Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 79. szám

316 tosságu részének, t. i. a családjognak szátnos kérdése amúgy mellékesen tárgyaltatván, kielégítő megoldást nem nyerhetett. „Még messzebb ment a törvényhozás a fentemiitett elv feladásában az 1877:XXII. tcz. megalkotásánál, melyben a kisebb polgári peres ügyekben való eljárás szabályoztatott; ezen szabályozás által az egyes bíróságokra nehezedett terheken könnyítetni, s a felekre nézve az eljárás egyszerüsittetni szándékoltatott; azonban a törvény életbeléptetése óta lefolyt rövid időköz is igazolta már, hogy e törvény, a helyett, hogy létesítené: egyenesen kizárja a gyors és olcsó igazságszolgáltatást, büntetést mér a hitelezőre, midőn azt készteti a követelésének behajtásával járó költséget viselni, kizárja az 1874:34. tcz. ellenére az ügyvédi képviseletet, s tág tért nyit a zugirászatnak, elriasztja különösen a kereskedői osztályt igényeinek érvényesítésétől, s így önmaga hiusítja meg azon czélt, a melyért alkottatott. „Az 1877:XVII. tcz., mely az 1867-ik évi 21. törvényczikket módosítja, kísérletet képez az uzsora meggátlására, mely kérdés most mindenütt napirendben van, a várt eredményre azonban e kísérlet nem vezetett. „Az 1877: XII. tcz. a megszüntetett úrbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok rendezését tárgyazó 1871: LIII. tcziklet helyesen egészíti ki. „Korszakot képeznek az 1878. évi V. és 1879 : XL. tcz. a büntetőrvénykönyv a bűntettekről és vétségekről, és büntetőtörvénykönyv a kihágásokról, melyekkel az előkészítés stádiumában ismétélve foglalkoztunk, s melyeknek mielőbbi életbeléptetése kívánatos. „Ha még a szegedi katasztrófa folytán szükségessé vált igazságszolgáltatási rendkívüli intézkedéseket tárgyazó 1879:V. tc^ikket emiitjük fel, ugy kimerítettük mindazt, a mi a törvényalkotás terén legújabban positiv eredményként jelentkezik. „Nem mellőzhetjük azonbfin hallgatással, hogy az átalános polgári törvénykönyv codificatiója, mely éveken át szünetelt ismét munkába vétetett, s hogy e munka köztudomás szerint, most már örvendetesen halad, s befejezéséhez közeleg, — valamint hogy a büntető eljárás iránti törvényjavaslat is, hallomás szerint, már a szakkörök tárgyalására megérett. „A polgári perrendtartás módosítása tárgyában a törvényhozás elé terjesztett törvényjavaslat tekintetében sajnálattal kell kiemelnünk, hogy az ismét az írásbeliség elvére fektettetett. „A jogászgyülés ismételve és indokoltan kimutatta, miszerint csak a szóbeliség és közvetlenség elvein alapuló eljárás felelhet meg a helyes igazságszolgáltatás kívánalmainak. Az állandó bizottság nem zárkózhatik el az elől, hogy a'; előterjesztett javaslat ujabban elodázza a várva várt végleges reformot és állandósítja a minden átmenet tel kapcsolatos nehézségeket a nélkül, hogy a helyzetet lényegesen javítaná. A jogászgyülés, melyet— sajnos! — ez alkalommal is majdnem kizárólag a fővárosi jogászok képviseltek — okt. 20-án szakosztályi működését kezdette meg — a megállapított (lapunk 76. szban közlött) tárgysorozat szerint. I. szakosztály — hol S á g h y Gyula tanár s L i p- j tay Kornél k. táblai bíró elnökökül megvaíasztattak — a magánjogból az első kérdést — a kötelesrészről vette tárgyalás alá — Az előadó Dell Adami pesti ügyvéd a véleményes indítványok ellen nyilatkozik s napi rendre térést indítványoz. — HoffmanPál tanár ellene szólal fel, miután az 1872-ki jogászgyülés a kötelesrész intézményét már elfogadta volt. Hason értetelemben Bróde, Tehszky stb. Nyolczan vettek részt a vitában. —Elfogadtatott Hoffman indítványa, melyszerint a köteles rész: a lemenő utódokat, a szülőket, s mindenesetre a hitvestársat is illesse, — a részesítésre skitagadáseseteire nézve Bróde Lipót indítványa értelmében az elhalasztás fogadtatván el. II. Szakosztályban Apáthy István és Schnierer Gyula tanárok választattak elnököknek. Tárgy a 3. kérdés (Hiteljogból): az elsőbbségi kötvények birtokosai jogának képviseletéről. — Kimondatott: mi kép a közös képviseletre a bíróság által gondnok nevezendő ki. — A részletes szabályozás máskorra halasztatott. III. osztály elnökei lettek Sárkány tbiró és Dárdai ügyvéd. Tárgy a 6-ik kérdés (büntetőjogból): a ténykérdésbeni felébb vitelről. — Az előadó a véleményes indítványok czáfolatával nézetét abban öszpontositja: hogy ténykérdésben csak az egyes bíróságoknál engedtessék felebbvitel — s nem a társas bíróságoktól is — Kőrösy Sándor debreczeni jogtanár azt a közvetlenségre alapítandó eljárásban kizárandónak tartja, ugy hogy a bírák számának szaporításával, vádlottnak visszavetési jog adassék; — a jelen rendszerben azonban megtartandónak és pedig minden bíróságnál. — Szeghő István a jelen abnormis állapotot élénk szinekkel rajzolva, s tekintettel arra, mikép törvényszékeink nem olyanok, hogy felebbezés nélkül a bűnvádi igazságszolgáltatást reájok biz ni lehetne, a felebbezést ki nem zárhatónak tartja a ténykérdésekben is, — akkép azonban, hogy az csak a másod bírósághoz engedtessék. — Jelűnek minden nemét a felebbezésnek pártolja. — Ensel hármas jogorvoslatot kíván — Boor után C s e m o gy i Károly azt indítványozza: hogy az első bír. ítélet ellen ténybeli felebbezés a másod bír. ítélet e.pedig csak semmiségi panasz engedtessék. Ezen tanácskozás okt. 21-én f o 1 y ta11ato11. — Friedman kiemeli, mikép nem arról van szó, hogy jelen rendszerünkben eltöröltessék-e a felebbezés, hanem hogy jövőben az, mily elvek szerint alkalmaztassék — feltételezve, hogy a bűnvádi eljárás a közvetlenségre fog fektetetni; és ebből kiindulva ragaszkodik a felebbezés ellen nyilvánított nézetéhez; mert szerinte va^y a felebbezésrol, vagy a szóbeliségről kell lemondanunk. — Kőrösy Csemegi indítványa ellen szavaz.— Szeghő ismételten a felebbezés fentartását sürgeti. — Csemegi ujolag felszólal indítványa mellett, és a 8 indítvány közül az övé lett elfogadva. Ugyanezen ülésben — okt. 21-én — üz^Amérihai párbajt kér lése is szőnyegre került, — de a felett a szakosztály napi rendre tért át. — Ezzel ezen szakosztály ülésezése befejeztetett. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kórut 10. sz.