Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 81. szám

322 alperes nem volt kötelezhető; banem mivel az első bir. ítéletben 2 od r. alperesre rótt fizetés együttesen 1-ső r. alperest terheli, — azon Ítélet ezen részében oda volt változtatandó, hogy az 500 frt másik fele részét is 1 ső r. alperes tartozik megfizetni." Alegf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét hhagyta. Indokok: „A kir. tábla Ítélete, mennyiben 1-ső r. alperes, az első* biróság Ítéletében foglalt marasztalási összegen felül még további 250 frtban maraszraltatott — 2«od r. alperesek pedig fel mentettek—a/, abban foglalt indokokból ; mennyiben pedig felperesek 500 frtot meghaladó keresetükkel elutasitattak — azért volt hhagyaadó: „mert a károsodott, szenvedett kára s a megszűnt nyereség megtérítését vagyis a teljes elégtételt csak az<m esetben követelheti, ha a károsodás gonosz szándékból, vagy bizonyithatólag feltűnő s vétkes gondatlanság által okoztatott; miből következik, hogy a inennyib n felperesek jelen keresetükben — az 500 frt haszonbért kivéve — főleg a megszűnt haszon megítélését kérik, tirtoztak volna azon alperesi tagadás ellenében, hogy ők a bérlemény megtartásából reménylett nyereségtől azáltal estek el, mert alperesek roszhiszemüen annak eladására közreműködtek, — vagy legalább vagyonuk rosz kezelése s indokolatlan adóság csinálás által, oly feltűnő s vétkes gondatlansággal párosult könnyelműséggel jártak el, hogy ennek folytán a bérlemény birói eladásának bekövetkezni kellett; „tekintve azonban, hogy felperesek a mondottakat nem bizonyították, sőt a keresetlevélhez csatolt B. C. alatti végzésekből kitűnik, miszerint a végreh. árverés a zólyomi takarékpénztár oly követelésének kielégítése czéljából foganatosítatott, mely az 1874. decz. hóban kötött Ji a s.z o n b é r i szerződést nemcsak több évvel megelőzte, hanem nyilvánköny vileg ki is volt tüntetve; felperesek tehát saját haszonbéri szerződésük bekebelezése alkalmával, — arról mikép alperesek vagyona ezen, s több más tartozásokkal zálogjogilag terhelve volt — tudomást szerezhettek, — egyúttal azonban arra is ellehettek készülve, hogy ha a tartozások bármelyike felmondatnék s alperesek annak kifizetésére nem lennének képesek, a végreh. árverés be fog következhetni; ^tekintve továbbá hogy azt, miszerint alperesek vagyonukat ujabb adóságokkal terhelték, s az árverés ezek kielégítése végett következett volna be, — felperesek nem is panaszolják; minélfogva az eladott bérlemény nem használása miatt megszűnt, s várható nyereség megtérítését annálbevésbé követelhetik, mert hogy alp. az árverés megszüntetését eszközölhették volna, bi zonyítani meg sem kisérlették, s igy fel kell tenni, hogy azt megakadályozniok hatalmukban nem állott; — ily helyzetben pedig kártérítési kötelezettséggel sem terhelhetők: „felpereseket a megszűnt haszon iránti kereseti kérelmükkel elutasítani kellett.* (1879. sept.3. — 5633. sz.a.) Jogeset. A bérbeadó követelésének elsőbbsége nem tétetvén függővé a követelés lejáratától^ hanem az kiterjedvén azon felévre, melybe a harmadik személy által a bérbevevő lakó ellen foganatosított árverés esik, — és a budapesti bérleli szabályok szerint a lakás febr. l-jén felmondható nem levén, a háztulajdonos törvényes zálogjoga az egész (él évre járó házbérre kiterjed. Takács Miklós háztulajdonos Budapesten — a M. k. Kincstár és Tanzer Miksa e. házbér elsőbbségi igényt jelentett be. — A kincstár adóvégrehajtatást eszközöltetett Tanzer e, s ennek kifolyása lett a fentebbi kereset. A b pesti IV. ker. járásbíróság f. év január 10. — 676. sz. végzéssel a végreh. jkönyvet tudomásul vette, — egyúttal határozta, hogy miután végreh. szenvedett Tanzer M. az elsőbbséget igénylő Takács Miklós háztulajdonos abbeli állítását, hogy ő nevezett háztulajdonosnak H folyó évi febr.-májusi évnegyedre, mint felmondási időre 62 írt 50 kr. bérösszeggel tartozásb in van, — valónak beismerte: ennélfogva a letétben levő 62 frt 50 kr. öss:eg, Takács M. részére, bérkövetelése részbeni törlesztésére, de csak a jelen végzés jogerőre emelkedése s mások netáni jogának épségben tartása mellett — kiadatni rendeltetik. A kir. tábla 1879. márcz. 3. — 909ö. sz. a. az első b r. végzést megváltoztatván, felperest kielégítési elsőbbségi igényétől elmozdította s a letétben lévő összeget a foglaltató k. kincstár követelése részbeni törlesztésére kiadatni rendelte; „mert az 1S78. decz. 12. megtartott árverés alkalmával, felperesnek a folyó évi febr.-aprilisi évnegyedre használandó lakásért még házbér követelése nemievén,— ezen az árverés után keletkezett házbér követelés, az előzőleg eladott, s igy a bérlemény területén, a követelés keletkeztekor már nem létezó ingóságokra, zálogjogilag ki nem hathatott. — A mennyiben pedig azon körülményből, hogy az árverés megtartásakor, foglalást szenvedettnek, a febr.-aprilisi negyedre felmondva nem volt, jogilag az nem következik, mikép felperes foglalást szenvedettet az esetre is a lakásban benhagyni tartozik, ha az az esedékes kázbért meg nem fizeti — hanem annak meg nem fizetésénél felperesnek joga nyilik foglalást szenvedettet, — felmondás előrebocsátása nélkül is — a lakásból kimozdítani: azon körülmény miatt, hogy a felmondás foglalást szenvedett ellen f. óv febr. 1-jére megtörténhetett, sem tekintethetik a febr.-aprilisi évnegyedre járandó házbér követelés 1878. decz. 12-én létezettnek; miért a perr. 362. §. rendelkezése jelen esetben felperes javára alkalmazandó nem levén" stb. stb. Alegf. ítélőszék a táblai végzés megváltoztatásával, az első bíróságit hhagyta; „tekintve, hogy a perr. 362. §-sza a bérbeadó követelésének elsőbbségét nem teszi attól függővé, hogy a követelés már lejárt legyen, —• hanem az elsőbbség azon fél évre terjed ki, melybe az árverés napja esik; tekintve továbbá, hogy a lakás a fennálló bérleti szabályok szerint február l-jén fel nem mondható: a törvényes zálogjog a május l-ig járó haszonbérre is kiterjed." (1879. sept. 25. - 5170. sz. a.) Jogászgyülés teljes ülése. Az okt. 20. s 21-én tartott szakosztályi ülések után — 22-én délelőtt és délután teljes ülés tartatott, melyben a szakosztályi határozatok vétettek tanácskozás B végleges eldöntés alá. Az első kér dóst képező s a köteles részre vonatkozó indítvány tárgyában — mint előadó: Hoffman Pál hosszabb beszédben fejtegeti a köteles rész kérdését s elfogadásra ajánlja a szakosztály indítványát, mely szerint a jogászgyülés mondja ki, hogy köteles részben részesitendők a lemenők, ezek hiányában a felmenők és minden körülmény között a hitvestárs.