Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 69. szám

274 ugyan: mindazáltal elitéltetésóre elégséges bizonyítékul nem szolgálhat; hasonlóan fel kellett menteni az 1875-ki 1200 frt haszonbérről szóló nyugta készítésére nézve is; ,,mert habár az úrbéri igények eltulajdonítása, fekvőségekról készített hamis ajándékozási s életjáradéki szerződés s az 1200 frt bérnek 6 évre előre 6000 írtban tett lefizetéséről szóló hamis nyugta készítése általi csalás bűntényekre vonatkozólag, a bűnösségre nézve felhozott a 2-od bíróilag is elfogadott gyanuokok vádlott ellen bizonyítanak ezen tényre né/.ve is; de figyelembe veendő, hogy a havas 1874-re eső bérének lefizetése iránt vádlott magát igazolta, károsult nejének azon beismerésével, mikép vádlott ezen bérrészietet akként törlesztette, hogy 500 frtot készpénzben fizetett, 700 frt pedig több rendbeli fáradozásai jutalmául és nagy családja tekintetéből neki elengedtetett; — ugy az is, hogy azon havas neki 1876. évre újra kiadatott, mikor 1875. évi bérhátralékról említés nem tétetik; mely körülményekből kifolyólag nincs kizárva annak lehetősége, hogy vádlott az 1873-ki bért is törlesztette, s igy nem tekinthető teljesen bizonyítottnak, hogy az arról kiállított nyugta valótlanságot tartalmaz." (Vége kör.) Jogeset. A végrendeletben kifejezett örökös helyettesítés, nemcsak az élők közti szabad rendelkezés korlátozásáig hanem a végrendelkezési tilalmai is magában foglalván, utóbbi mellöztéoel, az örökös helyettesítésből kifolyó öröködési jog megállapítandó. Torna József stb. a tiszti ügyész által képviselt kiskorúak nevében— Vicza Gravrilla e. Vicza Solomie által alkotott végrendelet félretétele s a telekk. ingatlanokból Vicza Solomiát illetett fele résznek örökség képem megítélése végett alugosi tszék előtt még 1875. januárban per inditatott a tszék 1877. jul. 11. — 201. sz. a. a végrendelet részbeni félretételével felperesnek a kereseti fele részre való örökjogát megállapította s alperest annak birtokbaadására kötelezte 41 frt perköltség kifizetésével — következő indokolással: ,.Felperes keresetét arra állapítja, hogy a peres ingatlan Torna János után ennek A. a. végrendelete alapján akhént jutott felperesek attyára s alperes nejére, hogy ezek egyikének leszármazó örökösök nélküli elhalta •esetén, része a másiknak gyermekeire száljon. „Minthogy pedig ezen kereseti alap alperes által nerncsak meg uem czáfoltatott, sőt a végrendelet valódisága, a peres birtoknak fenti háromlási módja világosan elismertetett ; minthogy a felperesi okmányokból kiderülő azon tényt, hogy Vicza Solomie gyermekek s leszármazó örökösök nélkül elhalt, s hogy felperesek a Torna Miklós törv. gyermekei, — alperes sem tagadta: megengedve levén törvényeink szerint, az utóöröködési jogot végrendeletiig megállapítani és szabályozni: felperesek öröködési joguk megállapítandó stb. stb. volt. „Nem vehető tekintetbe alperes azon kifogása, hogy neje a/ ő javára végrendelkezvén, ezen végrendelet által megszüntette az A. a. végrendelet hatályát; mert miután kétségtelen, hogy alperes neje csakis az A. a. végrendelet által nyerte tulajdonjogát s csakis az ezen végrendeletben meghatározott korlátok mellett; minthogy a felperesileg csatolt D. a. hagyaték tárgyalási jkönyv szerint Vicza Solomie, határozottan attyának végrendeleti intézkedéseinek elfogadása mellett, s azok