Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 69. szám

275 Jogé s e t. Valamely vizi malom az éjjel dühöngött szélvész folytán szabadulván el, és így süllyesztőén el a közelében ált másik malmot- tehát ezen elsüllyedés nem az elszabadult malomtuiajdoros mulasztásából keletkezvén: ez az akkép előidézett kár megtérítésére nem kötelezhető. Tokodi Lajos s Budai D. molnárok — Petér István e. 1876. augustusban a pestvidéki tszék előtt pert indítottak 899 frt kárösszeg fizetésére azon alapon, mert alperes malma helyéből kimozdulván s felperesek malmának neki menvén, azt elsüllyesztette. A tszék 1878. nov. 8. hozott Ítéletével felpereseket elutasította — a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett; „mert a kereset e. alperes azon kifogással élt, miszerint malma nem gondatlanság folytán mozdult ki helyéből, hanem a szélvész által sodortatott el, — felperesek malmának elsüllyedését tehát nem ő okozta. Felperesek ez ellen észrevételt nem tevén, az általuk beismertnek tekintendő ; mi mellett alperes által hivatkozott tanuk vallomásai jelentőség nélküliek. Egyébiránt alperesi kifogást a tanúvallomások sem ezáfolják meg — mert egyrészt megér ősitik azt, hogy a kérdéses időben vihar volt — másrészt nem tanúsítják, hogy alperes malma használhatlan saczélnak meg nem felelő karóhoz lett volna kikötve; a mennyiben azon körülményből, hogy a használata azon karónak, a melyen alperes malma állott, netalán közlekedési érdekek miatt eltiltva volt, még nem következik, hogy azon karó a kikötésre alkalmas ne lett volna. — Hasonlóan nem szolgáltattak e tanuk alperesi kifogás ellenében bizonyítást arra nézve sem, hogy felperesek malmának elsüllyedését egyenesen alperes malma okozta yolna." A kir. tábla f. év apr. 17. — 70381. sz. a. helybenhagyta a tszék ítéletét indokaiból és még azért: „mert a különben is egyoldalulag alperes meghívása s hozzájárulása nélkül eszközlött előleges birói szemle arra nézve: hogy a felperesek által malmuk elsüllyedése folytan szenvedett kárt alperes gondatlansága okozta, — bizonyítékot nem képez; és mert a tanú vallomásokkal igazolt azon tény, hogy alperes elszabadult malma felperesek malmába ütődött, — szemben a tanuk vallomása áltel bizonyított azon körülményekkel: hogy a malom szélcsendben el nem szabadulhatott, hanem az elszabadulás az azon időben éjjel dühöngött szélvész folytán, következett be, — alperes oly gondatlanságát, mely az ő kártérítési kötelezettségét megállapithatná, — nem bizonyítja ; ekként felperesek keresetükkel helyesen utasitatlak el.* Alegf. ítélőszék következőleg ítélt: „Tekintve, hogy felperesek nem igazolták, miszerint alperes oly mulasztást követett el, mely felperesek malmának elsüllyedését okozta — a bpesti kir. tábla Ítélete ezen s az abban felhozott indokoknál fogva hhagyatik." (1879. jul. 30. — 8741. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. A foglalás tárgyát a regálé bérlői üzlethez tartozó italok s követelések képezvén, azokra a bérbeadók törvényes záloy'joga, .tekintet nélkül a bérlemény területére, kiterjedőnek tekintendő. — Az eljárás megsemmisítésére kellő okul nem szolgálhat, ha ,n lefoglalt peres követelések egyikének összege ki nem tetetett, és hogy az adósoknál tartozásaik kifizetésének letiltása nem eszközöltetett. Őrgróf Pallavicini Csáky Hipolit — L á z v a i Frigyes s neje e. 613 frt 50 kr. erejéig az edelényi jbirőságnál biztosítás eszközlését kérelmezte; minthogy felperesnek, mint regálé haszonélvező tulajdonosnak, alperesek mint regálé bérlők, a kereseti összeggel bérhátralékul adósok. Aj bíróság f. év július 7. — 4479. sz. alatti végzésével azt elrendelte és a bír. végrehajtó által foganatositatta. Biztosítást szenvedettek semm.'panaszt adtak be. ASemmitőszék azt elvetette; „mert panaszkodók magok sem állítják, hogy a panaszukban jelzett jkönyvi tételek szerint lefoglalt bor és követelések nem a regálé bérlői üzletükhez tartoznának; azokra nézve tehát a perr. 262. §. szerint, a bérbeadók törvényes zálogjoga, a bérleményi területre való tekintet nélkül, kiterjed; továbbá — „mert az eljárás ama hiányai, hogy a lefoglalt peres követelések egyikének összege ki nem tétetett, — és hogy az adósoknál tartozásaik kifizetésének letiltása nem eszközöltetett, — utóbb is pótoltathatván: e hiányok az eljárás megsemmisítésére kellő okul nem szolgálhatnak, hanem azok kipótlása végett, az eljárási j könyv, a biztosítást rendelő biróság által kiküldöttjének visszaadandó lesz." (1879. aug. 6. — 16158. sz. a.) A végrehajtás büntető bírósági ítélet alapján rendeltetvén el, azon körülmény, hogy végrehajtást szenvedett még kiskorú, megsemmisítés alapjául nem szdgálhat. Dénes Istvánné — Lampel Jakabé, büntető marasztaló ítélet alapján 30 frt kárösszeg erejéig a b.gyulai j bíróságnál kielégítési végrehajtás elrendelését eszközölte ki. A végrehajtás megkeresés folytán az orosházi jbiróság által foganatositatott. Ez ellen Lampel Lipót úgyis mint kiskorú Lampel Jakab gyámja semm. panaszt adott be; mert végrehajtást szenvedett még kiskorú s nem a fiu, hanem saját birtokában levő ingóságok foglaltattak le. A Semmitőszék azt elvetette; ,,mert a végrehajtás büntető bírósági ítélet alapján rendeltetvén el, — azon körülmény, hogy a marasztalt fél még kiskorú, megsemmisítés alapjául nem szolgálhat; továbbá — „mert a végrehajtás nem panaszló lakásán foganatositatván, a mennyiben panaszló azt hiszi, hogy saját tulajdonát képező tárgyak foglaltattak le, — ebbeli jogát igénykereset útjáu érvényesítheti.u (1879. aug. 13. — 16210. sz. a.) A kereset tárgyát részben megállapított, részint peren kívül felmerült költségek képezvén, melyek elbírálása a per bírájához utasítva nincsen, — ha azok összege a kisebb polgári ügyek bíróságának hatáskörét mey nem haladja, a járásbíróság ily keresetet el nem fogadhat. Hevesi Lajos — Hasenfratz A. ellen 48forint 66 kr. perbeli költségek megállapítása iránt a budapesti I— III. ker. jbiróság előtt sommás pert indítván, s ez letárgyaltatván, — az Ítélet felebbeztetett. A kir. tábla f. év június 4. kelt átiratával a 304. §. alapján felterjesztette, mert ily összegű keresetek az 60*