Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 2. szám

Budapest, 1879. péntek, január 10. 2. szám. Huszonegyedik évfolyam EKI CSAR Tartalom: Csiksomlyói franciscánusok. — Semmit, döntv. — Tanács beosztások. A csiksomlyói franciscánusok. Azon jogele, miszerint kártalanítás nélkül senki törvényesen szerzett magán vagyonától meg nem fosztható, az állam ellenében is jogérvénnyel bir, — kivéve, ha a törvényhozás kivételesen, bizonyos esetre vonatkozólag a magán vagyoni jogosítványokat oly világos kijelentéssel rendeli megszüntetendőknek, mikép azokért kárpótlás nem követelhető. Valamely zárdának, adó s katonai mentesség feltétele alatt adományozott szolgálmányok, a közös teherviselés behozatala folytán megszűnvén — azokért mint magán vagyoni veszteségért az állam kármentesítéssel tartozik. A franciskánusok rendje Magyarországban nemcsak a valásosság terjesztése, hanem hazafiúi tettek által is nagyérdemeket szerzett magának; az mindig kiválón honfi érzelmű és szellemű rendet képezett. Ezeket megjutalmazni már Hunyady János Magyarország kormányzója érdemesnek s igazságosnak találta. Midőn ugyanis a kereszténységnek ezen hős bajnoka, a pogányság elleni előharezosa a XV. század közepén Erdélyben Gyulafehér vár.közelében a törököket megverte és pedig főleg a székelyek segítségével, kikre az ottani franciskánusok nagy s jótékony befolyást gyakoroltak — azakkép kivívott fényes győzelem után, annak emlékére — mint mondá — Istennek halát adandó — 1442. évben az akkor már létezett Csiksomlyói sz. Ferencz rendi zár dának adománylevelet adott, melyszerint: annak Csikszékböl általa mindenkor szabadon, és pedig a hadviselésre alkalmasok s jő birtokosokból kiválasztható 32 székelygazdát, örök időkre, visszavonhatlanul „perpetuo perennaliter, irrevocabiliter" adományozott ugy, hogy ezek s a velük egy füst alatt lakó családjuk, minden állami, katonai, községi terhektől, — sőt a királyi rendes s Rendkívüli adóktól is mentesek legyenek örökre, és csak .a zárdának szolgálatokat teljesíteni, földjeit mivelni tartozzanak — következő szavakkal: „Triginta duos liberos et hello aptos siculos patresfamilias ab omnibus oneribus in perpetuum exemit, sa.nxitque ut nemo illos ad illum servitum sine fratrum conventus Csikiensis voluntate eligere, nullusque ad deponendnm juramentum citare, aut quoquomodo judicare posset et valeret, solummodi pium subsidium dicto conventui praestare obligarentur, quo tali elleemosynae adjutoris fratres ipsi commodius ibi, in loco videlicet asperrimis, undique montibus circumdato, multumque sterili subsistere possint." Ezen nagylelkű adomány nem maradt a hazára nézve gyjipiölcstelenűl., Csakhamar a szerzetesek által buzdítót t, leíjtesitett székelyek segítségével Hunyady Jáuos 1443. évben a vaskapunál — és, Pankrácz székely vajda vezetése alatt 1462-ben a„ törökökön fényes győzelmek vivattékjü. —-* És azért is Mátyás király attyának adományát nemcsak megerősítette, de különösen ki is kötötte: „ Ut fratres UH futurique illervm successores ab omni expeditione bellica tam generáli, quam particulari, ingressioneque lustrationum, ac etiam domus eorum ab omni censuum taxarum servitiorum"quorumlibet plebeorum et civilium exhibitione, contributionumque tam ordin. quam extraordinariatvm solutione sernper immunes sint.u Megerősítette ezt II. Lajos nevében Zápolyi János erdélyi vajda is: „V/ 32 confratres modo consueto eundem conventium inserviore, jussaque fratrum exequi teneantur, siquique contumates obedire nollent, alii loco eorum assiguentur injungendo omnibus quorumcunque offieialibus, ut confratres istos hac libertate immunitate et exemtione uti gaudere sinant." Erdély különálló, többnyire protestáns fejedelmei is megerősiVették a convent ezen adomáoyát; igy Báthory Zsigmond 1602, Gábor 1608, Bethlen 1617 — Kákóezy György. — A most uralkodó házból pedig I. Leopold 1701 — VI. Károly 1718. évben — mi az erdélyi 1719. évi országgyűlésen — febr. 18. — ünnepélyeseu is kihirdettetett s 1744-ben statutióval is végrehajtatott, M: Terézia pedig 1743-ban megerősítvén privileg. levél alakjáadatta ki. Ezen adomány s priv. levelek alapján — támaszkodva az ősi magyar jog azon elvére: „donationi semel factae nec ipse Princeps amplius refragari potest" — a 32 székelygazda mint confráterek szolgálatait, melyek különösen hetenként mindeniktől egy igás napszámban áltak — folytonosan gyakorolták és élvezték 1848. évig— habár nem minden háborgatás s küzdelem nélkül. — A szegény francit-kánusoknak is számos ellenségeik voltak. Nevezetesen Csikszék magistrátusa többször igyekezett jogaikat csonkítani, — de mindig rendre utasitatott nevezetesen 1745. márcz. 30. az erdélyi gubernium által, — 1746-ban a jan. 21. kelt kir. reseriptum által, mely meghagyta a guberniumnak a convent védelmezését, — i vizsgálatot is rendelt, és eredményének felterjesztése után a Felség megparancsolta, hogy a convent előbbi jogállapotában fentaríassék. — Ugyanazok áskálódásaira 1753-ban a zárda kir. reseriptum által, törvény rendes utján eszközlendő: privileg ii produc ti óra szóiitatott fel, — melynél a kir. jogügyi igazgatóság, ugyCsikszék tisztviselősége kihalgattatott, de utóbbi semmi okot sem tudott felhozni — s ezután a kir. tábla 1755. jan. 5. itéletileg kimondotta: hogy a felmutatott kiváltságok hiteles törv. okmányoknak, adományleveleknek tekintendők, s a zárda az azokban biztosított jogaiban örökre megtartandó és oltalmazandó, — Ez a gubernium mint másod fokú biróság által 1755. márcz. 24. megerŐsitetett 8 1755. jul. 9.legfelsőbb fórumon udvari reeriptum által hhagyatott— kimondatván: j,Ut conventus quoad 32 vitricos sen confratres ad eundem ex antiqua collatisne spectantes, in quorum usu a seculis perstitisse refertur in statu, quo hactenus fűit, deinceps quoque pennaneat." 2