Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 93. szám

372 elválásra irányzott keresetát sommás utón, a jbiróság, tehát ily keresetre nézve hatáskörrel fel nem ruházott bíróság előtt, a világos törvény t. i. a perr. 22. s 36. §. s az ily ügyekben eltérés nem engedő 53. §. ellenére indította meg s keresetének ily világosan illetéktelen helyen lett megindítása,B alperesnek oda idéztetése védekezésre kénBzeritése által, ennek költséget s időveszteséget okozott: ö ezen költségek megtérítésének terhe alól fel nem mentethetett.0 stb. (1879. okt. 14. — 17263. sz. a.) Hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez, ha a bíróság oly kereset felett, mely egyházi szolgalmányok, vagyis oly nemű kötelezettség teljesítésére ir a yoilatik.melynek érvényesítése első sorban közigazgatási útra tartozik, — az ügy érdemleges bírálatába bocsátkozik. Nagy Antal ó-szőnyi plébános — Mocsáry Géza földbirtokos e. a plécániát illető egyházi szolgalmányok teljesítésének megítélése iránt a komáromi tszék előtt per indított. — A Canonica visitatió, — mely az egyházi javadalomra jogosított s a hitközség tagjai közt, két oldalú szerződés jellegével bíró jogviszonyt áilapit meg, — itt azt szentesitette, hogy a birtokosok a plébánia földjei két harmadának mivelését teljesíteni tartoznak. — Alperes azok közt 6y4 telek területéhez aránylag évenként 25 napi szántásra, a termés aránylagos részének behordására, 7 szekér trágyának a földekre való kiszállítására, s bizonyos mennyiségű fűzi fának a plébánia épületbe való vitetésére köteleztetett. Ez képezte a kereset s per tárgyát. A komáromi tszék a keresetet elfogadta, sa tárgyalás megtartása után f. év febr. 5. — 621. sz. a. ítéletet hozott, melyben alperes szolgálmányi kötelezettségét, a kereset értelmében megállapította. A kir. tábla — hová alperes felebbezett — fentebbi eljárásban hívatalbédi semm. esetet észlelt, mert nézete szerint ezen perbeli kérdés elintézése, nem bírói, hanem közigazgatási útra tartozik. A Semmitősz ék a tszék Ítéletét a megelóző perbeli eljárással együtt hivatalból megsemmisítette; (207. §. 2. p. és 304. §.) „mert annak daczára, hogy a kereset egyházi szolgalmányok, vagyis olynemü kötelezettség teljesítésére irányoztatott, a melyre való jogosítvány érvényesítése első sorban közigazgatási útra tartozik, — a tszék mégis a keresetet érdemileg bírálta még, és alperes kötelezettségét bíróilag megállapította.'' (1870. okt. 30. —17187.sz.a.) Az, hogy a peres felek valamelyike ellen,pert megelőzőleg, a fenyitö bíróság elölt hamis eskü miatt panasz emeltetett', nem szolgálhat alapul arra, hogy az átlitólag elkövetelt bünttny elit éleséig, a polgárjogi peres eljárás (elfüggesztessék. Ozv. Pappus Zsuzsanna — Orbán László e. 600 irt iránt pert folytatván — felperes részére főeskü lett volna odaítélendő. A borosjenői jbiróság 1870. aug. 31. — 3816. sz. végzésével a per befejezés-ét felfüggesztette a hamis eskü miatt felperesnő e. folyamatba tett bünper végleges elintézéséig — mert felperesnő elismerte alperes azon állítását illetve ellenvetését, hogy ellene ily panasz folyamatban van; s mert az alkalmazandó főeskü épen felperest illetné. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette; (297. §. 1. p.) „mert a perr. 223. §. c. p. szerint olyannak, ki hamis eskü miatt már bűnösnek kimondatott, — a; eskü oda nem ítélhető; de ebből nem következik, hogy oly esetben, midőn a peres felek valamelyike ellen, a pert megelőzőleg, a fenyitő bíróság előtt hamis eskü miatt panasz emeltetett az állítólag elkövetett bűntény elitéléséig a polg. peres eljárás felfüggesztessék. A perr. 10. §. esete pedig egyátalában fenn nem forog. „A költségek alperes terhére megállapíthatók nem voltak, mert a bíróság szabálytalan eljárásáért a felelőség nem a felet terheli.4' (1879. nov. 12. — 21485. sz. a.) Kinevezések és áthelyezéseit. Az igazságügyminister Zsíros Kálmán biliéti kir. járásbirósági joggyakornokot, a zsombolyai kir. járásbírósághoz aljegyzővé, R e i s i n g e r Mátyás paksi kir. járásbirósági dijnokot pedig, a tamási kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki. Az igazságügyminister Saárosy Károly budapesti kir. ítélőtáblai fogalmazót a legfőbb itélőszékhez segédtanácsjegyzővé nevezte ki; Lázár Kálmán brassói kir. törvényszéki ős U dvarnoky István gyergyó-szent-miklósi kir. járásbirósági Írnokokat kölcsönösen álhelyezte. Az aradi pénzügy igazgatóság, 1880. évi január hó 1-vel feloszlattatik, és ezen naptól kezdve a pénzügyi teendők Aradmegye területére nézve a temesvári, Békésmegyére nézve a a debreczeni, Csanádmegye területét illetőleg pedig a szegedi m. kir. pénzügyigazgatóság által fognak végeztetni. Községelnevezés. A belügyminister elrendelte, hogy Abaujmegyében fekvő Szántó község, az országban levő számos hason nevü községtől és pusztától való megkülönböztetés czéljából, jövőre nézve „Abauj-Szántó" néven neveztessék. A malaczkai járásbíróságot az igazságügyminister 1880. febr. 1-től kezdve saját területére a telekkönyvi ügyekben birói hatáskörrel ruházta fel. Csődök. DuiBDia Cicco István dunagőzhajózási társulati hivatalnok budapesti lakos ellen bej. decz. 29, 30 és 31. ideigl. töniegg. és perügy. Színik Lajos ügyvéd. — Weinberger Dávid illyefalvai szatócs ellen bej. febr. 15. ideigl. tömegg. Gazda István, perügy. ifj. Szabó Dániel ügyvéd. — I g n á c z Neumann bpesti kereskedő ellen bej. febr. 4, 5 és 6. ideigl. tömegg. és perügy. dr. Mandel Pál ügyvéd. — P r i n c z Elize bpesti kereskedő e.bej. jan. 1, 8 és 9. ideigl. tömegg. és perügy. Lednitzky Márton ügyvéd. — Zsetér Teréz szegedi lakos ellen bej. január 8, 9 és 10. ideigl. tömegg. és perügy. Vidra Sándor ügyvéd. Csödmegszüntetések. Chermel Károly hagyatéka ellen a szatmárnémeti kir. tszék által tömegfelosztása folytán. — Abri István ellen a karczagi tszék által a tömegfelosztás folytán. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOEO LAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt. negyedévre 2 irt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás; Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.