Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 13. szám

Budapest, 1879. kedd, február 17. 13. szám. Huszonegyedik évfolyam. Tartalom : Jogeset: szavatossági kötelezettség. — Izraelita kettős házasság. — Semmitöszóki döntvények. Jogeset. Valamely ingatlanra vonatkozólag az eladó tartozik ugyan a vevőnek szavatossággal az eladott dologért, 3-ik személyeknek az eladást megelőző viszonyokból származó igényeik ellenében; de viszont vevő is tartozik az eladónak azzaU hogy ezt az előtte ismeretlen igények felmerültéről, annakidején értesítse; minek elmulasztása a szavatosság kötelezettségét megszünteti. A kétoldalú szerződés felbontásúi csak a jóhiszemű (él követelheti. Horn Mór és Jakab — Trenker Ferencz és neje szül. Grantner Anna ellen szerződés érvénytelenítése, — 10500 frt vételár visszafizetése és 2004 frt COkr. beruházás visszatérítése iránt még a feloszlatott esztergomi kir, törvényszék előtt 1875 sepf. 2Ü-én pert indítottak mely pertánlag befejezett ; eres ügyben, valamint alperesek által 1876. jun 20-án, Paul Sándor ellen beadotr szavatossági alkereset felett az illetékessé vált komáromi tszék 1878. febr. 2 ). következőleg ítélt : „Felperesek keresetükkel elutasitatnak, s a peres költségek egymás irányában kölcsöncsen megszüntettnek. Alperesileg elleniratilag feltételesen támasztott viszonkereset mellőztetik. Alperesek által indított szavatossági alkereset felett érdemi határozat feleslegesnek jeleztetik. A fel- és alperesi ügyvédek munkadijai, saját feleik irányában külön-külön 200 frtban állapittatnak, következő indokok ból: „Felperesek a keresethe t A. alatt csatolt adásvevési szerződést azon okból kérik érvénytelennek kimondatni, mert az abban foglalt és nekiek eladott a Szt. Tamási 47 hr. és 107/a. nép sor sz. alatti ház és udvartérnek telekkönyvi birtokába nem léphetvén, ez által a megvásárolt téglagyár főalkatrésze elvonatván,s alperes eladók az A. alattiban foglalt fekvőségeket felperesek telekkönyvi tulajdonába bocsájtani képesek nem lévén, a szerződés érvénynélküli, s a kereseti végkérelemben alpereseket az első részletkép lefizetett 10 "00 frt s ezután 1874. február 18-tól járó 6°/0 kamatai, s az időközbeni F. szerint eszközlött javítások és beruházások 2004 frt 60 kr. ugy ezen öss :eg után a kereset beadása napjától számítandó G°/0 kamatok és peres költségek megfizetésében kérik elmarasztaltatni. "Jelen peres ügy elbirálása ekkép ezen A. alatti szerződés szószövegezésének értelmezésén alapul. „Tekintve pedig, mikép: hazai törvényeinkben fektetett azon jogi elvnél fogva, hogy két oldalú szerződések szoros magyarázatuak, azon körülmény döntő,hogy alperesi védekezés . mellett ezen A. alatti szerződésnek olyan irányzatú értelmezése, mint millyet felperes annak tulajdonit, mennyiben találja ezen szerződésben indokát. „Ebből kifolyólag tekintve mikép: az Á. alatti szerződéi szerkezetében 10 pontra felosztva; első pontjának S bevezető részében körülírja a tulajdonképeni gyártelepet, | annak tartozékait, megjelelvén a vonatkozó telekkönyvi számokat s ennek befejezése után e szerződési pontnak következő részében teljes érintetlen hagyásával annak, bogy a többi fekvőségek is a gyártelephez tartoznának, feborolja még azon további ingatlanokat, melyek az eladás tárgyát a gyártelepen kívül képezték — ekkép ezen A. alatti szerződés érintett első p >ntbani felosztása határozottan jellemzi, de a szövegezésében felreismerhetlenül kife jezi a peres, mint szerződő feiek azon határozott megállapodását, bogy a szerződéskötés időpontjában a több rendbeli fekvőségek közül, melyek voltak a tulajdonképeni gyártelep szoros tartozékai, s melyek a gyárra nézve kevésbé közel állók. „A szerződő felek ezen jelzett megállapodásának határozott kifejezése mellett tehát, azon felperesi magyarázat, hogy a 285C0 frtért megvett gyártelep czélzott rendeltetésének elérésében a 2. 7. sz. telekjkönyvben foglalt fekvősóg elvonása által lehetlenitve lenne, alperesi tiltakozás mellett ugyanezen szerződés szövegezésében indokát nem találhatja, s e miatt érvénytelennek nem tekinthető. „De a vitatott A. alatti szerződés következő pontjai is ezen értelmezés helyességét támogatják; „mert: mig a 2. 3. 5. és 6. pontjaiban vevő felperesek jogait, különösebben a 6. pontban oly kitüntetéssel körvonalozzák, bogy felperesi vevők a megvett fekvőségek netaláni ki nem táblázható terheinek megfelelő összeget visszatartani jogosultak lehetnek, addig a 10-ik pontban lehető szigorral kötelezik felperes vevők magukat arra, hogy a szerződésszerűen kikötött fizetési határnapok bármelyikének meg nem tartása esetére, a szerződés kötésekor lefizetett első részletfizetést, és pedig 10500 frínyí összegben elveszítik. ,,Ekkép ezen szerződés egész összegében kimagasló kifejezését viseli magán azon elvitázhatlan ténynek, hogy a szerződő felek a szerződés kötésekor csupán az esztergomi 1969. sz. htjkönyvben 55 >5. hrsza foglalt ingatlanságot tekintették a tulajdonképpeni gyártelepnek, s a szerződés alattabb részében felsorolt fekvőségek a szerződés kötéskor mint ilyen főtartozékok nem szerepeltek; tehát ezen szerződés birói értelmezésénél éppen a kétoldalú szerződések törvényszerű szoros magyarázatának elvénél fogva, szigorúbb értelmezést mint milyet a felek abban kifejeztek, — nem találhat; következéskép eltekintve ezen Szt. Tamási 47.sz. htjkönyvben foglalt fekvőség elvonásának mikéntjétől, e miatt a szerződő felek szerződésileg kifejezett akaratához képest ezt érvénytelennek tekinteni, és pedig annál kevésbé nem lehet, mert az ország birói értekezlet 21. §-a szerint a telekkönyvek tárgyát képező jogok szerzési módjaira vonatkozó, máig is érvényben levő austriai polgári törvénykönyv intézkedési s nevezetesen annak 443. § a szerint az, ki nyilvári13