Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 36. szám

teszünk legméltóbban, ha igyekezni fogunk nyomdokait követni. Es hogy drága emléke iránti kegyeletünknek külsőleg is lehető kifejezést adjunk, felkérem a tisztelt teljes tanácsot, határozza el: 1- ör. Hogy jegyzőkönyvileg fejeztessék ki elhunyt elnöke érdemeinek elismerése és halála feletti mély sajnálkozása. 2- or. Hogy a kir. Curia nevében is gyászjelentés adassék ki, s hogy a kir Curia külön gyászisteni tiszteletet rendezen. 3- or. Bizassék meg az elnökség, hogy részvétlevélben fejezze ki özvegy Mailáth Györgyné, csillagkeresztes és palotahölgy ő nagyméltóságának és családjának a Curia tagjai mély fájdalmát. 4- er. Hogy a ravatalra a kir. ('un nevében egy diszes koszorú tétessék le 5- ör. A beszentelésnél, mely a várban az elhunyt lakásán történik, a kir. Curia tagjai testületileg vesznek részt. 6- szor. Hogy Zavaron véghezmenendő temetésénél a kir. Curia három tagu küldöttsége által képviselteti magát. A teljes ülés ezen indítványokat elfogadta. A másodelnök ezután tudatá a királyi Curiával, hogy a Curia elnökségét kötelességszerüleg átveszi, s kikérte birótársai támogatását nehéz feladatában. — Olvastatott az igazságügyminiszter levele, melyben a haláleset fölötti mély megrendülését kifejezvén, azt, hogy az elnöki teendőket Perczel Béla jelenlegi másodelnök vegye át, tudomásul vette. Jelenté továbbá az elnök, hogy a dicsőült által viselt több rendbeli magas rendjelek tekintetében a főudvarmesteri hivatalt felszólította, s ettől részvétet kifejező sürgönyt kapott. Azután intézkedés történt a másodelnök által tett s a Curia által elfogadott indítványok foganatosítására. — Á holnap 31-kén, délután 4 órakor leendő beszentelésre a Curia tagjai, elnökük vezetése alatt, gyászruhában fognak testületileg megjelenni, s a diszes gyászkoszorut a ravatalra tenni. A dicsőült pozsonymegyei jószágán Zavaron apr. l-jén vasárnap délután tartandó temetésre megjelenendő küldöttség kinevezett tagjai: Daruváry tanácselnök, Szabó Imre, Vértesy Sándor és Paiss Andor birák, kikhez a többiek, kik ott megjelenni szándékoznak, csatlakozhatnak. — A Curia által külön rendezendő gyász isteni tisztelet hétfőhöz egy hétre (april 9-kén) a sz.-ferencziek egyházában fog megtartatni. — 142 -A budapesti Ügyvédi Kamara jelentése 1882. évi működéséről. (Folytatáí.) Ezen nagy nyomatékú s közfigyemet érdemlő jelentés tovább következőleg folytattatik: »Az Igazságügyi minisztérium által jelentéstételre felhivatván arra nézve: vájjon fordultak-e elő a kamara területén oly esetek, a melyekben az 1874. 34. tcz. Vl-ik fejezete értelmében az ügyvéd személyi biróságához, de az összegnél fogva az 1877. 22. tcz. alapján a községi bíróság illetékességéhez tartozó ügyvédi dijak iránti keresetekben az ügyvéd lakhelyén levő községi bíróság illetékességét leszállította azon okból, mert alperes nem azon község lakosa ? továbbá ha fordultak elő ily esetek, vájjon az ily határozatokkal szemben az 1877. 22. tcz. 25. §-a alapján a járásbíróság és hogy a kötelesség gyakorlatában kifejtett buzgalom nemcsak hiu maradt, hanem egyszersmind más irányra utaló megjegyzés tárgyát képezte. < > Engedje Nagyméltóságod e megjegyzésre tisztelettel kiemelnünk, hogy a mily mérvben kötelességünknek ismertük és ismerjük a birói határozat jogerejüségét tiszteletben tartani, ép ugy kötelességünknek ismerjük azt is, hogy lehető orvoslást keressünk, ha a birói határozat kamaránk tagjainak jogait támadja meg és pedig megtámadja épen az által leginkább, mert jogerejüségénél fogva, formailag érinthetlen. > Felterjesztésünkben sem tettünk egyebet. Tisztelettel előadtuk, hogy a biró a nem hozzá intézett beadványában, hanem a Nagyméltóságod kegyes leirata szerint, értesítés végett hozzá küldött iratban esetleg az annak határozata ellenében 1 foglalt, magára vett sértő kifejezések alapt i A királyi tábla csütörtök délután tartott értekezletén elhatározta, hogy a temetésben testületileg részt vesz. A temetésen résztvevő tanácselnökök délutáni 2 órakor gyülekeznek a királyi tábla épületében és együtt mennek fel Budára. Elhatározták továbbá, hogy az országbíró özvegyéhez részvétiratot intéznék és a ravatalra diszes babérkoszorút tesznek, e felirattal: >A. budapesti királyi ítélő tábla Mailáth Györgynek.« igénybe vett semmiségi panasz folytán a törvényszék mily értelemben határozott? — a választmány ezen kérdést a kamara összes tagjaival közölte és őket az előfordult esetek bejelentésére felhívta. A beérkezett jelentések alapján a kérdés érdemére jelentette a kamara, >hogy positiv adat arra nézve, váljon fordultak-e elő oly esetek, mint a leiratban emiittettek, nem hozatott tudomásunkra, de kitűnt ugyancsak e jelentésekből az is, hogy ennek oka főleg abban rejlik, mert készebbek a szegénysorsu ügyvédek is fáradságuk jutalmáról lemondani, hogysem annak megítélését szellemi munkájuk értékét megbecsülni nem bíró községi közegekre bizzák.« Egyik kartársunkat kézbesitési ügyben keletkezett megbirságoltatása tárgyában annak az eljáró kir. járábiróság ellen kamaránknál emelt panasza folytán az igazságügyi minisztériumnál a panasz felterjesztése mellett feliratilag orvoslást kerestünk. A panasz azonban alaptalannak találtatott, mert az eljáró kir. járásbíróság végzését a kir. tábla helybenhagyta, és ezen végzés a közbevetett semmiségi panasz visszautasítása következtében jogerőre emelkedett; és mert az e tárgyban leérkezett miniszteri leirat szerint a bírságolás jogosultsága — mely a kamara felterjesztésében az 1874. 34. tcz. 67. §-a alapján kétségbe vonatott, — a H. T. K. EL r. 69 czime, valamint az 1486. 68. tcz., az 1879 40. tcz. és az 1878. V. tcz. értelmében kétségtelen. Leiratát a minisztt r ur következőleg fejezte be: >A kamarának kötelessége tagjainak jogait minden irányban és bárhon nan jövő támadás ellen megóvni és én a kamarát ezen jogköre gyakorlatában min dig támogatni is fogom; de ugy vélem kötelessége a kamarának az is, hogy jogerős birói határozatok végrehajtásának in kább foganatot szerezni iparkodjék, mint sem hogy súlyosan vádaskodó tagjára kiszabott és általa is megérdemlettnek mondott birság hatályon kívül helyezése mellett oly buzgalmat fejtsen ki, mely hivatkozott felterjesztésén végig vonul.* Ezen leiratra a kamara részérül következő felirati válasz lett felterjesztve: »Nagy méltóságodnak . . . sz. a. kelt leiratából sajnosán kellett megértenünk, Nagyméltóságod és az 1868. 54. 34. tcz. 67. §-a ellenkezőleg birján bírságot szabott ki az ügyvédre és hivatkozva a törvényre, kiemeltük, hogy az értesítés végett küldött beadványt nem volt joga másként, mint utasitása szólt, elintézni tcz. 118. §. és az 1874. világos rendelkezéseivel ságot szabni. < Kiemeltük azt mi is, hogy ha az illető biró magára nézve sérelmet talált, elégtételt szerezhetett volna a maga törvényes utján, a kamaránál való feljelentés, vagy a mire Nagyméltóságod is utal, az 1879. 40. tcz. 46. §-a alapján való feljelentés által és akkor megvizsgáltatott volna az is, hogy a kézbesítésre vagy a bíróra vonatkozik-e a sértő kifejezés.* > Előadtuk, hogy a kérdéses kézbesítés majd 7 hónapig késett, hogy a bírságoló bíróság, mely más bíróságnak, mint a melytől a megkeresést vette, küldte meg a vevényt, volt oka a késedelemnek és hogy e miatt emeltetvén Excellentiádnál panasz, inkább a kézbesítő közegekre érthető a megbírságolt kifejezés.f >Most pedig Nagyméltóságod kegyes leiratából és a megbirságolt ügyvéd leveléből arról is értesültünk, hogy a késedelmen felháborodott ügyvéd az illető járásbiró ur előtt ki is jelentette, hogy nem ellene volt intézve a sértő kifejezés és őt sérteni nem akarta, mely udvariassági tény a felterjesztésben előadott tényálláson bizonyára nem változtat* Előadtok végre felterjesztésünkben, hogy annál sajnosabb az előfordult eset, mert az emiitett határozat jogerőhöz jutott, midőn a tekintetes kir. tábla azt helybenhagyta, a nagyméltóságú kir. semmitőszék pedig hatáskör hiánya miatt, a semmiségi panaszt elvetette.* »És mivel semmi oly körülményről nem értesültünk Excellentiád kegyes leiratából, mely miatt az általunk előadott tényállás változást szenvedne; mivel továbbá mi a bíróságnak ott és akkor, ahol a törvény megengedi, bírságolási jogát kétségbe nem vontuk, csak a fennebb idézett törvények alá vonhatónak nem találtuk, a követett eljárást; arra pedig nem gondolhattunk, hogy emez ujabb törvényekkel szemben a hármas könyvre és az 1486. 68. tcz.-re is legyen alapitható ügyvédek ellen rendellenesség! büntetés; ezek.