Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 80. szám

Budapest, 1879. tedd, okt. 28. 80. szám. Huszonegyedik évfolyam TÖRVÉNY Tartalom : — Jogeset: Szolgalom. — Kereskedelemjogi döntvények. — Jogászgyülés. Jogeset. Bethlenfalviféle szolgalmi ügy. (Vége.) „Alegf. ítélőszék következő'ítéletet hozott: „Mindkét alsó biróí-ági ítélet megváltoztatásával, felperesek az A. a. vázlatrajzban b/x' c/x jelölt székéi' s gyalogúinak, valamint a g-ve\ jelölt kútnak alperessel közös használatába visszahelyeztetnek, —köteleztetvén alperes az /. /"-nél fennálló gátat eltávolitatni — a perköltségek kölcsönös megszüntetésével. — Indokok: ,Peres felek megegyeznek abban, hogy az A. vázrajzban b/2 cj% jelölt régi út helyett, mely a b. és c. alatti előbb Záborszky M. s Hraskó J. s az A. alatti felperesek tulajdonát képező kertek közt feküdt, — akkor midőn felperesek által a most érintett két belsőség megszereztetett s a. alatti telkükhöz csatoltatott, — a különösen érdekelt Záborszky István beleegyezésével a b/í c/t alatti uj út előbb Záborszky Mária s Hraskó Júlia — az időben azonban már felperesek tulajdonát képező ingatlanság másik oldalán, vagyis az Ő birtokrészletükből hasitatott ki, — s csak abban térnek el, hogy a felperesek a régi ut közös használatára hivatkozván, állítják, hogy az ennek helyébe kihasított uj ut, ugyanazon jogi természettel birván, — miután általuk a szükséghez képest, habár ritkábban használtatott is — szintén közösnek tartandó, — melynek használatából eszerint alperes által ki nem zárhatók; mig ellenben alperes tagadván, hogy a régi ut nyilvános ut lett volna, azt vitatja, ho^y felperesek az ennek helyét pótló uj uton sem követelhetik a közlekedést, mert az csak Záborszky István használására hasitatott ki s felperesek azt sohasem használták. „Tekintve azonban, hogy a perben kihallgatott K. János s neje K. Záborszky Amália felperesek jogelődje — a G kérdőpontokra adott feletükben határozottan valják, hogy a régi utat a b. c. s d vei jelölt telkek volt tulajdonosai, valamint felperesek is használták, sőt K. János a C. kéidőpontokra adott feleletében beismeri, hogy az/V-vel jelölt kaput a kártékony állatok eltávolítása végett Goldberger Gr. tudtával állította fel, kitől e czélra egy oszlopot és egy vsakapcsot is kapott, — de alperes elleniraíában azt, hogy a régi utat az illető beltelkek tulajdonosai, — tehát részint felperesek, részint Hraskó Júlia, Záborszky Mária és Z. István használták — maga is beismeri, s csa'. azt tagadja, hogy az nyilvános ut lett volna, — - „tekintve, mikép a most emiitett két tanú s a többiek közül Bopki M., Megla K., Krizsák Zs., Kusnenik K. s Maranik M. az uj út s a mellette fekvő kút használatára nézve válják, hogy felperesek azon trágyát, jeget és zöldséget hordtak, s a kútból vizet merítettek; tekintve továbbá, hogy a póttárgyaláskor beigazoltatott, miszerint felperesek által megszerzett Hraskó Júlia s Záborszky Mária féle telkek — az ő előbbi belsőségükkel az 1. sz. telekjben 22 hr. sz. aJatt már a helyszíneléskor 1858-ben vétettek fel felperesek tulajdonául egy birtokrészletként, s az jelenleg is nevükön áll; a b/l c/j-el jelölt uj út pedig ennek kiegészítő részét képezi s eddig még bejegyezve nincs, — minélfogva felperesi k használati joga már ez alapon is igazoltnak tűnik fel; — tekintve végre, hogy a fentebbiek szerint felperesek az általuk kihasitott uj út használatától csak az esetben volnának elzárhatók, ha igazoltatnék, miszerint akkor, midőn a régi utat beltelkükhöz kapcsolták, az ennek helyébe kihasított uj út használatáról,— annak ellenére, hogy az saját telekk. tulajdonukat képezé — Záborszky István javára lemondottak, — minek azonban a bizonyított használat folytán épen ellenkezője látszik. „mindezeknélfogva a felperesek keresetének ugy a b/í c/x alatti uj ut — valamint a kútra nézve is, mely ugyanezen tekintetek alá esik, — helytadni kellett. „A kérelem teljesítésének nem állhat ellent azon körülmény, hogy felperesek nem a kizárólagos használatot khánják kimondatni; mert a telekk. tulajdonos jogositva van, saját tulajdonáuak, ha annak használata valamely okból mást is illet, — közös használatát kérni; — jelen esetben pedig felpere&ek a kérdéses ut s kútnak csakis közös használatát kérhették, — a mennyiben önmaguk állítják, hogy azt alperes jogelődének beleegyezésével a régi ut helyett közös használatra hasították ki; mi által alperest a felperesek irányában a szolgalmi jog megilleti ugyan, de az út kizáró használata vagy épen annak tulajdonához, az e perben kifejtettek szerint, igényt nem tarthat." (1879. sept. 10. — 6588 sz. a.) Kereskedelemjogi döntvény. Azon tény, hogy a biztosított egyén a biztosító társulat irányában kártérítési követeléséről lemond, s arról okiratot állit ki, — a biztosító társulat pedig azt elfogadja, kereskedelmi ügyletet nem képezvén, — tehát a lemondási nyilatkozat kiállítása s elfogadása sem tekintethetvén annak: ily lemondási nyilatkozat érvénytelenítésére irányzott keresetek, akeresk. bíróság illetősége alá nem tartoznak. Klein Jakab Szabolcsmegyetiszabüdi haszonbérlő, megyei bizottsági tag—„N or d British and Mercantile" tűzkár biztosító részvény-társulaté, f. év júniusban, az általa kiállított s a biztosított kár megtérítésére vonatkozó 1 e m o n d á s i nyilatkozat érvénytelenítésére s 12298 frt biztositott kárösszeg fizetésére a bpesti keresk. tszéknél pert indított. — Előadja felperes, mikép 1877. év nyarán terményeit alperesnél biztositotta s azokból 4730 kereszt búza 1877. nov. 21-én elégett. Jelentésére a társaság megbízottja a helyszínén megjelent, de a kár felvétele s becslésére vonatkozó minden intézkedés nélkül, szándékos felgyujtás miatti panaszt jelentett be a szolgabi rónál felperes és sáfárja ellen j — 08