Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 30. szám

119 közt létező szerződési viszony is már meghaladva-lenne, alaptalan; s tekintve, hogy felperes tanúival azt, hogy alpereseknek azon váltókat, melyek értékét ellene váltói líon behajtották, csak szívességből adta át, beigazolta; s igy tekintve, hogy alpereseknek könyvkivonati követe­lésük a behajtott összegnél 3581 frt 88 krral kevesebb volt, — alperesek ez utóbbi összeg visszafizetésére, mivel ezen összeg erejéig felperest megkárosították — helyesen lettek kötelezve." A 1 e g f. ítélőszék mindkét alsóbir.ítéletet meg­változtatván, felperest keresetével elutasította, s a perkölt­ségeket kölcsönösen megszüntette; Indokok: „Mert felperes valamint a keresetlevél­ben, ugy a per folyamában is, keresetét tartozatlanul tel­jesített fizetés alapjára fektette, holott a követelésbe vett összeget felperes alperesek részére tartozatlanul annál­fogva nem fizette, mivel ugyanő, miként ez a 2-od bir. ítéletben kifejtetett, a jelenleg visszakövetelt összeg fize­tésére a B. C. D. E. F. s G. alatti váltólevelekben válalt fizetési kötelezettségnél fogva, a K. váltótőrvényszéki jog­érvényes végzéssel levén kötelezve, ebből világos, hogy ez esetben felperes követelésére a tartozatlan fizetésből merített jogczim épen nem alkalmazható. „A mi továbbá azon ügylati viszonyokat s megálla­podásokat illeti, melyekből felperes követelését, illetve azon állitását származtatja, miszerint tőle a hivatolt vál­tókban foglalt 1 ),200 frtnyi egész összeg helytelenül kö­veteltetett, és pedig azon okból, minthogy ugyanazon váltók felperesre nézve alperesek irányában csupán szí­vességből származó, s igy fizetésre nem kötelező elfogad­ványok voltak; s minthogy felperes az alperesek részére akkor, midőn azon váltók bepereltettek, az A. könyvki­natban foglalt 6081 frt 23 krnál, továbbá ezen kivonat kelte után még felperes részére szolgáltatott 10 30 frtnál és 197 frt 3 krnál — s igy összesen 7278 frtnyi s 26 krnyi összegnél többel nem tartozott — felperes keresete ez alapon sem volt megítélhető ; „mert tekintve azt, hogy az itt érintett viszonyok s megállapodás a K. a váltó tszéki végzés szerint felperes részéről alperesi kifogás alakjában már a váltóperben is felhozattak, ott azonban az idevágó alperesi kifogások azért is mellőztettek, mivel arra né/.ve, hogy azon váltó követelés, mely azon per tárgyául szolgált, fenn nem állott volna, azon okmányok s tanuk, melyekre felperes azon perben alperesi minőségben hivatkozott, nem talál­tattak oly bizonyítékoknak, melyek e tekintetben az al­peresi állitások igazolására szolgálhattak volna : „az ugyanazon váltóperben K. a. hozott határozat érvénye, miután ama határozat már a jelen perben felho­zott felperesi állításokra s az azokkal kapcsolatos kérdé­sekre is kiterjedt — más bíróság előtt önálló perrel meg nem támadható." (1879. april 2. — 13307. sz. a.) Váltójogi esetek. A képviselőház hivatalnokai, már e minőségüknél fogva közszolgálatban állóknak levén kekintendők — az országház pénztárából járó évi fizetésükre a végrehajtás csak az 1876: 31. ícz 1. §-ban előirt korlátozással rendelhető el. Kiss Ferencz — Krivatzits Károly a ma­gyar képviselőház hivatalnoka e. 1)5 frt váltó tartozás erejéig .a bpesti váltótszéknél marasztalást