Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 22. szám

Budapest. 1879. péntek, márcz. 21. 22. szám. Huszonegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK Tartalom: Jogesetek : Úrbéri bérfold telekk. szerzése.—Hitbizományi oklevél másolatának kiadhatása.—Vált. keresk. dönt. Hlintán a janiiár-márczinsi előfizetési időszak már lejár, tisztelettel felkérjük előfizetö­ínket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — 3!'agy köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás- és ismeret­ségi körükben előfizetőink szaporítására közre­működnének. — Az év elejéről még teljes példá­nyokkal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezen­tol is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 irt, egész évre 8 forint. Jogeset. A volt úrbéri kapcsolat s azzal rokon viszonyokra vonat­kozó s az urléri pátens által szabályozott igények^ mint a te­lekk. tárgyalásokból kizártok, feljegyeztetett nem szükségelvén] és ily birtok a tolt földesúrra tehet mentesen átszólván, de az mint volt földesúr tulajdona megilehe is levén: ennek ellene­len ily birtok, árrerésen szerzett tulajdonjogra fektetett telek­könyv alapján egy harmadik személy által nem követelhető vissza. S t e r i) Ármin — Zircz i a p á t Rezsucsek Antal e. ingatlan (szántóföld) kibocsátása iránt a veszprémi tszék előtt pert folytatván — a tszék 1877. decz. 15. — 12485. sz. ítéletével felperest keresetével elutasította, s a perköltségeket köl­csönösen megszüntette köv. indokokból: „Felperes válasziratában nem tagadta, s így hallga­tag beismerte az alperes által mellékelt ítéletek valódisá­gát s azt, hogy az 1866-ban létrejött s 1868-ban hitelesí­tett tagosítás folytán az 1860. évben készült telekköny­vek a mai bh tokállapotnak nem felelne k meg: minélfogva tekintve, hogy a felperes által a keresetlevélhez A. a.csa­tolt telekk. kivonat szerint a kereset tárgyát képező in­gatlanok a helyszíneléskor, mint bérföldek lettek felvéve ; továbtá, hogy a nagy teveli 302. sz. telekjben 1. sor. 995 hr. sz. alatt felvett szántóföld a Kovács földekben, — a 2. For. 1394. hr. sz. alatt felvett szántóföld és rétpedígaz uztalban lévőknek vannak kitüntetve; végre, hogy az ellenirathoz 1. 2. sz. a. mellékelt s harmadbiróságilíig is jóváhagyott ítéletek szerint a Nagy teve! község határá­ban fekvő bérföldek, — és pedig az indokolás szerint azok, a melyek a fentjelzett telekkönyvvel megegyezŐleg az 1860. évben hitelesített birtokkönyv 50. lapján Ko­vács földek és uztal kertek stb. néven fordulnak elő — áz apátság tulajdonául lettek megítélve: felperes annyi­val inkább elutasítandó, mert az 5. sz. a. felperesileg nem kifogásolt alispáni határozat szerint, az apátság a kellő lépéseket még 1870. évben, s igy az árverést, melynek alapján felperes tulajdonjoga bekebeleztetett, jóval meg­előzőleg megtette aziránt, b< gy az 1868. évben hitelesített tagositási mérnöki munkálatok alapján, az általa már ' tettleg birtokolt, s fentjelzett ítéletek szerint, részére tulaj­donjogilag megítélt ingatlanokat kitüntető ui telekköny­vek elkészítessenek; s hogy ez meg nem történt, — hibá­jául fel nem róható." A kir. tábla 1877. sept, 16. — 14773. sz. a. meg­változtatta az e. bir. ítéletet, s kötelezte alperest, hogy felperest a nagyteveli 302. sz. telekjben 1394. hr. sz. a. felvett ingatlan birtoklásába bocsássa, s 40 frt perköltsé­get fizessen. Indok: „Tekintve, hogy felperes a persorán iga­zolta, miként a kereseti ingatlan bekebelezett tulajdonosa; ezen minőségben pedig az ingatlan birtoklását, mint a tulajdonjog folyományát is jogosan igényelhetvén, alpe­res a birtokában tartott ingatlan átadására kötelezendő, — annálinkább, mert a tulajdonra irányzott, de csupán kifogásként érvényesített igényei e perben bírói figye­lembe nem vétethettek." A legf. ítélőszék az első bíróság ítéletét hagyta helyben; „mert a telekk. rend. 4. §. szerint azon igények, melyek a volt úrbéri kapcsolat, s azzal rokon viszonyok tárgyában 1853. márcz. 2. kibocsátott ny. parancs által szabályoztatnak, akár bejegyeztettek a hiteltelekkönyvbe, akár nem, a telekk. tárgyalásokból kizárvák, s ekként alperes ilynemű igényét a hiteltelekkönyvbe feljegyez­tetni nem is tartozott. „mert továbbá a birtok szabályozások folytán szük­ségesté vált telekk. átalakítás iránti szabályrendelet 7. §. d. p. szerint, az ily birtok, mint a kereseti „bérföld" ^~ mely különben mint ilyen már a hitel telekkönyvben is kitüntetve volt, a volt földe.'úrra tehermentesen átvezetetni rendeltetik. „Felperes pedig balgatag beismerte, a mi különben az 1 — 3 alatti ítéletekkel is igazoltatott, hogy alperesnek a kereseti „bérföld" mint volt földesúr tulajdona megítél­tetett, részéi e átadatott, és kihasitatott, ,,és igy valamint felperes jogelődje nem követelhetné vissza a telekkönyv alapján, az alperesnek megítélt bir­tokot, — ugy felperes, mint annak jogutódja sem köve­telheti. — Ezeknél fogva ezen s az első bíróság által fel­hozott indokokból stb. stb. (1879. febr. 17.— 14112. sz.a.) Jogeset. Á hitbizi mony alapítója a maga rendelkezésén a hitbizo­mány átadásáig változtatást tehetvén; addig tehát a hitbizo­mányos jogokat még nem nyervén; annak megtörténte előtt, az alapitó oklevél hiteles másolatának kiadatása helyesen tagad­talik meg. Hg. Odescbalchi Arthur a javára és fivére Gyula berezeg javára édes annyok Od esc b a 1 c h i-Zichy Anna által alapított h i t b i z o m á u y ra vonatkozólag, a 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom