Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 81. szám

323 Dell4 Ad ami Rezső a kérdés megoldását jelen- t leg időszerűnek nem tartja, s tekintve, hogy a kérdés előzetes feltételei a tudomány terén is vita tárgyát képezik, nálunk pedig még megoldva nincsenek, sőt a köteles részt jogunk nem is ismeri, a kérdés felett napirendre térést indítványoz. — Teleszky István, a szakosztály indítványát pártolja; tagadja, hogy nálunk a köteles rész uj intézmény volua. Az inditvány, melyet a szakosztály előterjeszt, a család erkölcsi intézményén alapszik. Nem ,barátja a szabad rendelkezési jognak s a tényleges viszonyok közepette helyesnek tartja a korlátozást. Hoffuiarin Pál végszavában Dell1 Adami ellen fordul; csodálkozását fejezi ki a felett, hogy ő, ki folyton e kérdés tanulmányozását sürgeti, mégis határozott nézeteket fejteget s elitéli a köteles rész intézményét. Különben szóló maga sem tudja, hogy Dell4 Adatni tulajdonképen mit akar. Azt látja, hogy Dell4 Adami csoportját a különböző felfogásoknak keveri egybe; és ugy hiszi, hogy Dell4 Adami maga sem tudja, mit akar. Dell' Adami nem négyes fogattal szokott tudományos viták körébe behajtani, hanem egész sereg lóval, melyeket ő csillagoknak nevez. Azt ajánlja Dell4 Adaminak, hogy kevesebb lóval járjon, de jobbakat fogjon be. Dell' Adami különben nem is a kisebbség előadója, mert az ő nézeteit a szakosztályban alig pártolja valaki. Sajnálja, hogy Dell' Adami folyton Braziliában kalandoz, s hazai viszonyainkat nem veszi figyelembe. A szakosztály indítványát ajánlja elfogadásra, mely népünk családiassága érzetén alapszik s a tudomány elveinek is megfelel. Dell4 Adami személyes kérdésben kér szót s viszszautasitja azon gyanusitást, hogy ő magát a kisebbség képviselőjének tolta fel. A mi azt illeti, hogy ki mit nem tud, erre nézve Hoffmann Pál csak maga magát illetőleg lehet hivatva Ítéletet mondani. Ez után a kérdés szavazásra bocsáttatván, a szakosztály iuditványa elfogadtatott. Feladatunk csak a referálás levén, fentebbiekre kritikát ezúttal nem Írhatunk, nem mellőzhetjük azonban idézését azon helyes megjegyzésnek, melyet azokra egyik legtekintélyesebb politikai lapunk tett következőkben : A köteles résznek a magyar jogban leendő mikénti szabályozását tárgyazó indítványt Hoffmann Pál valamint a szakosztályban, ugy itt is meggyőző érvekkel, a magyar nemzet családi érzületéből, erkölcsi érzékéből s kívánalmaiból merített indokokkal támogatva előadását, melegen ajánlotta. — Ellenesül jelentkezett Dell' Adami, csak kötelességet vélünk teljesítői, ha Hoffmann Pal szép indokolását, — melyben a magyar nemzetnek a családi érzületet mindig kellőleg méltányló tapintatára s a morálnak hangos követelményeire utalva, — a köteles rész mellett küzdött, — kiemeljük. De beszéde hatására csökkentóleg hatott talán az ellentétes nézetű szónokkal való személyeskedése, — ámde az adott leczkéztetés azon szempontból, — mely dr. Hoffrnant erre inditá; — jogosulatlannak egyátalán nem volna nevezhető. A második kérdésnél — követelések beszámításáról — Weinmann Fülöp a szakosztály inditványát ajánlá, mely igy hangzik: Mondja ki a jogászgyülés, hogy a követelések beszámításának szabályozása körül a következő jogtételek alkalmazandók: 1. Ha az adósnak hitelezője ellen ugyanazon, vagy más jogalapból követelése van, a két követelés bármelyik félnek kívánságára a kölcsönösen tartozott mennyiségek erejéig megszűntnek tekiutendó: ha a beszámitónak követelése a másikkal hasonnemü, már lejárt és még el nem évült. 