nyervén, a váltó tszékf év jan. 13. — 2573. sz. végzésé­vel alperes összes ingóságaira, különösen pedig a neki mint képviselőházi hivatalnoknak járó 800 frt fizetésére, azonban csak az 1876:31. tcz. 1. §-sza értelmében lefog­lalható részére a kielég. végrehajtást elrendelte. Végrehajtató felperes semm. panaszt adott be; mert alperes állásánál fogva nem vonható az 1876. évi törvény 1. §-szában felsorolt személyek közé, miután az országháznál van alkalmazva s jellege s minőségónéi fogva állami tisztviselőnek nem tekintethetik, miután fize­tését nem a kincstártól, az államtól, hanem az ország­gyűlés házipénztárából kapja; és mert az országház szervezete nem is törvényen, hanem a ház statútumain alapszik, A Semmitőszékazt elvetette ; „mert végrehajtást szenvedett, mint az országos kép­viselőház hivatalnoka, már e minőségénél fogva, közszol­gálatban állónak tekintendő, —és mint ilyen az 1876 : 31. tcz. 1. §-ban elősorolt személyek közé tartozónak le­vén veendő : „a tszék a most idézett törvény értelmében, ésahhoz­képest határozott, midSn annak e minőségben az ország­házi pénztárból járó 800 frtnyi évi fizetésére kért végre­hajtást csakis a többször érintett törvény 1. §-ban előirt megszorítással, illetve korlátozással, és csak a foglalás tárgyául szolgálható összegre rendelte el, nem pedig az egész illetményre, — mint azt felperes törvényellenesen kérelmezte." (1879. febr. 20. — 2618. sz. a.) Semmiséget képez, ha a végrehajtás a vélelmezett örö­kösnek esetleges, még át nem adoll örökségi jutalékára feltét­lenül — a telekk. rendelet 7í. §-nak fentarlása s korlátozása nélkül rendeltelik el. A Pesti külvárosi takarékpénztár — Büchler Johanna e. 9600 frt váltóösszeg fizetésére a bpesü váltó tszék előtt perelvén — ennek befejezése után — a váltó tszék f. év jan. 20. — 4951. sz. a. felpe­res kérésére, a kereseti összeg s járulékai erejéig, a ki­elég, végrehajtást alperesnek már biztositásilag lefoglalt ingóira, évi járadékára, továbbá néhai Neuschlos Károly nevére telekkönyvezett, ugy a Neuschlos Károly s fia czég nevére irott ingatlanokból, a néhai Neuschlos Ká­rolyt illető részből, Büchler Johannát, mint Neuschlos Károly örökösét illető részére (Váltó elj. rend. 63. §. 1. p.) elrendelte. (Elnök Janicsek; refer. Újhelyi.) Alperes ezen végzés azon része ellen, melyben a végrehajtás ingatlan örökségi jutalékára is elrendeltetett — semm. panaszt adott be. ASemmitőszék a neheztelt végzést, amennyi­ben azzal a végrehajtás Büchler Johannának Neuschlos Károly utáni esetleges örökségi jutalékára feltétlenül rendeltetett el, megsemmisítette, s azon végrehajtást, a már szerzett elsőbbséggel, csak a telekk. rend. T4. §-ban foglalt fentartás, és korlátozással rendelte foganatosi­tatni ; „mert jelen esetben a telekk. rendeletnek most idé­zett 74. §. a mérvadó, s nem a végrehajtási kérvénybea helytelenül felhivott, mert nem a vélelmezett örökségnek, hanem magának az örökhagyónak kötelezettségeire vo­natkozó 72. §. ,,Az elébb idézett szakasz világos tartalma szerint pedig, a vélelmezett örökösnek még át nem adott örök­ségi jutalékára a végrehajtás csak oly fentartással ren­delhető el, hogy a', a hagyatéki igényekre sérelmes ne legyen, és csak az átadás (perr. 581. §.) megtörténtének 30*

Next

/
Oldalképek
Tartalom