Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 30. szám

119 közt létező szerződési viszony is már meghaladva-lenne, alaptalan; s tekintve, hogy felperes tanúival azt, hogy alpereseknek azon váltókat, melyek értékét ellene váltói líon behajtották, csak szívességből adta át, beigazolta; s igy tekintve, hogy alpereseknek könyvkivonati követelésük a behajtott összegnél 3581 frt 88 krral kevesebb volt, — alperesek ez utóbbi összeg visszafizetésére, mivel ezen összeg erejéig felperest megkárosították — helyesen lettek kötelezve." A 1 e g f. ítélőszék mindkét alsóbir.ítéletet megváltoztatván, felperest keresetével elutasította, s a perköltségeket kölcsönösen megszüntette; Indokok: „Mert felperes valamint a keresetlevélben, ugy a per folyamában is, keresetét tartozatlanul teljesített fizetés alapjára fektette, holott a követelésbe vett összeget felperes alperesek részére tartozatlanul annálfogva nem fizette, mivel ugyanő, miként ez a 2-od bir. ítéletben kifejtetett, a jelenleg visszakövetelt összeg fizetésére a B. C. D. E. F. s G. alatti váltólevelekben válalt fizetési kötelezettségnél fogva, a K. váltótőrvényszéki jogérvényes végzéssel levén kötelezve, ebből világos, hogy ez esetben felperes követelésére a tartozatlan fizetésből merített jogczim épen nem alkalmazható. „A mi továbbá azon ügylati viszonyokat s megállapodásokat illeti, melyekből felperes követelését, illetve azon állitását származtatja, miszerint tőle a hivatolt váltókban foglalt 1 ),200 frtnyi egész összeg helytelenül követeltetett, és pedig azon okból, minthogy ugyanazon váltók felperesre nézve alperesek irányában csupán szívességből származó, s igy fizetésre nem kötelező elfogadványok voltak; s minthogy felperes az alperesek részére akkor, midőn azon váltók bepereltettek, az A. könyvkinatban foglalt 6081 frt 23 krnál, továbbá ezen kivonat kelte után még felperes részére szolgáltatott 10 30 frtnál és 197 frt 3 krnál — s igy összesen 7278 frtnyi s 26 krnyi összegnél többel nem tartozott — felperes keresete ez alapon sem volt megítélhető ; „mert tekintve azt, hogy az itt érintett viszonyok s megállapodás a K. a váltó tszéki végzés szerint felperes részéről alperesi kifogás alakjában már a váltóperben is felhozattak, ott azonban az idevágó alperesi kifogások azért is mellőztettek, mivel arra né/.ve, hogy azon váltó követelés, mely azon per tárgyául szolgált, fenn nem állott volna, azon okmányok s tanuk, melyekre felperes azon perben alperesi minőségben hivatkozott, nem találtattak oly bizonyítékoknak, melyek e tekintetben az alperesi állitások igazolására szolgálhattak volna : „az ugyanazon váltóperben K. a. hozott határozat érvénye, miután ama határozat már a jelen perben felhozott felperesi állításokra s az azokkal kapcsolatos kérdésekre is kiterjedt — más bíróság előtt önálló perrel meg nem támadható." (1879. april 2. — 13307. sz. a.) Váltójogi esetek. A képviselőház hivatalnokai, már e minőségüknél fogva közszolgálatban állóknak levén kekintendők — az országház pénztárából járó évi fizetésükre a végrehajtás csak az 1876: 31. ícz 1. §-ban előirt korlátozással rendelhető el. Kiss Ferencz — Krivatzits Károly a magyar képviselőház hivatalnoka e. 1)5 frt váltó tartozás erejéig .a bpesti váltótszéknél marasztalást nyervén, a váltó tszékf év jan. 13. — 2573. sz. végzésével alperes összes ingóságaira, különösen pedig a neki mint képviselőházi hivatalnoknak járó 800 frt fizetésére, azonban csak az 1876:31. tcz. 1. §-sza értelmében lefoglalható részére a kielég. végrehajtást elrendelte. Végrehajtató felperes semm. panaszt adott be; mert alperes állásánál fogva nem vonható az 1876. évi törvény 1. §-szában felsorolt személyek közé, miután az országháznál van alkalmazva s jellege s minőségónéi fogva állami tisztviselőnek nem tekintethetik, miután fizetését nem a kincstártól, az államtól, hanem az országgyűlés házipénztárából kapja; és mert az országház szervezete nem is törvényen, hanem a ház statútumain alapszik, A Semmitőszékazt elvetette ; „mert végrehajtást szenvedett, mint az országos képviselőház hivatalnoka, már e minőségénél fogva, közszolgálatban állónak tekintendő, —és mint ilyen az 1876 : 31. tcz. 1. §-ban elősorolt személyek közé tartozónak levén veendő : „a tszék a most idézett törvény értelmében, ésahhozképest határozott, midSn annak e minőségben az országházi pénztárból járó 800 frtnyi évi fizetésére kért végrehajtást csakis a többször érintett törvény 1. §-ban előirt megszorítással, illetve korlátozással, és csak a foglalás tárgyául szolgálható összegre rendelte el, nem pedig az egész illetményre, — mint azt felperes törvényellenesen kérelmezte." (1879. febr. 20. — 2618. sz. a.) Semmiséget képez, ha a végrehajtás a vélelmezett örökösnek esetleges, még át nem adoll örökségi jutalékára feltétlenül — a telekk. rendelet 7í. §-nak fentarlása s korlátozása nélkül rendeltelik el. A Pesti külvárosi takarékpénztár — Büchler Johanna e. 9600 frt váltóösszeg fizetésére a bpesü váltó tszék előtt perelvén — ennek befejezése után — a váltó tszék f. év jan. 20. — 4951. sz. a. felperes kérésére, a kereseti összeg s járulékai erejéig, a kielég, végrehajtást alperesnek már biztositásilag lefoglalt ingóira, évi járadékára, továbbá néhai Neuschlos Károly nevére telekkönyvezett, ugy a Neuschlos Károly s fia czég nevére irott ingatlanokból, a néhai Neuschlos Károlyt illető részből, Büchler Johannát, mint Neuschlos Károly örökösét illető részére (Váltó elj. rend. 63. §. 1. p.) elrendelte. (Elnök Janicsek; refer. Újhelyi.) Alperes ezen végzés azon része ellen, melyben a végrehajtás ingatlan örökségi jutalékára is elrendeltetett — semm. panaszt adott be. ASemmitőszék a neheztelt végzést, amennyiben azzal a végrehajtás Büchler Johannának Neuschlos Károly utáni esetleges örökségi jutalékára feltétlenül rendeltetett el, megsemmisítette, s azon végrehajtást, a már szerzett elsőbbséggel, csak a telekk. rend. T4. §-ban foglalt fentartás, és korlátozással rendelte foganatositatni ; „mert jelen esetben a telekk. rendeletnek most idézett 74. §. a mérvadó, s nem a végrehajtási kérvénybea helytelenül felhivott, mert nem a vélelmezett örökségnek, hanem magának az örökhagyónak kötelezettségeire vonatkozó 72. §. ,,Az elébb idézett szakasz világos tartalma szerint pedig, a vélelmezett örökösnek még át nem adott örökségi jutalékára a végrehajtás csak oly fentartással rendelhető el, hogy a', a hagyatéki igényekre sérelmes ne legyen, és csak az átadás (perr. 581. §.) megtörténtének 30*