2. A beszámítás oly esetekben kizárandó, a melyekben a hitelező követelésének különleges természete vagy harmadiknak jóhiszemüleg szerzett jogai a kizárást indokolják. A páth y István nem fogadhatja el, mert abban oly tételek foglaltatnak, melyek átalában el vannak fogadva s a tudomány terén nem vitásak; a jogászgyülés tudományos tekintélyét pedig nem akarja leszállítani az által, hogy ily ismert dolgokat mond ki. S azért napirendre térést indítványoz. Weinmann Fülöp ismételve ajánlja az indítványt, mely a compensátió kérdését megoldja. Egy szótöbbséggel a napirendre térés fogadtatott el. Harmadik kérdésnél az elsőbbségi kötvények birtokosainak közös képviseletéről — Herich a szakosztály indítványát — melyet már közöltünk — előterjesztette s az elfogadtatott. Negyedik — actio Pauliana — kérdésnél-— a szakosztály inditványa, hogy annak csődön kivül is : helyadandó — minden vita nélkül elfogadtatott. Ötödik kérdésre — az amerikai párbajra vonatkozólag, a szakosztályi inditvány értelmében, — a napirendre térés egyszerűen alfogadtatott. Hatodik kérdés a bűnvádi felébb ez és szabályozása. Csemegi, kinek indítványát a szakosztály maga-évá tette — e mellett szót emel, és különösen a felebbezés megengedése ellen felhozott érvekkel foglalkozik. A mi a bíróságnak tekintélyét illeti, melyet némelyek ugy hisznek megvédendőnek, hogy felebbezés nem engedtetik meg, megjegyzi, hogy az erkölcsi rend kivánja, hogy a birói Ítélet elleni felebbezés lehetséges legyen, mert oly tekintélyt nem ismer el, mely az egyéni jogok és szabadságok veszélyeztetésével állapittat k meg. Csaihatlan ítéletet nem ismer, — az előbb jelzett áron a birói tekintély fentartását az állam érdekében üdvösnek nem :látja. Nem fogadhatja el a felülvizsgálat ellen felhozott ; azon argumentumot sem, mely az igazságszolgáltatás kijátszására utal arra nézve, hogy a tanuk s a vádlott az ujabb tárgyalásnál a maguk előnyére fordíthatják az ügy állását. Hiszen ugyan azok, kik ezen argumentumot hangoztatják, a jogkérdésben megengedik a semmiségi perorvoslatot; ha ez elfogadtatik, akkor is uj tárgyalás rendelendő el, s igy okvetlenül reprodukálni kell az első tárgyalást. De különben is reprodukálható a tárgyalás a másodbiróságnál, s erre nézve hálás és szem elől nem téveszthető anyagot szolgáltat az első tárgyalás. — A magasabb bíróság általi felülvizsgálata az ügynek felhozza aion garancziákat, melyek a jó igazságszolgáltatásnál megkívántatnak, nemcsak a magasabb képzettségnél, hanem a bírák nagyobb számánál fogva is. A felebbvitelt még a franczia birósági rendszer mellett is szükségesnek tartják, pedig ott képzettebb birák vannak. Birói szervezetünknél és a birói gyakorlat rövid tartamánál fogva nem merné kizárni a felebbezést a ténykérdésben. Nem fogadhatja el tehát a kisebbség véleményét s kimondatni kivánja, hogy az e. f. törvényszék által hozott Ítélet ellen a ténykérdésében felebbezésnek helye van. A másod f. törvényszék ellen az anyagi törvények nem helyes alkalmazása miatt pedig csak semmiségi panasznak van helye. K ő r ö s y Sándor, a kisebbségi vélemény előadója főérvül hozza fel annak indokolása mellett azt, hogy ha súlyosabb bűntettekre nézve behozatik az esküdtszék, mely a felebbezést kizárja — mily visszás helyzet terem81*