Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 23. szám

Budapest, 1879. kedd, márcz. 25. 23. szám. Huszonegyedik évfolyam. Tartalom: Jogeset: Áruszállítási kötésszegés.— Bünt. esetek: HÍY. hatalommal visszaélés.—Talált vagyon.—Ügyrendt. és Semm. dönt. Hfintán a jaiiuár-márczinsi előfizetési időszak már lejár, tisztelettel felkérjük előfizető­inket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — ]lTagy köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás- és ismeret­ségi körükben előfizetőink szaporítására közre­működnének. — Az év elejéről még teljes példá­nyokkal szolgálhatunk. — Az előfizetési díj ezen­túl is évnegyedre 2 írt, fél évre 4 frt, egész évre 8 forint. Jogeset. Habár az átuszállilásra kötelezett fél a kötés foganatba tétele körül kölészegönek nem tek intethetvén, a foglaló kétsze­regében el nem marasztalható, — as átt ett foglaló visszafizeté­sére még is kötelezendő, ha a szállítandó áruból, melynek arába később a foglaló beszámítandó leendett, semmit sem adott át, — és oly kikötés nem létezett, melynél fogva a szállító a foglatónak ily esetben megtarthatúsára jogosítva lelt tolna. Wiener Adolf — Lázár és Sonnenfeld. valamint Friedlander és Steiner egyesült czég e. 1372 frt 96 kr. foglaló visszaadása, a foglaló kétszereg meg­fizetése és hajószállilási költségek megtérítése iránt a sze­gedi töt vényszéknél még 1875. septemberben pert in­dított. A kereseti ügylet tárgyául szolgált alperes által szál­lítandó 15000 köbláb faanyag, meíy 1871. nov. 1-tó'l 1872. május 15-íg volt szállítandó és pedig csak successive, a szenteli Tiszppartra, s ott felperesnek átadandó. — A szállitardó egyes részletek mennyisége nem volt kije­lölve. — Tehát az egészet felperes máj. 15-ig volt köteles átvenni s fele részben kés/pénzben felében váltóval ki­egyenlíteni. — Felperes 500 frt foglalót adott. — A szál­lítás egészen meghiúsult, s innen keletkezett a jelen per, melynek letárgyalása után — a szegedi tszék 1877. decz. 3. — 24568. sz. a. alperest 500 frt foglaló visszafizetótében marasztalta el­következő indokolással: „A keresetlevélhez A. alatt csatolt 1871. okt. 16-án Szentesen kelt okiratban, alperesek meghatározott minő­ségű 15000 köbláb faanyagnak felpeies részérei kiszol­gáltatására magokat akkép kötelezték, hogy az átadás a szentesi Tiszaparíon, az átvétel, s illetőleg elszállítás pe­dig 1871. nov. 1-jétöl 1872. május közepéig terjedő idő­szak alatt, és pedig 1871. rov. I-jétől kezdve mindaddig, míg a Tisza jégmentes s a maradékra nézve a Tiszának jégtŐli megszabadulásakor történik; és az átvett anya­gok meghatározott ára fele részben készpénzzel, felében pedig 4 hónapos váltóval mindenkcr kiegyenlítetik. „A mindkét fél által elfogadott ezen kötéshez képest alperesek miként a per sorából kitűnik, felperesnek a per­hez 2. 4. 5. 6. sz. alatti levelekben foglalt felszólításai következtében, a kialkudott 15000 köbláb faanyagokból 8000 köblábot állítottak elő, és tartottak készen az át­adásra 1872. márcziusban; azonban az átadás az 1872. márczius 25. felvett jkönyv szerint nem foganatositatott azért, mivel felperes a 8000 köbláb készletből csak 4700 köblábot akart átvenni, — a mennyi t. i. hajójába fért, a többire nézve odautalván alpereseket, hogy azt később küldendő hajójának átadva, Összeszámolás végett Sze­gedre jöjjenek; mely felperesi kivánatot mint kötés elle­nest, alperesek nem teljesítettek, sőt 1872. május 14. F. a. jkönyv szerint, felperesileg történt felszólításra, a köte­lezett faanyagok további kiszolgatását határozottan meg­tagadták. „A kötés foganatbavétele körül felmerült fentebbi ténykörülményekhez képest, alpereseket nem lehet kö­tésszegőknek tekinteni, mert ők 1872. márcziusban felpe­res részére, ennek kivánata szerinti mennyiségben készen tartott faanyagoknak egyszerrei átvételét, s az árnak egyidejüleges kiegyenlítését, az A. kötés értelmében an­nálinkább jogosan követelhették, mivel az ily módon elő­állított fakészletnek részletes átvétele iránt felperesileg tett ígéretre, s az árnak kötésszerü kiegyenlítésére nézve felperes neki semmi biztosítékot nem nyújtott, — az F. jkönyvben 1872. május 14-én s így a szállítási idő vég­napján kifejezett azon kivánata pedig felperesnek, hogy a kialkudott fakészletet egész mennyiségben adják át neki az alperesek, — az A. alatti kötésen, mely részle­tenkénti átadást feltételez. — nem alapszik. „Ezen oknál fogva alperesek sem az 500 frt foglaló kétszeregének, sem a meghiusult szállításból felmerült s alperesek tagadása ellenében különben is semmivel sem igazolt felperesi költségeknek megtérítésére kötelezhetők nem voltak. „Ellenben a kereseti összegben benfoglalt 500 frt foglaló visszaadásában marasztalandók. mert ezen összeg felvételét már az A. okiratban magok elismerik s nem ál­lítják, hogy a 15000 köbláb faanyagokból, — melyekre való tekintettel az emiitett 500 frt később az árba is be­számítandó foglalóul szolgált, — bármely részt is kiszol­gáltattak volna felperesnek ; oly záradék pedig, mely annak fenforgó körülmények közti megtartására alpere­seket jogositaná — az A. okiratban nem foglaltatik." A kir. tábla 1878. jul. 29. — 26357. sz. a. meg­változtatta részben a tszék ítéletét, és felperest az 500 frt foglaló iránti keresetével is elutasította ; „mert felperesnek szerződésszegése bebizonyítva levén, az A, alatti szerint foglalókép adott 500 forintnak visszafizetését alperestől, mint másik szerződő féltől nem követelheti." A legf. ítélőszék következőleg ítélt: rA kir. táblának Ítélete, a mennyiben felperes 500 frt foglaló kétfztrege iránti keresetével s a keresetlevélben 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom