Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 38. szám

tátott a vádlott, 2 esetben a vizsgálat kiegészítése lett elrendelve. Felfüggesztve az 1882. év végén 5 ügyvéd maradt. J o g e § e t. Azon esetben midőn ugyanazon úrbéri beltelken különböző személyek által épített s lakott épületek léteznek, s az udvartelek ugyanazon személyek által közösen használtatik: egyedül az úrbéri rendezésre hivatott bíróság hatáskörébe tartozik meghatározása annak, hogy azon belsőség egyiket s másikat mily arányban illeti; mi megtörténvén s a jutalék mindenkinek kiadatván, többé figyelembe nem jöhet azon kifogás, hogy a mérnök a telekkönyvi állapot ellenében felmérést s megosztást tenni jogosítva nem lett volna. Szarka László s Teréz — özv. Flaska Petemé s ifj. Flaska Péter e. közös belsőség felosztása, a vagyonközösség megszüntetése iránt 187 7. évben a pozsonyi tszéknél pert folytatván — Törvényszék 1882. april 26. — 4607 sz. a. kötelezte alpereseket elismerni, hogy a peredi 31/a sz. ndvar térmértéke 239 • öl és eltűrni, hogy a maradék 715 öl 51/b alatti udvar és beltelek felpereseknek 15 nap alatt végrehajtás terhe alatt tényleg s telekkönyvileg átadassék; peres felek a meg nem itélt területen az épületek anyagát elhordathatván. >mert a csereszerződés szerint Flaska Péter a peredi 44. sz. telekjben foglalt 31/a sz. házat 239 Q ölnyi beltelekkel szerezte meg Szalainétól s igy nagyobb területhez joga nincsen. Azonban szakértői felmérés szerint a 954 • öl területű beltelekből 463 ölet kizárólag 50 ölet pedig részben elfoglaltak s igy 239 • ölnél nagyobb tért jogtalanul használnak. >A felosztás terve a felek meghallgatása után a bíróság által megbízott szakértők által készitetett, mi a felek jogos igényeinek megfelelvén, a telek felosztásának alapjául vétetett. — Mivel azonban a telken fel- s alperesi épületek akkép vannak elhelyezve, hogy elbontás nélkül a tényleges eldarabolás lehetetlen lenne, anyaguknak elhordatása volt kimondandó. Kir. Tábla 1882. okt. 19. — 28474. sz. a. megváltoztatta s felpereseket keresetükkel elutasította; »mert a telekk. kivonatból kitűnik ugyan hogy a peres felek közös tulajdonát képező ingatlanok tulajdona tagositásnál akkép állapíttatott meg, miként felperesek keresetükben állították; jelesül felpereseket a 31/b ház s udvar 715 O öl — alpereseket pedig a 31/a ház s beltelek 239 • öl kiterjedésben illeti meg. »Mind azáltal felperesek azon kérelmének, hogy a peresfelek által osztatlanul használt belsőségek a szakértői tervszerint természetben elkülönittessenek s alperesek a felpereseknek jutandó területről épületeiket elhordathassák, illetve a jégvermet betömessék, vagy kárpótlás mellett felpereseknek átadják, nem volt teljesíthető. »Mert alperesek a megosztás ezen módja ellen tiltakoztak, s egyébként nem létezik oly jogszabály, melynek alapján a közös tulajdonos társak bármelyike is a közösségnek természetben való olynemü megszüntetését követelhesse, mely szerint a másik tulajdonos saját építményét lerombolni vagy tulajdonos társának kárpótlás mellett átadni tartozzék.* Kir. ('aria következőleg itélt: >Mindkét alsó bir. itéletmegváltoztattatik 8 a peres felek közt a közösség a kérdéses házak közös udvartelkére nézve akkép szüntettetik meg, hogy a II. sz. 716 Q ölnyi rész a 45. sz. telekkönyvi tulajdonosokat — az I. sz. 239 • öl területű rész pedig az 544. sz. telekkönyvi tulajdonost illetendi ; s köteleztetik alperes tiiriri hogy ezen megosztás — amennyiben a tagosítás folytán? átalakítás fentebbi rendelkezéstől eltérőleg foganatosíttatott volna — telekkönyvileg is végrehajtás utján eszközöltethessék; köteleztetvén alperesek 87 frt perköltséget, felperes pedig a mészárszék és jégverem értékének megváltása fejében 161 frt 9 krt megfizetni, de utóbbit csak azon esetben, ha alperesek azok anyagának elhordatását magokra nézve előnyösebbnek nem tartanák — utóbbi esetben alperesek kötelesek levén azokat 30 nap alatt elhordatni. Indokok: A peredi 44. és 45.sz.telekjben foglalt 31/a s 31/b ö. i. sz. házaknak udvartelke közösnek levén kitüntetve, alperesek azon érvelése, hogy midőn a 31/a sz. ház Flaska Péter részére az 544. sz. telekjbe jegyeztetett s átvezettetett, az udvarteleknek már egy fekvésileg s tér mértékileg