Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 18. szám

tárgyalásra és nyilatkozott vádlott nevében; s minthogy ezen eljárás fentebbiek szerint szabályellenes mindkét alsó bir. Ítélet megsenimisitendő stb. volt.« (1882. jan. 25. — 15494. sz. a.) A kath. főpapok Tégrendelkezési jogosultsága. Az 1855. évi concordátum ellenére érvényben van jelenleg is az 1115. 16. §. czikkben foglalt Koloaics-féle egyezmény, mely szerint a katholikus s görög katholikus főpapok kir. engedély nélkül összes szerzeményi javaikról nem végrendelkezhetnek. Magyar kir. Kincstár —SchlauchLőrincz szatmári püspök mint a szatmári egyházmegye székesegyháza alapjának s a deficiensek pénztárának képviselője, továb bá Urbász Rupert — mint az elhalt püspök végrendeleti örökösei e. 1880. mart. — néhai Biró László szatmári püspök végrendeletének érvénytelenítése iránt pert indított a szatmári tszéknél. Törvényszék 1881. juli 30.— 1149. sz. a, kérdéses 1872. jan. 19. alkotott végrendelet félretételével, a hagyaték 1j3 részére a kir. fiscus törvényi öröklési jogát megállapította — egyebekben a végrendeletet érintetlenül hagyta s a perköltségeket kölcsönösen megszüntette; >mert az id. törv. szab. 1. §. szerint a magyar anyagi magánjogi törvények viszszaállitatván — miután a kir. kinevezéstől függő főpapok végrendelkezési képességére nézve az 1715 : XVI. t. czikbe felvett Kolonics-féle egyezmény szolgál irányadóul, melynek értelmében a főpapok szerzeményeik 1 3 része azon esetben, ha a végrendelkezésre kir. engedély nem nyeretett, törvényi öröklés czimén a fiscust illeti. Alperes részéről pedig nem is állíttatik hogy néhai Biró László ily engedélyt bírt volna — sőt 1. r.'alperes ezen 73 részre a fiscus öröklési jogát be is ismerte és tekintve hogy másodrendű alperesnek a végrendelet érvényességére nézve hivatkozott 1848 : 8. 13. 20. t. cz. ugy az orsz. birói értek. 3. 7. 18. és 22. §§. s az 1876 : 16. t. cz. rendelkezései a főpapok végrendelkezési jogát szabályozó fent idézett törvénynyel összefüggésben nem állván, arra nem vonatkozván: reá legkisebb befolyással sincsenek, hatályát meg nem változtatják s nem is módosítják. >de minthogy az idézett törvény a főpapok végrendelkezési jogát azon lj3 részen túl nem korlátolja: ez okból a kérdéses végrendelet csak a fiscus V3 részét illetőleg volt félreteendő. »Perköltségek a per körülményeinél fogva szüntettek meg. Kir. Tábla 1882. jan. 25. — 42257. sz. a. indokaiból helybenhagyta. Kir. Curia a kir. tábla ítéletét hhagyta köv. indokolással. »Ha elfogadtatnék is az, hogy a magyarországi főpapoknak az 1855-ki concordátumban szabad végrendelkezési jog engedélyeztetett: még sem lehet ezt jelen perben felperes kereshetőségére nézve akadálynak tekinteni — azért mert a M. kir. vallás közokt. miniszter 1871. május 1-én kelt körrendeletével a Magyarországi latin s görög kath. püspököket miheztartás végett értesítette, hogy a főpapok végrendelkezési joga — mig e kérdésre nézve a törvényhozás másként nem intézkedik — az 1715: XVI. t. cz. értelmében megbírálandó lészen — »Hogy ezen rendelet 0 Felsége legfelsőbb szándékának és akaratának megfelelő volt, mutatja az, hogy mind ez ideig sem meg nem tagadtatott sem vissza nem vonatott. > Minthogy pedig néhai Biró László püspök a hivatolt miniszteri rendelet kibocsátása után s az abban foglalt figyelmeztetés ellenére, legfelsőbb királyi engedély nélkül s igy az 1715 : XVI. törv. czikkbe ütközőleg 1872. jan. 19-én összes szerzeményeiről végrendeletileg intézkedett: az alsó biróságok helyesen ítéltek, midőn az imént emiitett végrendelkezést a szerzeményi javak ^3 részére nézve hatálytalannak mondották ki. »Mihez képest a másod birósági Ítéletet a fent előadottaknál s különösen az 1848 : 8. 13. 20. t. czikkekből valamint az ideigl. törv. szab. 3. 7. 18. s 22. §§.-szaiból és az 1876 : 16. t. czikkből merített alpe resi érvelést illetőleg az első birósági indo kolásnál fogva helybenhagyni kellett.