Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 1. szám

4 alperes a nyeremény összegből felperest illető részszel felperest megkínálta, s felperes el nem fogadása miatt azt bírói letétbe is helyezte; — az első bíróság Ítéletének megváltoztatásával stb. stb. A legf. ítélőszék következőleg itélt: „A kir. tábla ítélete felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik annálinkább; mert azon nem tagadott tény ellenében, hogy 1. r. alperes a 8. sz. jegyjékben foglalt két rendbeli számot mind a bécsi, mind a gráczi gyüjtődékbeu betette s a 4 nyereményi számra Ifrt 80 krt fizetett, felperesnek lett volna kötelessége bizonyítani, hogy '6 saját részéről a 30 krt azon feltétellel adta át alperesnek; miszerint ez csak az egyik t. i. 12, 35 és 50 számra forditassék ; — mit azonban nem bizonyítván, sőt a viszonválaszhoz 8. sz. a. csatolt jegyzéknek, melyen nemcsak a mondott, de a 4, 6, 12 számok is foglaltatnak, — valódiságát, valamint azt sem tagadván, hogy a felszólításkor ezen jegyzék lett felmutatva, — a kir. tábla Ítéletét ezen stb. helybenhagyni kellett." (1878. decz. 9. — 12477. sz. a ) Csödjogeset. A keresk. törvény által, a keresk, főnök és segédje közti viszonyra elöszabotl határidő csödesetében is irányadóul szolgálván, — következik miszerint a szolgálati viszony a főnök bukása után is mindaddig fennállónak tekintendő, mig a felmondási idő le nem járt; és a segédnek ezen törvényes határidőre járó illetménye a csődtömeget terheli. A (elmondási időre törvényileg rendelt fizetési illetmény soronkivül fizetendő: mig azon járulék, mely azontúl a szerződésileg kikötött határidőre jár, s a melyre a törvény fentebbi kedvezménye ki nem terjed,—a III. osztályba sorozandó. Finta József keresk. segéd — Victoria biztosi t'ó-társas ág csődtömege ellen 350 frt mint évi fizetése hátraléka iránt a kolozsvári tszék előtt pert indított. A tszék 1878. május 16. — 3568. sz. a. következőleg itélt: Felperesnek 17 5 frt tőke követelése tisztának nyilvánittatik s kielégítés végett a személyes hitelezők Ill-ik osztályába soroztatik s felperes többi követelésével elutasittatik. A perügyelőnek munkadijai a csődtömeggel szemben 10 frtban állapittatnak meg. „A kereset A. melléklete által igazolva vaD, hogy felperes a„Victoriaubiztositó társaságnál 500frt—később pedig alperes beismerése szerint is 700 frt fizetéssel volt alkalmazva s szolgálati viszonyait az A. alatti melléklet szerint az igazgatóság által felállított hivatal kari szervezet szabályozta; tekintve tehát, hogy alperes nem vonja kétségbe, hogy az A. alatti kinevezési okmányban hivatolt hivatalkar szervezet nem lenne azonosai?, alatti melléklettel s semmivel sem igazolja, hogy az nem lépett volna életbe, holott az A. alatti okmány tartalmával szemben alperesnek lett volna kötelessége nemcsak tagadni az életbe léptetést, hanem az életbe nem léptetést bizonyítani is — mit elmulasztott — ; a felperesi követelés megállapításánál a hivatalkari szervezetet kellett alapul venni s annak 5-ik pontja értelmében végkielégítés czimén felperesnek 3 havi fizetésének megfelelő összeget kellett megállapítani, mivel azon pontbeli intézkedés szerint is az elemi osztályfőnök nem soroztatik azon hivatalnokok közé, kiknek (i?) hat havi felmondási időre lenne igényük; kielégítés végett azonban követelését csak a személyes hitelezők Ill-ik osztályába lehetett sorozni, minthogy felperes szolgálatbóli elbocsáttatása saját beismerése szerint is csak a csődkiütése után történvén meg, követelési joga is csak ez időpontban állott be, tehát követelése nem tekinthető oly hátralék fizetésnek, mely a csődrendtartás 20. §. 2-ik pontja szerint az I-ső osztályba lenne sorozható annyival is inkább, mivel a végkielégitós czimén fennállt követelés nem is vonható a fizetés hátralék fogalma alá. A marosvásárhelyi kir. tábla 1878. jul. 9. — hozott ítéletével az első bir. Ítéletet nem felebbezett részében érintetlenül — felebbezett részében pedig indo kainál fogva helybenhagyta — A legf. ítélőszék következőleg itélt: „Az egybehangzó alsó bir. Ítéletek azon része, melynél fogva felperes követelése 175 frtban állapitatott meg, mint nem felebbezett érintetlenül hagyatván — a sorozatra vonatkozó felebbezett része megváltoztatik és rendeltetik, hogy a megállapított követelés egyik felerésze, azaz 87 frt 50 kr. felperesnek soron kivül fizetessék ki, — és csak a másik fele része soroztassék a hitelezők 3-ik osztályába. ^Indokok: „A keresk. törv. 57. §-sza a kereskedelmi főnök és segéde közti szolgálati viszony felbontására nézve előleges 6 heti, — illetőleg fontosabb teendőkI kel megbízott segéd tekintetében 3 havi kölcsönös felmondási határidőt szabván elő, — egyúttal azt rendeli, hogy ezen határozatok a főnök ellen elrendelt csőd esetében is irányadóul szolgálnak. Ez utóbbi intézkedésnek azt az értelmet kell tulajdonítani, hogy a törvény a főnök csődbejutása után is a szolgálati viszonyt jogilag mindaddig fennállónak tekinti, mig az elészabott felmondási határidő le nem járt; hacsak szerződésileg rövidebb határidő nem állapitatott meg; miből következik, hogy a segédnek ezen törvényes határidőre járó illetményemint a tömeg tartozása, magát a csődtömeget terheli. — Ennélfogva azt kellett rendelni, hogy feperes megítélt követelésének egyik fele soron kívül fizetessék ki, mert felperesre a 6 heti felmondási határidőt kell alkalmazni, és mert a fennállott szerződésben ennél nem rövidebb, hanem hosszabb, úgymint 3 havi felmondási idő volt kikötve. — A megítélt követelés másik felét, minthogy arra a keres, törvény fentérintett kedvezménye ki nem terjed, és a csőd rend. 20. §. 2-ik pontja sem alkalmazható, — csak mint közönséges követelést a csődrend. 22. §-hoz képest a hitelezők III. osztályába lehetett s-orozni." (1878. decz. 9. — 804. sz. a.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOK0LAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt, negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1878. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.