Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 62. szám

248 A végrehajtás^ mely az adós magán követelésére intéztetik, a perrend 390. 391- §§. szerint, és ha okmány létezik a köoelelésröU csak a bekebelezett kötelezvény, vagy a követelésről szollá bírói határozat, vagy egyesség lefoglalása által eszköziendö ; — foglalás után a jetzálog felülkebelezése hivatalból foganalositatván. A végrehajtató s képviselője egymás ellenében, árverésre szabály szer üleg nem bocsáthatók. Markbreit Adolf — özv. FöldváryAndrásné szül. Hegedűs Mária e. 3000 frt erejéig végrehajtást eszközöltetett, melynek folyamán az árverés megtartatott. Ez ellen Wülata Laffert Teréz semm. panaszt adott be. A Semmi töszék a neheztelt végzést, a mennyiben a végreh. zálogjognak bekebelezése, a szanádi telekjben Föídváry Andrásnó javára be'.ebelezett 10,000 frt kövételésre elrendeltetett, — minden következményeivel együtt hivatalból megsemmisítette; (297. §. 1. p.) „inert a perr, 387. s köv. §§. szerint, midőn a végrehajtás, az adósnak valamely magán személy elleni követelésére intéztetik, — ez a 390. 391. §§. szerint és a mennyiben a követelésről okmány létezik, csak a bekebelezett kötelezvény vagy a követelésről szólló birói határozat, vagy egyesség lefoglalása mellett történhetik; és a jelzálog felülkebelezését az eszközölt foglalás után a végrehajtó bíróság hivatalból eszközli. — Jelen esetben tehát nem járt el a jbiróság a perrend szabályai szerint, midőn a végreh. zálogjog bekebelezését előzetesen, a foglalás eszközlése nélkül elrendelte ; de szabálytalanul járt el a bir. végrehajtó is, midőn előzetes foglalás nélkül letiltási rendelvényt bocsátott ki, és azon követelésre nézve, melyről sem a kötelezvény, sem az annak alapjául szolgáló birói határozat kezei közt nem volt, s melyre elárverezés esetében a bírósági átruházás vezetendő lett volna, árverést rendelt; — végre — „mert végrehajtató s képviselője egy személyt képezvén, az is teljesen szabály ellenes, hogy a f. é. június 9. megtartott árverés alkalmával végrehajtató, s képviselője egymás ellenében árverésre bocsátattak. (1879. jul. 24. — 15321. sz. a.) A törvényszék előtt folytatott pert elintéző birói egyességben „szabadon választható bíróság" köttetvén ki — ezen kifejezésben az egyes bíróság, tehát a sommás eljárás is benfoglaltalik. A Baranyamegyei takarékpénztár — Justus Jakab s társa e. 7000 frt fizetésére a pécsi jbiróság előtt pert indított, megjegyezvén mikép ezen követelésre vonatkozólag a felek közt a pécsi tszék előtt már per folytattatott, s az egyességgel fejeztetett be, melynek egyik pontjában a keletkezhető jogiviszályok elintézésére, szabadon választható bíróság köttetett ki. A jbiróság felperest keresetével rendes perbeli eljárásra utasította. Ez e. beadott semm. panaszára — ASemmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette; (297. §. 5. 6. p.) „mert a kereset alapját tevő egyessség 3. pontjában foglalt azon kifejezés: „szabadon választható biróság" alatt azon biróság is érthető, melynél sommás eljárásnak van hel\e; „minthogy azon egyességgel a pécsi tszék előtt folytatott per intéztetvén el, nyilvánvaló, hogy az egyezkedő felek azon kifejezéssel a tszéki eljárásnál rövidebb eljárásra czéloztak; „következve azon kifejezésben a sommás eljárás is benfoglaltatván: az első biróság semmiséget követett el, midőn felperest keresetével rendes eljárásra utasította." (1879. július 15. 14515. sz. a.) Kinevezések és áthelyezések. Az igazságügyminister, Szukits István szombathelyi kir. törvényszéki dijnokot, a zólyomi kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki. Pócsy György nagy-szőllősi kir. közjegyzőt Kecskemétre, Baj nos József nyíregyházi törvényszéki irodaigazgatót, a sátoralja-ujkelyi kir. törvényszékhez, Kuchár Ferencz beszterczebányai kir. törvényszéki segédtelekkönyvvezetöt, a zólyomi kir. járásbírósághoz, Lengyel Ágoston miskolczi kir. törvényszéki írnokot, a szatmar-németi kir. törvényszékhez és T o m k a Miklós karczagi kir. járásbirósági végrehajtót, a hevesi kir. járásbírósághoz helyezte át. Az igazságügyminister, Kerepessy György szatmár-németí kir. törvényszéki segédtelekkönyvvezetőt és D i e n e s Lajos ugyanottan kir. törvényszéki írnokot, a fehér-gyarmati kir, járásbírósághoz helyezte át. A király T o s t Gyula osztálytanácsost a pécsváradi közalapítványi kerület főtisztjévé; az igazságügyminister Götz Ferencz kőszegi kir. járásbirósági aljegyzőt a szombathelyi kir. törvényszékhez és K h r i s t János nagybecskereki kir. törvényszéki aljegyzőt, ugyanezen törvényszékhez jegyzőkké, Pokay Elek makói kir. járásbirósági dijasjoggyakornokot pedig, a szegedi kir. törvényszékhez aljegyzővé, továbbá Chlopiczky Nándor szászrégeni kir. járásbirósági Írnokot a makói kir. járásbírósághoz segédtelekkönyvvezetővó — és végül K u r u c z Albert szatmár-németi kir. törvényszéki Írnokot a szatmárnémeti kir. tör vényszékhez irodatisztté nevezte ki. Csődök. Schlesinger Mária poprádnói lakos ellen (trencséni tszék), b. h. i. aug. 25, 26, 27, p. ü. Porubszky János, i. t. g. Rosenfeld Dávid. Büchler Mór szinnai lakos ellen (s.-a.uj helyi tszék), b. h. i. szept. 28, p. ü. Géczy István, i. t. g. Lebowics Löwy. Schlesinger Ede jeszeniczi lakos ellen (trencséni tszék), b. h. i. aug. 25, 26, 27, p. ü. Porubszky János, i. t. g. Rosenfeld Dávid. Csődmegszüntetés. Hofímann Ignácz makói ós Freund Sámuel luki lakos ellen. A Semmitőszéknél e héten aug. 19. s köv. napjaira két tanács alakult — de csak három biró referált t. i. Mersics, Nagy Samu és Lacza urak. A tanácsok tagjai: I. elnök PerczelBéla; birák Merőié, Nagy Samu, Csoók, Sánta. II. tanács-elnök: Vértessy Sáudor ; birák : Szloboda, Osvald (már szabadságra ment) G-allu, Lacza, Kis Jósa. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, félévre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.