Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 74. szám

294 A kir. tábla 1879. jan. 27. — 1694. sz. a. ítélettel az első bíróságit indokaiból hhagyta. Alegf. ítélőszék következő Ítéletet hozott: A bpesti kir. tábla Ítélete — az anyakönyvbe való bejegyeztetés iránti első bírósági rendelkezésnek, mint törvényen nem alapulónak elhagyásával, felhívott indokaiból s különösen azért is hhagyatik; „mert felhívott 50 év óta való ismeretien volta az 1875. évi G472. sz. községbizonyitvány által isigazoltnak tekintendő/ (1879. július 9. — 6199. sz. a.) Jogeset. A házassági szerződés, mint ajándékozási ügylet ellenében, és szemben a hátrahagyott özvegygyei, a kiskorúak kötelesrészét csak azon esetben lehetne érvényesíteni, ha bebizonyitainéli, mikép az örökhagyó férj hagyatéka, a szerződés keletkeztekor léteiéit vagyon értéknél kevesebb. ()zv. Müller ujában férj. Lovász Borbála — Müller Péter mint kiskorú Müller Kristóf gyámja e. 600 írt irott hitbér, s 300 frt h o % o m án y megítélése iránt 1876. évben a temesvári tszék előtt pert indított — mely összeg néhai Müller Autal— fel percenő első férje hagyatékából lenne kifizetendő. A tszék 1878. okt. 28. — 16974. sz. a. felperesnőnek a hitbért megítélte, a hozomány iránti keresetével azonban őt elutasitotta; „mert felperes 3 tanú vallomásával igazolta, miszerint elhalt férje Müller Antal a kereset alapjául szolgáló házassági szerződésben (A.) felperesnő részére 60 J forint hitbért ígért kifizetni, ha vele gyermeket nem nemzene; alperes pedig ezen összeg kifizetését nem állította. „A női hozomány nem volt megítélhető, mert szemben alperesi tagadással, nem bizonyitatott, hogy ezen készpénz hozományt férjének átadta, illetve annak vagyonába befektette volna. A kir. tábla f. év márcz. 31. — 61,611. *z. a. megváltoztatván a tszék Ítéletét, felperesnőnek ugy hitbér, mint nőhozomány czimén 300 — 300 frtot, a perinditástóli kamataival ítélt meg; „tekintve, hogy a házassági kötés valódisága, alperesi tagadással szemben a tanuk valomásásaival törvényszerüleg begyőzetett; tekintve, hogy azon kötés 1. pontjának szó s/.erinti értelmezése szerint, felperesnőnek hitbér fejében nem 600 — hanem csak 300 frt lőn kötelezve ; minthogy eszerint a 300 hr. nőhozomány ellenében a férj maga részééől viszont ily összeget kötelezett alperes javára ; a végpontban foglalt: „und das zugebrachte zurück6 kifejezés tehát nem másra, mint a 2-ik pontban említett hozományi ingóságokra értendő; tekintve továbbá, hogy az 1. pont által azon alperesi ellenvetés is, mintha a követelt nőhozomány a férj kezeihez nem jutott volna, megczáfoltnak tekintendő; végre tekintve, hogy azon alperesi ellenvetés, mintha a kötelezett hitbér kifizetése által, a kiskora örökös törvényes osztályrésze rövidséget szenvedne, a leltárban 8 jkönyvben előtüntetett hagyaték állománya ellenében igazoltnak nem találtatott u A legf. ítélőszék a k. tábla ítéletét indokaiból hhagyta, annyival inkább: „mert ha felperes néhai férje Müller Antal az A. házassági szerződési, pontjának végén, azon 600 frt alatt, melyet halála után nejének kifizetetni rendelt, csakis hitbért értett volna: akkor ugyanazon szerződési pontnak már elején is nem 300 — hanem 600 frtot kötelezett volna hitbérül ; „mert másrészről alperes az A. a. szerződés, mint ajándékozási ügylet ellenében, csak akkor hivatkozhatnék kiskorú gyámoltja köteles részére, ha bizonyíthatná, az ideigl. törv. szab. 8. §• értelmében azt, hogy SLZ örökhagyó Müller Antalnak hagyatéka, az A. a. szerződés keletkeztekor volt értéknél kevesebb, — de ezt alperes bizonyítani mégsem kísérletté."