélete megváltnztatik, felperes keresetétől ezúttal elmozdittatik, perköltség alperesnek nem Ítéltetik. Indokok: Felperes a per során maga is beismerte, hogy alperestől az A. a. számlában elősorolt peren kívüli ténykedésre megbízást nem kapott, hanem csak alperesnek megbízott ügyvédje, Woikenberg Károly által lett azok teljesítésére felszólítva s miután azt, hogy ő közvetlen megbízója irányában követelését érvényesítette volna, nem is állítja, alperes pedig felperessel mi összeköttetésben sem állván: az ügyvédi díjazás tekintetében csak a közvetlenül általa megbízott ügyvédjével szemben áll kötelezettségben, ki irányában a részéről tett helyettesítésből származott költségét is mint közvetlen megbízója ellenében elszámolni jogosítva van; ugyanazért felperest jelen alperes elleni keresetétől ezúttal annyival inkább elutasítani kellett, mert nem is állította, hogy Woikenberg Károly helyettesítő ügyvéd által eme követelésével közvellen alpereshez utasíttatott volna. Perköltséget alperes fel nem számítván, ilyenek részére megítélhetők nem voltak. Kir. üuria következő ítéletet hozott: „A budapesti kir. ítélőtábla ítéletének megváltoztatásával a budapesti VIII.—X. kerületi járásbíróság nak 1882.