Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 18. szám

hogy főleg az által a felek mily nagy mérvben terheltetnek. A perek folytatása mennyi időt, bélyeg költségeket igényel, a végrehajtási, árverési süni esetek által mennyi illeték foly be, az állampénztárába. A mi a felek és az általok fenntartott állam jól felfogott érdekében is ezen terhek csökkentésére szolgáltat komoly indokot. Főleg pedig arra, hogy a jogkereső felek a megtett nagy és nem liquidált költségeken, idővesztésen kivül igaz követeléseik oly jelentékeny részének, a kérdéses 3 éven tuli kamatoknak elvesztésével saját szerződéseik, akaratj ok és a positiv törvények ellenére ne sajtoltassanak. (Vége következik.) A postamesteri állás tekinthető- e közhivatalnak? oly kérdés, melynek fontos jogi következményei is vannak. — Egy előfordult eset alkalmából, — a midőn egy postamester pályázott egy megyénél üresedésbe jött gyámpénztárnoki állomásra, s folyamodó a minősíttetés tekint'tében az 1881. I. tezikk 34-ik §-ára hivatkozott, a belügyminiszter f. é. 6108. sz. a. kelt rendeletével kimodotta, hogy a postamesterekre nézve, amennyiben azok csak ezen alkalmaztatásokból kifolyó minősítés alapján pályáznak megyei közigazgatási hivatalra, az 1883. I. tcz. 34-ik §-a nem alkalmazható, mert a postamesteri állás az állammal kötött tiszti szerződésen alapulván, az ko zhiv atálnak s a postamester köztisztviselőnek nem tekinthető. A tényleges szolgálatban állók, illetve az 1867. július 1-je után szolgálatban volt egyének is csak annyiban mentethetnek fel a minősítésről szóló törvény hatálya alól, amennyiben ugyanazon szakban kívánnak alkalmaztatni. A postamesteri állás tehát sem gyámpénztárnoki, sem egyéb közigazgatási hivatalra — a törvényben előirt képesítettség különbeni hiánya esetén, képessé nem tehet. ISitiiv&di seiu miségi eaetek. Megsemmisítendők az alsó bíróságok ítéletei, ha a kir. ügyész az eljárást beszüntetni indítványozta s ezen indítványhoz végtárgyalásnál is ragaszkodott, vádlott felmentetélét törvén: a bíróságok mégis az ügy tárgyidásdba bocsátkoztak s azt itéletileg eldöntötték. Seres István 22, Ballá Mihály 30, Gulyás Imre 19 és Szkalka György 20 éves, mind szolgaemberek, az ipolysági tszéknél snlyos testi sértés miatt bünperbe fogattak. Törvényszék 1882. jun. 16. valamenynyi vádlottat a vádbeli bűntettben bűnösnek kimondotta és 8 — 6 havi börtönre Ítélte. Kir. Tábla 1882. aug. 14. a tszék Ítéletét indokaiból belj benhagj ta. Kir. Curia mindkét alsó birósági ítéletet megsemmisítette. Indokok: A kir. ügyész 1882. áprillí). vele közlött vizsgálati iratok alapján jelen bűnügyet beszüntetni indítványozta; tekintve pedig, hogy habár a jelen ügy tárgyát képező cselekmény az orvosi látlelet tanúsága szerint snlyos testi sértés bűntettét képezi, s habár vádlottak ebben részint beismerés részint tanúvallomások alapján bűnösöknek volnának kimondandók; miután mégis kir. ügyész a végtárgyaláson fentebb jelzett indítványától el nem tért, s vádlottakat bűntettel itt sem vádolta, s felmentésüket hozta javaslatba, a súlyos testi sértés büntette azonban hivatalból üldözendő cselekménv levén, a kir. ügyész vádinditvánva nélkül vádhatározat sem lett volna hozható s az ügy tárgyalás s ítélethozatal alá sem vovathatott. tszéknek 1881. okt. 1. — 9178. sz. határozatával együtt megsemmisítette s az ügyiratokat illetékes eljárás végett a temesvári tszékhez küldetni rendelte: nnert a vád tárgyát képező cselekmény a tett elkövetésekori jogszabályok szerint a tszék illetősége alá tartozó sikkasztás bűntettét képezte. Minthogy pedig jelen bűnvádi eljárás már a bünt. tkönyv életbe lépte előtt folyamatban volt s annak 47. §. szerint a bünt. tkönyv hatályba léptekor folyamatban lévő bűnügyekben az eljárás az előbbi törvények szerint illetékes bíróságok előtt folytatandó: ennélfogva az életb. lépt. törv. 40. §. alapján jelen ügynek mint jelenleg a btköuyv 359. vagy 368. §-ba ütköző vétséget megállapító ügynek elbírálására a jbiróság illetékessé nem vált. Kir. Curia a tábla végzését megsemmisítette s azt érdembeni határozat hozatalára utasította. Indokok: Az ügyiratok szerint a lippai járásbíróság mint polgári bíróság még 1880. aug. 9.