Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 68. szám

271 Mesko Miksa bej. kereskedő — a Grerlicz-tajiolcsányi bányarészvény társaság e. f. év april 28. a rimaszombati tszék mint keresk. birőság előtt 879 frt 24 kr. iránt keresk pert. indított — különböző: olaj, toll, spanyolviaszk, stb. megrendelt és szállított, de ki nem fizetett áruk árának kielégítéséül. A tszék a tárgyalás után, mely alatt alperes írásbeli eljárást kért, ennek mellőztével f. év július 1.—4415. sz. ítéletet hozott, — melyben alperes 679 frt 24 krban elrnarasztatott. Ez e. alperes semm. panaszára — A Semmitőszé k a tszék ítéletét megsemmisítette ; (297. §. 1. p.) ,,tekintve, liogy jelen esetben alperes az első tárgyalási napon, a? írásbeli eljárás elrendelése iránti kérelmét előterjesztette, és erre vonatkozólag felperes is nyilatkozott; következve a tszék a pertárnok által elébe terjesztett iratok alapján, a keresk. elj. 24. §. értelmében, az írásbeli eljárás megengedése, vagy megtagadása iránt, végzés által határozni tartozott volna ; és a mennyiben a kérelemnek helyét nem látta, a feleket a tárgyalás folytatására utasítani, illetve — minthogy a periratok a tárgyalás napján be nem terjesztettek, s igy azonnal határozat nem hozatathatott, — uj határnapot kitűzni.4* (1879. aug. 26. — 18403. sz. a.) Vasútok körül felmerülhető jogi vitákban, a birói hatáskörből, csak a vasútépítési engedélyre s ebben az állam s engedélyezeit közti viszonos jogok s kötelezettségek megállapítására vonatkozó s minden engedéllyel átalában Összekötve lenni szokott határozatok, foganatosítására tartozó üyyek vannak a birói hatáskörből kivéve, — de nem azok is, melyek magánjogi igényeket képviselnek, midőn p. o. az épilő társulat az engedélyből külön jogokai vél származtathatni, melyek átalában minden engedéllyel egybekötve nincsenek; s igy azon vitás kérdés eldöntése sem: váljon biztositat ott-e az engedély okmányban valamely vonaltali csatlakozás a vasúti társulatnak ? s lehel-e annak elmaradása miatt kárpótlásnak helye vagy sem? A cs. kir. szab. osztrák állam vaspálya társulat — a Magyar kir. államkincstár ellen 769.142 frt mint kárösszeg megfizetése iránt, a b pesti tszék előtt pert inditott az alapon, mert engedélyokmányában részére az Orsova-temesvári vaspályának a romániai vasutvonalokhoz való csatlakozása biztosítva lett. Az osztrák államvasút társulat ugyanis 1874-ben engedélyt kapott, mely a 28. t. cz. által jóváhagyatott s beczikkelyeztetett — hogy a Temesvár orsovai vaspályát az ország határszéléig, hol a romániai vasutat érinti s hozzá csatlakozand — Lúgos Karánsebesen át Mehádia mellett — kiépithesse s üzletbe vehesse — szabad rendelkezési joggal, s az engedély okmányban foglalt kötelezettségek által korlátolva, nevezetesen a 21. §. szerint, hogy: „Az engedélyezési törvény hatálybalépte napjától 4 év alatt köteles az építést befejezni. A 4 éven túli késedelemnél minden napért 1000 frt birság köttetett ki. Ha azonban előbb fejeztetnék is be a pálya épitése, a karánsebes-orsovai vonalrész fentebbi határidőnél csak legfeljebb 3 hóval előbb adathatik át a közforgalomnak. A 4 év a 28. tcz. hatálybaléptétól volt számítandó, melyre nézve a 2. §. igy szól: „Jelen törvény a Romániával kötött v a 8 u t cs a 11 a k o z á s i egyezmény kölcsönös megerősítése s kicserélése sután lép érvénybe stb. Ez pedig megtörtént az 1874:27. te. szentesítésének (jul. 30 ) s