meghatározott részére nézve nyert volna nevezett jogelőd nyilvánkönyvi tulajdonjogot — alappal nem bir; mert azon átvezetés az előbbi állapotnak minden változtatása nélkül történt meg. > Miután pedig oly esetben, midőn ugyanazon úrbéri beltelken különböző személyek által épitett és élvezett épületek vannak, s az udvar telek ugyanazon személyek által közösen használtatik — egyedül az úrbéri rendezésre hivatott bíróság hatásköréhez tartozik meghatározása annak, hogy azon belsőség a külsőségek tekintetbe vételével, egyiket és a másikat mily arányban illeti; ez pedig ugy a D. E. alatti földkönyvek, valamint az 1879. okt. 80-ki tárgyaláskor mellékelt telekk. kivonatok szerint már megtörtént, — és azon udvartelekből ugy a hozzá vett belső kertekből felperesek jutaléka 715 — alperesek jogelődéé pedig 239 • ölben katároztatott meg; aniután továbbá alperesek az úrbéri annyival inkább helytadni kellett: me fenforgó esetben az épületeknek külön^ tulajdonosai levén, a közösségnek ájferég utjáni megszüntetését ez gátolja, — 'lenben a természetbeni megosztás, a szakértők okadatolt véleménye szerint az általuk készített tervrajz alkalmazásával mi akadályokba sem ütközik és pedig annál kevésbé, mert közös telken valamely épitkezés csakis a közös tulajdonosok közmegegyezésével történhetvén, a felperesek beleegyezése nélkül felállított mészárszék és jégverem figyelembe nem jöhet — joga levén alpereseknek azon épületek anyagát a felpereseknek jutott részről elhordatni. »Tekintettel pedig arra, hogy felperesek beadványukban magok kérték itéletileg kimondatni, hogy ők a mészárszék s jégveremnek az j 1880. május 13 ki birói becsiinéi megállapított értékét alpereseknek megtériteni tartozzanak: az ítéletben ez is felveendő volt; tetszésére hagyatván azonban alpereseknek ezt, vagy az 'anyagot igénybe venni; utóbbi esetben pedig az elhordatás napját is meg kellett szabni.< (1883. febr. 22. — 128. sz. a.) Jogeset. A hagyatéki hitelezőket jogos követelésük érvényesítésében nem gátolhatja az, hogy az ellentétes igények miatt peressé vált örökségi vagyon az örökösükül jelentkezetteknek a hitelező keresetének megindítása előtt bíróilag még át nem adatott. Marsovszky Vilma s Kornélia — Turóczy Palásthy Éva, Palá^thy Albert s több érdektársaik e. még 1878. évben a trencséui tszéknél 7021 frt S4 kr. hagyatéki tartozás iránt pert indítottak. Törvényszék 1880. nov. 16. — 4418. sz. a. felperest azon kérelmével, hogy alperesek mint Marsovszky Ilona hagyatékában örökösödésre igényt tartók örökségük erejéig a keresetben marasztaltassanak — ez úttal elutasította — perköltségeket kölcsönösen megszüntetvén; >mert eltekintve attól, hogy a mint kiskorú elhalt örökhagyónak kiskorúsága idejéből származtatik a kereseti követelés s azt tárgyazó kiadások az életben volt apja s azután gyámja által voltak fedezendők; a kereset meg nem Ítélhető azért sem, mert beismertetett, hogy alperesek a hagyatékban még nem örökösök, hanem csak bíróságnak VtarlalmóTn^ f"*4 l)eres fe.lek s W * h*SJ**& ségbe nem vonták, hanem a D. E. ki- ^Pyiseletére sem jogosítottak. - Felpevonatok ellen csak azon kifogást tették, re«ek tehát keresetük jogalapját nem igahogy a működő mérnök a telekk. állapot j zoltakellenében felmérést s megosztást tenni jo-1 Kir- Táhla 1882- aPril 26- — 44729. gositva nincs; — ezen kifogás azonban — sz-.a- helybenhagyta a tszék Ítéletét, indotekintettel arra, hogy a működő mérnök az kainak felhozásával úrbéri bíróság határozatainak egyedül szak- Kir. CWtű mindkét alsó bíróság itébeli foganatositója; hogy továbbá határo- j letét megváltoztatta és felperesek keresezottan meg nem tagadtatott a D. E. kivo- tét már ez úttal is megbirálhatónak kimonnatoknak a hitelesített földkönyvveli ösz-1 dotta. hangzása; hogy végre az 1879. okt. 30 fel-I >mért a kereset szerint felperesi kövemutatott telekk. kivonatok már átalakítást' telésnek, mint állítólag néhai Marsovszky jelezvén, e körülmény az úrbéri rendezés Ilona hagyatékát terhelő tartozásnak a végleges lefolyásának kétségtelen bizonyi- hagyatéki vagyonból leendő kielégítése vétékát képezi — értékkel nem bir: a keresetett igénybe, s a per adataiból kétségteseti kérelemnek jelen módozatok ni$, «. m> hogy felperesi kereset folytán jelen