(1879. július 22. —6652. sz.a.) Büuvádi jogeset. Kereskedők által elkövetett csalás s abbaai bünrészesség. Sztarcsevics Vazul és Sz ubits Illés e. csalás, illetve abbai.i bünrészesség miatt a n.-becskereki tszék előtt bünper inditatott, melynek befejeztével 1878. decz. 9. következő ítélet hozatott: „I. Sztarcsevics kereskedő az Eisenstádter s társai, Rosenberg és Zsivkovits keresk. czógek s egyéb hitele .ői kárára elkövetett csalás bűntényében bűnösnek ismertetik, s jogerőre emelkedéstől 1 évi börtönre Ítéltetik.a „II. Szubits volt jegyző, most ügyvédi irnok, ugyanazon büntényi bünrészességben bűnösnek mondatik, 6 havi börtönre Ítéltetvén. „Egyúttal a Szubits javára elfogadott 3500 forintos váltó, — a becskereki árvapénztár javára bekebelezve volt és Szubitsra átruházott 2500 frtos kötvény, végre egy 4000 frtos bekebelezett kötvény — érvényteleneknek nyilvánitatnak s károsultak polg. perútra utasitatnak. Indokok: „A kir. táblának 1878. évi 5696. számú végzése folytán káros Rosenberg Zsivkovits czég kiha1!gatásával eszközölt kiegészítés — tekintve azt, hogy Sztárcsevits csőd alá kerülvén, ellene a fenyítő eljárás hivatalból is helyet foglalt — nem ingatta meg azon indokokat, melyek alapján a tszék 1877. nov. 6, kelt s feloldott ítéletében vádlottak bűnössége megállapítva lett. „Sztarcsevics V. ki N.-Becskereken keresk. teleppel bírt — 1S69. végén s 1870. elején — körülbelül 10,000 frtra rúgó adóságokat contrahált, melyek 1870. végén s 1871. év elején fizetendők lettek volna, — 1870. októbertől deczemberig terjedő időszakban pedig sógora Szubits javára 3 rendbeli adós levelet állított ki, és pedig egy 1870. okt. 5-ki kelet alatt Szubits javára elfogadott 3500 frtos váltót, — 1871. decz. 13. egy a n.-becskereki árvapénztár javára nyerendő kölcsön reményében kiállitott 2500 frtról szólló s aug. 17-től számítandó elsőbbséggel ingatlanjára be is kebelezett, de a kölcsön meghiúsulása folytán nem reálisált kötvényt engedményezett Szubitsnak, mely vádlott 1871. decz. 14. beadott kérelme folytán a telekjben Szubits javárá 1870. aug. 17-tóli elsőbbséggel be is kebeleztetett; végre egy 1870. decz. 7-tŐíi elsőbbséggel bekebelezett 4000 frtos kötvényt. „A 3500 frt váltó érvényesítetvén, Szubits a Sztarcsevits Vazulnak öss/.es bolti áruczikkeit vette foglalás alá, s ugyana/.on árukat árverés alá bocsátván azokat 3735 frt vételárért meg is vette, s daczára annak, hogy állítólagos követelésébe, az 1871, jul. 14. tartott, de a csődnek időközbeni megnyitása folytán felfüggesztett árverés alkalmával, az általa megvett ingóságok ára fejében már 383 frt 50 krt tevő vételár be volt tudva, a mostani 3735 frt vételárba, — mégis mint első foglaltató összes 3500 frt követelését betudván, készpénzben csupán 235 frtot fizetett be. .,Az ekként megvett ingóságokat Szubits Sztankovits Anastásiának 1-sŐ r, vádlott nejének állítólag 3735 frt vételáron adta el.