kihirdetésének (aug. 1.) napjá'i — a melyben t. i. a romániai csatlakozási egyezmény beczikkelyezve lett—kifejezvén : „mikép az egyezmény 1874. május 31. Bukarestben aláíratott, az országgyűlés által elfogadtatok s mindkét szerződőfél által megerősitetett*. Igy a 4 év 18 78. aug. 1. jílrt le — s a karánsebesorsovai rész is május 1. meg volt nyitható. — A vasútvonalak idejére ki is építettek; a temesvár-karánsebesi még 1876. okt. 22. átadatott a forgalomnak : a romániai vonal is Bukarestig 1875 óta forgalomban van. — Csak a csatlakozás hiányzott. Ebben azonban a kormány által meggátoltatott. Ugyanis a közJek. minister 1878. márcz. 30. s 1878. apr. 3 ). r.ndeletével kijelentette a társulatnak, ,,hogy az Orsova melletti csatlakozás mindaddig m?g nem engedtetik, míg Románia az 1871. május 31. kötött vasúti egyezményben felváíalt kötelezettségének eleget nem tesz. Es minthogy az azokat, nem teljesítette, — kötelessége a magyar kormánynak az államjogai védelme szempontjából oly intézkedéseket tenni, melyek czélszerüek arra, hogy a Romániávali szerződés érvényesítessék. Ez okból 1878. május 20-ig csak a Temesvár orsovai vonal megnyitása engedtetik, s nem a csatlakozás is. A társulat — mint előadja keresetlevelében — ezen csatlakozás meggrátlása által tetemes kárt szenved, azt a kereseti összegben számítja fel s annak erejéig indított kártérítési pert a magyar kincstár ellen. Alperes kifogásolta a birói hatáskört. A tszék f. év május 13. — 18294. sz. a. a kifogást elvetette; mert alperes azért kérte a birói hatáskör leszállítását, mivel a m. k. közlekedési ministeriumnak a magán vaspályák építési engedélyezése iránt 1868. ju1. 8. kelt rend. 13. §. szerint: minden a vasút engedélyezéséres az engedély okmány magyarázatára vonatkozó ügyek, a birói ut kizárásával, kizárólag a közig, hatóságok elé tartozóknak rendeltettek; felperes pedig az 1874:23. tezikkben beczikkelyezett engedély okmányoknak 1. §-ban ezen rendeletet kötelezőnek elfogadta. — Ámde a hivatkozott közlek. min. rendelet 13. §-a csakis a rendeletben foglalt határozatok foganatosítására vonatkozó ügyek iránt intézkedik akként, hogy azok kizárólag közighatósághoz tartoznak; nem rendelkezik azonban a különben is a közlek. ministerium hatáskörén kivül eső s az engedély okmányból folyó magánjogi igényekről. — Minthogy pedig felperesi kereset tárgyát magánjogi igény képezi — annálfogva stb. stb. Ez e. alperes semm. panaszt adott be. A S e m m i t ő s z é k azt el vetette, és pedig az e. bíróság indokain kivül még azért; .,inert a közlek. tninis^er 1868. apr. 20. kelt rendelete csak azon szabályokat határozza meg, melyek szerint a vasutak építéséhez szükséges engedélyek megadatnak, és azon jogokat s kötelezettségeket szabja meg általánosan, melyek az engedély folytáu az állam és az engedélyezett között egymás irányában támadnak: ama rendelet 13. §-s./a nyilván csak az e határozatok foganatosítására vonatkozó ügyeket veszi ki a birói hatáskörből. A midőn azonban valamely társulat az általa kieszközölt építési engedélyből oly kü^ön jogokat vél származtatni, melyek a felébb idézett rendelet szerint átalában minden engedéllyel egybekötve nincsenek, — ez esetre ama rend. 13. §-a nem terjed ki; s mert ebből folyólag az ügynek a biróságok által eldöntendő érdemét képezi, azon vitás kérdés: váljon biztositatott-e felperesnek kötelezőig a temesvár-orsovai vonal csatlakozása a 6 i*