szerint kérte magának az apai hagyaték felét beszavatoítatni; s ezen saját hozzájárláaával s beleegyezésével alkotott jogalapot önhatalmilag s felperesek kárával megváltoztatni nem vqlt jogosítva, és végrendelete, a mennyiben a peres ingatlant illeti, a rendelkezési képesség hiányában törvényeink értelmében érvénytelennek s félreteendőoek tekintendő. ,,Nam állapithetja meg alperes nejének rendelkezési képességét sem az, hogy a tulajdonjog korlátozás nélkül kebeleztetett be javára, — sem az, hogy a peres ingatlant hosszas időn át békésen birtokolta; mert egy részt az utóöröködési jog telekk. feljegyzésének elmulasztása C9ak oly 3-ik jóhiszemű személy által érvényesíthető, ki telekk. tulajdont szerzett volna alperes nejétől, — nem pedig alperes részéről is, a ki a kérdéses ingatlannak nem telekk. tulajdonosa; a ki mint nejének örököse egyátalán nem képes s nem jogosult olyasmit elbirtokolni, a mit neje elbirtokolni jogositva nem vala; — s másrészt mivel felperesek utóöröködési joga alperes neje s annak örökősei e. telekk. feljegyzés nélkül is hatályos. „Szintoly "hatály nélküli alperes azon további kifogása is, hogy az A. végrendelet 3-ik pontja lerontja az első pont intézkedését, midőn Vicza Solomie gyermektelen elhalta esetére, alperest illetőleg, a vele kötött házassági szerződés hatályát tartja fenn; mivel alperes maga is azt állítja, hogy az állítólagos házassági szerződős létéről mit sem tud. „Már pedig ebből törvényeink értelmében az következik, hogy épen az alperes által javára érvényesített 3-ik pont tekintendő érvénytelennek, a mely világosabb megjelölés nélkül oly okmányra hivatkozik, a mely nem létezik, — nem pedig a végrendeletnek teljesen érthető 1-ső pontja. — De ha a hivatolt kázassági szerződés léteznék is, nem szabad feltételezni, hogy ugyanegy okmánynak tartalma Önmagával ellenmondó; hanem ezt alperesnek igazolnia kellett volna, akár a házassági szerződés felmutatásával, akár, ha az felperesek kezeiben lenne, ugy, — hogy alperes őket a közös okmány felmutatására szorította volna." A kir. tábla 1878. június 26. — 6404. sz. a. a tszék ítéletét megváltoztatván, felpereseket keresetükkel, s a perköltség kölcsönös megszüntetésével elutasította; „mert alperes a 2. sz. a. telekk. kivonat álul az örökhagyó Vicza Gravrilláné szül. Torna Szolomia korlátlan tulajdonjogát kimutatta, — az A. végrendelettel pedig Torna Solomiának attya Torna János az örököseit végrendelkezési joguktól meg nem fosztotta. Ezeknélfogva alperes neje a korlátlan tulajdonát képező ingatlanokról jogérvényes végrendeletet tehetvén: az ez alapon megtámadottvégrendelet félretétele s ennek folytán a felp. kiskorúak oldalági öröködési jogának megállapítása iránti keresetnek, annálkevésbó volt hely adható, mert felperes a Torna Solomia végrendeletét sem eredetiben, sem hiteles másolatban fel nem mutatta." A legf. Itélősz ék következő ítéletet hozott: „Tekintve, hogy az A. alatti végrendeletben kifejezett örökös helyettesítés a végrendelkezési tilalmat is magában foglalja, a tulajdonjog korlátlan bejegyzésével pedig csak harmadik személy védekezhetnék — de alperes mint nejének örököse, a felperesekkel szemben, harmadik személynek nem tekinthető ; „ennélfogva a kir. tábla felebbezett Ítélete megváltoztattatik, — s az első bíróság ítélete hagyatik helyben indokolásából." (1879. jul. Í6. — 6113. sz. a.)