* (1883. jan. 31. — 3891. sz. a.) Hasonló pert indított a M. kir. Kincstár Samassa József egri érsek s társai, több káptalan, szerzetesrend s rokonok mind mint néhai Bartakovich Béla egri érsek vég rendeleti örökösei e. az egri tszéknél, az 1872. febr. 18. kelt végrendelet érvényte lenitésére. Az alsó biróságok itten is és pedig a tszék 1880. nov. 8. a kir. tábla pedig 1881 juni 28. kelt ítéleteikkel öszhangzólag a fiscus 1/3 részét illetőleg érvénytelennek nion dották ki Bartakovics végrendeletét. Kir. Curia pedig a fent közlött indokainál fogva helybenhagyta — az indoko lás kezdetén köv. változtatással: > Kétségtelen az, hogy az ideigl. törv. szab. 1. §. értelmében a magyar polgári anyagi törvények visszaállíttattak, s igy vissza lett állítva az 1715 : 16. t. czikk is, az ennek tárgyát képező Kolonics-féle egyezménynyel együtt. — De való más részről az is, hogy a concordatum folytán a főpapoknak engedélyezett szabad végrendelkezési jog O Felségének 1863. február 27-én kelt s a volt m. kir. Hely tartó tanács utján ugyanazon évi april 2-án 22727. sz. alatt közzé tett 1. sz. alatti legfelsőbb elhatározásában fenntartottnak mutatkozik: ez azonban jelen perben, felperes keresetének azért nem áll ellent, mivel a m. kir. vallás közokt. miniszter 1871. május 1. kelt körrendeletével a Magyarországi latin s görög kath. püspököket miheztartás végett értesítette, hogy a főpapok végrendelkezési joga, mig e kérdésre nézve a törvényhozás másként nem intézkedik — az 1715: 16. t. cz. értelmében megbírálandó lészen stb. stb. (1883. jan. 31. — 1563. sz. a.) Jogeset. Azon birtok mellyen az anyjánál lakó, önálló háztartás s gazdaság nélküli fiu adósógaiért lefoglalt cséplőgép s mozdony létezett, az^ igénylő anya tulajdonát képezvén, azon gép s mozdony mint gazdasági eszköz igénylő tidajdonának vélelmezendő — mindaddig, mig annak ellenkezője perrendszerüleg be nem bizonyittatik. Fazekas Károlyné — Losonczy Antal végrehajtató és Fazekas Gedeon végrehajtást szenvedő e lefoglalt ingóságok zár alól feloldása iránt az abádszalóki j bíróság előtt igénypert folytatván — Járásbíróság 1882. május 10. — 757. sz. a. felperes tulajdoni igényének helyt adva az 1 — 12. tételek alatti ingóságokat a birói zár alól feloldotta, a perköltségeket kölcsönösen megszüntetvén ; nmert tanukkal igazoltatott, hogy ugy a végrehajtás színhelyét képező birtok mint összes tartozékai, beruházásai s ezzel kapcsolatban az 1. — 12. tétel alatti ingóságok is felperesnek tulajdona, s hogy a nála lakó önálló háztartás nélküli nőtlen fia Gedeon csupán az ő gazdaságát vezeti s magának Gedeonnak cséplőgépe soh sem volt s nincsen. Igazoltatott a telekk. kivonattal, hogy a kérdéses ingatlan felperesnő tulajdona s a végrehajtás színhelyéül szolgált birtokkal azonos — fiának pedig semmi vagyona sincs. — Nem gyengittetik meg ez Knoblauch tanú azon vallomásával, hogy a cséplőgépet Fazekas Gedeon rendelte meg s fizette ki, mert a feltett kérdésre azt, hogy maga vagy édes anyja részére vásárolta-e, nem tudta igazolni.* Kir. Tábla 1882. szept. 4. — 32552. sz. a. az 1. tétel alatti cséplőgépekre nézve megváltoztatta s eziránti igényével felperesnőt elutasította, y>mert azokat Knoblauch vallomása szerint végreh. szenvedett vette meg — mi kétségbe sem hozatott > tekintve, hogy ezen gépek a gazdálkodáson kívüli jövedelmezésre is használtatnak s ennélfogva a gazdaságnak mulhatlanul szükséges felszerelvényét nem képezvén, feltétlenül tartozékának nem tarthatók s >tekintve, hogy felperes arra nézve, hogy e gépek az ő megbízásából s pénzen vétettek volna, semmi bizonyítékot sem szolgáltatott: ezekre nézve stb. stb. Kir. Curia az 1. tétel alatti cséplőgép s mozdonyra nézve a tábla Ítéletét megváltoztatta s az első bíróságit hagyta helyben Indokok: Azon birtok, melyen a kérdéses cséplőgép és mozdony lefoglalva lett, a telekkönyv tanúsítása szerint felperes tulajdonát képezvén, azon gép és mozdony mint gazdasági eszköz felperes tulajdonának vélelmezendő mindaddig, mig ennek ellenkezője perrendszerüleg be nem bizonyitatik. Miután pedig azon körülmény, hogy a gép részbőli cséplésre is alkalmaztatott s hogy a gépet végrehajtást szenvedett Fazekas Gedeon rendelte meg s fizette ki — amennyiben ő édesanyja gazdaságát vezeti s önálló saját földbirtokkal, nem bir — a fentebbi vélelem megdöntésére alapnl