Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 23. szám

90 követelt költségekre nézve elutasitatott, illetőleg az első* bir. Ítélete e részben jóváhagyatott — indokolásánál fogva hhagyatik; azon részében, raelyszerint felperesnek az 500 frt foglaló sem Ítéltetett meg — megváltoztatik s e részben az első bíróság ítélete hagyatik az abban felhozott indokokból helyben — a perköltségek pedig e helyütt is —az ítéletek különbözőségénél fogva kölcsönösen megszüntettelek.'* (1879. febr. 10. — 1044. sz. a.) Büntető jogeset. Hivatali hatalommal való visszaélés tényálladéka, s e miatti vád alá helyezés elégséges alapja fennforog, ha a község birája valamely hajadont, teherben létei gyamja miatt akarata ellenére megvizsgáltatta, a nélkül, hogy felsöbbségileg utasítva, vagy arra büntetőjogi tekintetből szükség lett volna. Kuti Horváth János Bánfalva község birája e. hivatalos hatalommali viss^áélés miatt a békésgyulai tszék előtt bünfenyitő eljárás inditatott,melyben a viszgálat befejeztetvén, a kir. ügyész indítványának előterjesztése után — a tszék 1878. sept. 14. — 3468. sz. a. végzésével a vád alá helyezést kimondotta — következő indokokból: „A panaszos, s a tanúvallomásokból, s részben Kuti Horváth János önbeismerésébői kiderülvén, hogy utóbbnevezett, mint Bánfalva község volt birája ezen hivatalos minőségében, panaszos Böhm Jetti hajadont, azon általa táplált gyanú miatt, hogy emiitett hajadon teherben van, a községi szülésznő által, panaszos akarata ellenére megvizsgáltatta, — ezáltal őt közbeszéd tárgyává tette, s becsületében és jó hírnevében érzékennyen megsértette a nélkül, hogy erre valamely felettes hatóság által utasítva lett, vagy ezen eljárása politikai vagy büntetőjogi tekintetből szükségessé vált volna: — őt ezen jogtalan és erőszakos eljárása miatt vád alá helyezni kellett. A bpesti kir. tábla vádlott felebbezésére 1878. nov. 19. —32160. sz. a. tszék végzését megváltoztatván, vádlott ellen a további bűnvádi eljárást tényálladék hiányából beszüntetni rendelte; „Mert panaszló a vizsgálat során nem igazolhatta azt, hogy vádlott községi biró korábau panaszló irányában tudva annak ártatlanságát, roszakaratulag tette volna a vád tárgyát képező hivatalos intézkedést; ekként a gonosz szándék nélküli hivatalos eljárása, a mennyiben az netalán hibás is lett volna, a hivatalos hatalommali visszaélés bűntettének tényálladékát meg nem állapithatja. A legfőbbltélőszék következő végzést hozott: „Tekintve, hogy az eddig teljesített vizsgálat eredményéből láthatólag, a vádbeli cselekményben, hivatali hatalommal való visszaélés tényálladéka, s az e miatti vád alá helyezésre elégséges alap forog fenn : „annálfogva a másod bíróság végzése megváltoztattatik, s az első birósági, az ott felhozott indokokból, hagyatik helyben." (1879. márczius 3. — 1080. sz. a.) Lehman Róbert ügyvéd az ügyvédség gyakorlatától fegyelmilag végkép elmozditátott. Ezután Bodor Pál ügyvédi irodájába lépett mint ügyvéd jelölt a kolozsvári ügyvédi kamara az ügyvédjelöltek lajstromába való felvételét 1878. évi 887. sz. végzésével megtagadta. Közbevetett felebbezésre — A legf. ítélőszék következő végzést hozott: „A kolozsvári ügyvédkamarai választmány határozata helybenhagyatik azért, mert: „tekintve, hogy az Ügyvédi rendtart. 15. 16. §§. az ügyvédjelöltet az ügyvédi teendők és eljárások teljesítésére is jogosítja, — de jogosítja arra is, hogy a joggyakorlati idő eltelve után ügyvédi jogosultságot is nyerjen; — „az ügyvédség gyakorlatától végleg elmozdított ügyvédnek ujabbi ügyvédjelölti joggyakorlatra való bocsátása, — egyenesen a fegyelmi Ítélet joghatályának s az Ügyvéd rendtartás — jelesen pedig az 1874. évi 34. tczikk 70. §-szának meghiúsítását eredményezné.* (1879. jan. 29. — 844. sz. a.) Ügyvédrendtartási döntvény. Az ügyvédség gyakorlatától végkép elmozdít olt ügyvédnek, ujabbi ügyvédjelölti joggyakorlatra való bocsátása meg nem engedhető. Büntető jogeset. Talált vagyon elsajátításának vétsége forog fenn, ha a bérkocsis kocsijában, valamely utazó által hátrahagyott vagyont elidegenítette. Hinák Kálmán pesti bérkocsis ellen talált idegen vagyon jogtalan elsajátítása — Kohn Abrahámné (35 éves) s férje Ábrahám (64 éves) pesti bordélyház tulajdonosok e. gyanús áruk kezelése miatt a bpesti törvényszék előtt bünper tétetett folyamatba. Gr. Csekonics Endréne bérkocsin jővén be a városba, abban értékes karpereczét leejtette, — melyet nevezett bérkocsis megtalálván, azt a kir. zálogházba adta, az arról kapott bárczát pedig 2-od r. vádlotthoz vitte, s nála zálogban vagy fizetésül hagyta, ki később azt a kir. zálogházból kiváltani akarta. — Ezen tények a vizsgálat folyamán kiderülvén, az 1878. nov. 30. megtartott végtárgyalás után — a tszék Hinák bérkocsist 2 havi fogság — Kohn Abrahámné üzlettulajdonost 25 frt birság fizetésére Ítélte, — mig Ábrahámot mint nejének az üzletbeni segédét a vád s következményei alól felmentette — következő i ndokoláss a 1: „.1. Vádlott Hinák K a rendőri előnyomozás során kideritett ténykörülményekkel megegyezően beismeri, miszerint 1877. év őszén bérkocsijában a párnák közt egy gyémántos arany karpereczét találván, azt, minthogy tulajdonosa nála nem jelentkezett, a kir. zálogintézetben 40 írtért elzálogosította — a zálogbárczát pedig Kohn Abrahámnénak, bordélyüzletében megrendelt italok fejében tovább zálogba adta, kitől az rendőri letiltás folytán elvétetett, s a kérdéses karperecz tulajdonosa gr. Csekonics Endréné által kiváltatott. „Ezek alapján s tekintettel azon körülményre, hogy vádlott a kérdéses ékszert nem idegen birtokból, hanem annak saját kocsijában való elhagyása után talált vagyonként idegenítette el, — őtet a fentebbi vétségben vétkesnek kimondani, s tekintettel, hogy hason bűncselekmény miatt fenyítve még nem volt, — továbbá az alkalomszerűségre — a kimondott büntetésben marasztalni kellett. ,,2.| Kohn Abrahámné ellenében saját beismerése alapján igazolva van, hogy 1-ső vádlott által elidegenített