— 697. sz. végzésével Grui József felperesnek Trutz Zamphir alperes elleni végrehajtási ügyében az iratokat utóbb nevezett ellen felmerült sikkasztás jelenségei folytán eljárás végett a temesvári tszék fenyítő osztályához áttétetni rendelte ugyan, — oda azonban ezen közlemények csak 1880 novemb. 29-én, tehát az uj bünt. törvény életbe lépte után érkeztek. Minthogy tehát a másodbirósági határozat alapjául szolgáló azon indok, mintha ez ügyben a büntető eljárás még a bünt. tkönyv életbe lépte előtt folyamatba tétetett volna, nem áll: és minthogy különben is a vizsgálat teljesítése után ezen ügy el>mindezeknél fogra a fennálló vád- bírálása a kár összegnek 2 7 frtra rugó Pest-Pilis-Solt és Kis-Kun megy, fő pánja a közigazgatási gyakornokok kinevezése alkalmából azon kérdéssel fordult a belügyin iniszterhez, vájjon n e m teljese n j ogvég zett, illetőleg vizsgázóit egyének, a megyénél fo galmazógyakor n okká kinevezhetök-e. IC megkeresésre a belügyminiszter f. é 3631. sz. a. kelt intézményében azon választ adta, hogy az 1883. I. tcz. 5. §-a utolsó pontjának második bekezdéséhez képest a megyénél fogalmazógyakornokokul olyanok is alkalmaztathatnak, kik a négy évi jogi tanfolyamot szabályszerűen bevégezvén, az államvizsgát még le nem tették, de kötelesek azt szolgálatba lépésök után legkésőbb egy év alatt sikeresen letenni, különben állásukat elvesztik. Az ilyen minősítésű fogalmazógyakornokok kinevezési okmányában az államvizsga letételének fennebbi kötelezettsége határozottan kifejezendő. rendszerrel ellenkezőleg hozott alsóbb birói ítéletek hivatalból megsemmisítendők voltak. >Minthogy azonban a kir. ügyész végtárgyaláson vádlottak ellenében a nyilvános helyen történt verekedés miatt akih. törv. 75. §. érteimébern eljárást hozott javaslatba: az iratok e czélból illetőségükhöz visszaküldendők.' (1883. jau. 10 — 15123. sz. a.) A bünvárU eljárás a btkonyv életbelépte előtt folyamatba tettnek nem tekintethetik, midőn az ügy mint bűnvádi — a büntető bírósághoz áttétetni rendeltetett ugyan, de ahhoz csak a btkonyv életbe lépte után érkezett; miért megsemmisítendő a jelebbviteli bíróság azon határozata, mely fentebbi indokból, érdemleges felülvizsgálat nélkül, az ügyet más bírósághoz mint illetékeshez utasította. Trutz György 49 és fia Zamphir 25 éves gazdaemberek a lippai járásbíróság: A Curián e hétre 668 ügy jelentetett be; ezek közt 229 polgári és 439 bűnvádi. A polgáriak közt van 6 úrbéri és 25 váltókereskedelmi. mennyiségénél fogva a temesvári tszék részéről az ezen értelemben tett kir. ügyészi indítványhoz képest 1881. okt. 1. — 9178. sz. határozattal illetékességi szempontból helyesen lett a lippai jbirósághoz utalva, — ez pedig az érdemben szabályszerű Ítéletet is hozott: mindezeknél fogva a törvényes alapot nélkülöző táblai végzést megsemmisíteni stb. kellett. (1888. jan. 19. — 10521. sz. a.) Semmiséget képez, ha a járásbíróság el ott vétséggel vádolt egyén nem személyesen, hanem ügyvédje jelenik meg a tárgyalásra, s ott nevében az ád nyilatkozatot. Orosz János 34 éves községi bíró e. a aáriásí jbirőságnál becsületsértés miatt vizsgálat tartatván — a jbiróság 1882.febr. 22. kelt Ítéletével felmentetett, mivel semmiféle becsületsértési tény ellenében nem igazoltatott — mely ítéletet magánvádló felebbezvén — azt a kir. tábla 1882. május előtt a végrehajtásilag lefoglalt ingóságok 16- helybenhagyta indokaiból, elidegenítése általi sikkasztás vétsége miatt kir. Curia mindkettőt megsemmisibünvizsgálat alá vétettek. tette s a jbiróságot a tárgyalás ujabb felJárásbiróság 1882. jan. 23. első rendű vételére utasította, vádlottat sikkasztás vétségében bűnösnek „Mert az 1880. 2265. sz. io-azs. min. kimondván, 3 havi fogságra ítélte; ellenben rendelet 69. §. szerint a vétséo-o-el vádolt fiát Györgyöt felmentette, minthogy iga- egyén a tárgyalásra személyeden megjezoltatott, hogy a végrehajtás után nejével lenni köteles s a tárgyalást vezető biró együtt apja házát elhagyta s máshova köl- által a 78—80. §§-ban foglalt utasításhoz tözött. képest kihallgatandó. Kir. Tábla 1882. május 16. kelt vég- Minthogy pedig vádlott helyett annak zésével az első bir. Ítéletet a temesvári képviselője Raló Imre ügyvéd jelent meg