Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 94. szám

374 a vételárból mindenekelőtt azokat kellett volna ki elégi-! teaie — a néni a kíegyenlitetlen terhek törlését szorgalmaznia." .... .... A kir. tábla 1878. oki' 16. — 36276. sz. a. felperest törlési keresetével egyszerűen elutasította a így az e. bir. ítéletét hhagyta; „inert felperes ki az általa eszközölt eladásnál .fogva, a vevó irányában szavatossági kötelezettségben áll, az eladott igatlanra eladás előtt eszközölt bekebelezések törlése iránt, épen a telekk. 119. §. s 14. fejezete értelmében birván kereseti joggal, keresáti jog hiányából jelen törlési keresetével elutasítható ugyan nem volt; mind a mellett az első hiröság ítélete hhagyandó — mert a telekk. rendt. 74. §. értelmében nyert zálogjogi bekebelezés, csak a hagyatéki eljárásnál felmerülhető igények sérelmére nem szolgálhat; vagyis ha a hagyatéki terhek s egyébb igények érvényesítése folytán, a feltételesen terhelt jelzálog kimeritetnék, vagy elenyésztetnék: enyészik el az ily zálogjogi bejegyzés joghatálya is; de az illető örökös osztályrészét, akár adassék át természetben, akár eladás folytán a vételári összegben, — egyaránt terheli. „Tekintve tehát, hogy felperes az Á. s B. okiratokkal csak azt mutatta ki, hogy Ő a néhai Fillinger János hagyatékához tartozott budai ingatlant, az örökösöktől a hagyatéki bíróság beegyezésével vette meg^ s ennek folytán az közvetlenül az ő nevére teiekköny vezteíett: de nem bizonyította, hogy az általa kötelezett vételárból Fillinger íIlonára mennyi jutott, és hogy ezen rész az ellene a telekk. 74. §, szerint bejegyzett terhek törlésére forditatott • "alperes zálogjogi bekeblezése e. törlését annálkevésbé k e metélheti; mert arra, hogy a vételár a bejegyzett terl^jV .törlésére forditassék, nem a hagyatéki bíróság, hajj|Pi mint vevő ő köteles felügyelni." A legfőbb ítélőszék mindkét alsó bir. Ítélet ie sgváltoztatásával a budai 7619. sz. telekjben alperes ^avára 1000 frt erejéig C. 27. sor-z. a. előjegyzett és C.30. sz. a. bekebelezet zálogjogot töröltetni rendelte — a perköltség kölcsönös stb. Indokok: „Felperes kereshetőségi jogát illetőleg helyesek a kir. táblai Ítélet indokai. ..Alperes kérdéses zálogjogának hatálya a telekk. 74. §. értelmében azon tulajdonjogtól lett feltételezve, melyet adósa özv. Fillinger Ilona, mint néhai Fillinger János örököse a bekebelezéssel terhelt ingatlanra, — az öröklési eljárás folytán szerzendő lesz. De a nevezett adós azon ingatlan tulajdonjogát semmi részben sem szerezte meg, s mint örökös nem is fogja azt megszerezhetni soha; mert BZ A. B. okiratok szerint a 10677 — 10679. sz. ingatlan a hagyaték átadása előtt, a hagyatéki bíróság beleegyezésével eladatott, a felperesre mint vevőre közvetlenül az örökhagyó után tulajdonjogilag átíratott — a telekk. 73. §. értelmében. „Azon ingatlanra tehát alperes zálogjoga elvesztette minden hatályát s azért felperes törlési keresetének helytadni kellett. „Azon kérdés pedig, hogy van-e alperes zálogjogának hatálya a vételárra, melyet felperes B. szerint a hagyatéki bíróság kezeibe lefizetett? — nem tartozik a jelen, az ingatlant terhelő zálogjog törlésére irányzott pernek keretébe; ós alperes érdekeire felügyelni nem a felperesnek, hanem magának alperesnek a dolga." (1879. decz. 1. — 8476. sz.a.) Kefeskedeleoijogiílöntvéísyelt, Azon hely bir ósága, hol a kereskedői könyvek vezetetnek, csak azon fél irányában lehel illetékes, a kinek népére szól a könyvkivonat — tehát nem o!y keresetekre nézte is} melyek nem az alperes nevére szálló könyvkivonat alapján leltek ellene megindítva. Hecht Bernát bpesti kereskedő — Krausz Józ sefné makói kereskedő e. —554 frt 42 kr.számlatartozás megítélésére a bpesti keresk. tözék előtt 1879. aug. 8. pert indított, — B. könyvkivonat alapján, -melyszerint férje, illetve szabályszerűen bejegyzett czégvezetője Krausz József által felpe résnél a kereseti értékben áruk lettek továbbadási szándékkal megrendelve és átvéve. Alperes kifogásolja az illetőséget; mert Makón lakik, és mert a könyvkivonat nem az ő nevére s terhére, hanem Krausz Józsefére, ki czégvezetője. szóll; s így itt a perr. 35. §. szabálya alkalmazást nem nyerhet. A budapesti keresk. tszék 1879. okt. 25. — 73628. sz. végzésével magát, tekintettel a perr. 35. — s a ker. törv. 324. §-szára illetékesnek mondotta ki. Alperes sem m. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisitetíe; (perr. 297. §. 4. p.) „tekintve, hogy a perrend 35. §-nál fogva, azon hely bírósága, hol a könyvek vitetnek, csak azon fél irányában lehet illető'.es, a kinek nevére a könvvkivonat szól. Eszerint a fenforgó keresetre nézve, mely nem a panaszttevő nevére s-zólló könyvkivoat. alapján lett ellene megindítva — a tszék a perrend idézett §-nál fogva, helyt elelenül mondotta ki magát illetékesnek; minthogy itt azon körülmény, miszerint a könyvkivonatban megnevezett személy, panaszkodónak czégvezetője, figyelembe nem vehető." (1879. tiov. 27. — 23908. sz. a.) A kereskedői megtartási jog hatályában azonos levén a kézi záloghoz kötött joggal, — s aziránt nem levén kétség, mikép az ingó záloggal biztosított követelés azon biróság előtt is érvényesíthető, melynek területén a zálog tárgya létezik - ennélfogva a megtartási jog érvényesítését t<iryyazó kereket illetékesen indítható azon keresk. biróság elölt, melynek területén létezik a visszatartott dolog, melynek értékét az illető kielégítésére fordítatni kívánja. P o r g e s B. bpesti bej. czég — W a 11 a c e M^a rselin s társ. Angliában bradfurdi gyáros e. G13 frt 26 kr. erejéig megtartási jog érvényesítése iránt a bpesti keresk. tszéknél f. év jun. 13. keresetet támasztou; minthogy alperessel Bpesten ügyletet kötött bizonyos szövetáruk vétele iránt, melyek határozott időre szinte Pestre voltak száilitandók; minek azonban alperes nem felelt meg s így az árkülönbözet folytán 615 frt 2ü kr. kára keletkezett; mivel "pedig egy má* ügyletből alperes iráuyában 42 font számla tartozása volt, — a megitélendő kereseti összeg tekintetéből ezen 42 fomra megtartási jogát (ker. t. 309. 310. §§.) megállapiíatni kérte. Alperes kifogásolta az illetőséget. — A ker e sk. tszék f. év aug. 22. — 61611. számú végzésével magát illetéktelennek nyilváuitotta — köv. indokolással: „Felperes az illetőséget arra véli állapíthatni, hogy a szerződés Bpesten létesült s ott volt teljesitendő, s mert a keresetileg érvényesített m egtartási jogo t nem mint járulékot, hanem mint önálló jogot veszi