Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 63. szám

Bpdapest, 1879. kedd, augustus 26. 63. szám. Huszonegyedik évfolyam. Tartalom: Jogeset: Örökség átvétele bírói közbejövetel nélkül — ügyefogyottaknál. — Váltójogi esetek. — Sem. döntvények. Jogeset. Régibb hazai törvényeink szerint az örökség kézhevétele, bírói közbejötefel nélkül is megtör téithettén; és nem lünven lii, hogy valamely iigyefogyoltat illetőleg gyámhatósági intézkedés tétetett tolna: ezen ügyefogyott és testvére, kinek gondozása alatt a szüleiktől maradi s őket hason arányban illetett birlokno edgyiiti élt, — azt n osztatlan állapotban toll ingatlan közös birtokosaiul tekintendők birói átadás nélkül is. Nagy Anna képviselve id. Császár Bálint gondnok által — Nagy Károly s társai: Salatia Ágnes. Mária s Julianna 1-ső r., ugy Bálint József, László s Julianna 2. r. alp. e. a szepsi sz.-györgy telekjben foglalt fekvőségek tulajdonjoga elismerése s azok birtokbaadása iránt 1877-ben a kézdivásárhely i tszék eló'tt pert indított a tsz ék 1878. decz. 10. hozott Ítéletével felperest a kereseti épületes laktelek tulajdona iránti keresetével feltétlenül elutasította; elleijben felperesnek azon teleknek 1-sŐ r. alperes által bírt kétbarmad részéből egy egész harmadrész tulajdonjogát megítélte — a jobbitmányok értékéből arra eső 140 frt lefizetése mellett. Köteleztetnek tebát alperesek stb. stb. következő indokolással: „A fenforgó kérdés eldöntésénél elégségesnek találtatott, a kereset azon jogalapját, mely abban nyilvánul, hogy felperesnek az 1848-ban magtalanul elhalt nővére Nagy Julianna bagyatékára nézve, szemben az örökhagyónak a hagyatéki javakat birtokába vett férje Kovács Dániellel s a most perLe vtnt 1. s 2. r. alperesekkel, kik egyrészének vérségi jogon a nevezett férj neje fekvő javait a javítások megtérítése mellett visszabocsátotta, — közelebbi s kizárólagos törvényes örüködési jog illeti, mint ügydöntőt birói vizsgálat tárgyává tenni; Alaki szempontból tekintve a perkérdést, az 1848-ban elbalt Kovács Dánielné'utáni örökösödésre nézve az oszt. ptk. bev. par. XII. ez. szerint az ősis. viszonyokat szabá• lyozó jí gelvek levén irányadók, az ősis. pat. 9. §-sza az oly magtalanok utáni öröködési igények érvényesítésére nézve, minőnek felperes a Kovács Dánielné hagyatékára nézve követelési jogát feltünteti, azoknak különbeni elenyészése mellett a ptkönyv életbeléptétől 1 év alatt rendeli a keresetet megindítani; azonban felperes nem igazolván ezen igényének 1853. sept. 1-től 1 év alatti érvényesítését: keresetét ma már annálkevésbé teheri folyamatba, mert maga beismeri, hogy gondokoltjának tartása s gondozásáról, a per alatti ingatlanok tulajdoni s használati joga sérelme nélkül — ugy látszik már Kovács Dániel gondoskodott, mi világosan arra mutat, hogy elme betegsége miatt érdekei mindig képviselve voltak. .; ....Érdemlegesen tekintve a kereset jogalapját, maguk a, kereseti s még inkább a válaszirati állitások s tények, melyekből az származtatik, kétségtelenül megdöntik ismét . a jkeresetef,;niert. azokban felperes maga világosan befalja, hogy a kereseti javakat 1848-ban már az örökhagyó a néhai férje Kovács Dánielre hagyta hátra „nem tudni minő czimen", — s a válasziratban a H. T. K.I. R. 48. cz. 1. §-ra való hivatkozással „nam licet vir mulieri et mulier viro... plusquam fratres esse reputantur" stb. határozottan arra hivatkozván, hogy a néhai testvére Nagy Juli „halálával hátrahagyott telket senki más mint férje nem örökölhette, örökölte pedig hitvestársi öröködós rendjén, mert:plus quam fratres esse reputantur. Kovács Dániel pedig ily módon reá háromlott vagyont, mint maga a törvény erejénél fogva Őt illető tulajdonát jogosan adta, tette s rendelte a hová tetszett" — önmaga elismeri, hogy a sógora Kovács Dánielre, mint néhai nővéréhez nálánál többnek tekinthető férjre, a feleség birtokrésze igazságosan átszállott, és hogy ekkép a férj azon birtokrészéről szabad rendelkezési jogon mondott le a jobbitmányok megtérítése mellett, alperesek egyik jogelőde Salatia József részére, ennek vérségi joga elismerésével. — Ily elismerés lehetlenné teszi, hogy azok ellen, kik Kovács Dániel önkény tes vagy törvény által rendelt egyezkedése folytán, a perbeli javakra nézve jogokat közvetve vagy közvetlenül szereztek, — felperes mint örökhagyó testvére s a törvény szerint is mint más test valamiféle jogát érvényesíthesse is; minthogy sem alperesek közül valaki, sem felperes maga nem állította eddig, hogy Kovács Dániel után öröklési joggal bírnának. „A kereseti jogalapot illetőleg is hiányzik tehát a peres s telekkönyvezett ingatlanokra nézve felperes jogczime. — De mindezektől eltekintve ezen perkérdés megelőző jogérvényes Ítéletekkel már eldöntve levén —habár ebbeli periratok s felperes bizonyítékai kicsomózvák is— a csatolt eredeti hiv. iratcsomó s nevezetesen az 1876. évi 3850. sz. mindkét felső bíróság által teljhatalmilag hhagyott Ítélet indokaiból a valódi jogkérdés nem is ugy tűnik fel, mint most felperes vitatja, — hanem ellenkezőleg, habár részben felperes javára is. „Eszerint K. Dánielné felperes nővére 1848. sept. 4. magtalanul halván el, az ősi salatia féle peres ingatlanokra az osztályos vérségi jogon álló Salatia örökösöknek törzsönkint s képviseletileg törvényes igények támadt; s miután a közös törzsszüléktől Salatia Balázs és Bútok Évától, — ezeknek József, András István s Judith gyermekeik ágán — az István ág előzetes kihaltával — József utódai, most 2-od r. alperesek, Andrásé 1-só r. alperesek, és Judithé felperes : e három ágazat szerint állapíttatott meg, az érdekelt vérrokonoknak az Ősiség eszméjéből érvényesítve, a perbeli javakra vonatkozó tulajdonjoguk, — és pedig az egész perleményt birtokolt 1-só r. alperesekkel szemben 2-odr. a'p. igényjogosultsága annak ya-dára s érintetlenül hagyásával ama y^-nak, mely felperest illeti. —- ítélt dolog levén tehát tehát a jelen perben ismételt jogviszony, — felpereseknek az egészre irányzott tulajdonjoga e miatt sem Ítéltethetett volna meg, főkép akkor, midőn az előper rendjén már f én forgott, s az 63