Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 68. szám

272 románia vasutakkal az engedély okmányban ? s lehet e eszerint felperesnek kárpótláshoz igénye vagy sem ? és ..mert a perr. 132. §-sza a keresetre kitűzendő első per felvételről, de nem azon határidőről rendelkezik, mely akkor tűzendő ki, midőn a birói hatáskör, illetve az illetőség e. kifogás elvettetett (perr. 98. §.) — (1879. június 2b. — 13153. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. A járásbíróság hatáskörén túl terjeszkedik, ha a kisebb polgári peres ügyek bírósagához tartozó becsületsértést s rágalmazást bírságol illető ügyekben, mint sommás bíróság a keresetet elfogadja, s azt a perrend szabályai szerint tárgyalja. Bognár Józsefné — Kovács István e. iágalmaüási bírság megitéléí-e iránt a móóri jbirósághcz sommás keresetlevelet adott be — melyet az mint sommás bíróság elfogadott s f. év másus 17. (a kereett márczms 18. adatott be) Ítélettel eldöntött. A kir. tábla — hová az elutasított felperes felebbezett — fuuius 23-ki átirattal felterjesztette, hivatalbóli semm ség alapján. A Semmit ő szék az Ítéletet s egész eljárást megsemmisítette; (297. §. 2. p. 304. §.) „mert a becsületsértési s rágalmazási bírság iránti kerestek — az 1877 :22. tcz. 11. §. 7. pontja által a kisebb polg. peres ügyek bíróságához vannak utalva; a járásbíróság tehát jelen ügyben csupán ezen minőségben, s az idézett törvény szabályai szerint lenne hivatva eljárni; — a mennyiben azonban, a hozzá mint a sommás perek bírájához intézett keresetet elfogadta, s annak folytán a pert a permid szabályai szerint tárgyalta — hatáskörén ml terjeszkedett." (1879. aug. 13. — 15677. sz. a.) A casiuo tagsági 5 frt dij megfizetése iránti keresetek a lözségi bíráskodás körébe tartoznak. Horváth János mint borosjenői casino elnöke — Prohászka Károly e. 5 frt tagsági dij megfizetésére a borosjenői j bíróság előtt sommás pert indított. A jbiróság f. év június 17. — 2534. sz. a. hivatalból visszautasította a keresetet; mivel az l>0 írtig terjedő keresetek, az 1877:22. tezikk 11. §. szerint a kisebb polgári peres ügyek illetőségéhez tartoznak. Felperes semm. panaszszal élt. ASemmitőszék azt elvetette; „mert az első bíróság azáltal, hogy jelen az 1872: 22. tezikk 14. §. szerint kizárólag a községi bíráskodás alá tartozó keresetet hivatalból visszautasította, a perr. 51. £. rendeletéhez képest járván el, megsemmisítésre okot nem szolgáltatott.« (1879. aug. 13. — 16146.sz. a.) hőrrtÉidefet. A hagyatéki iratok elhelyezése iránt Az igazsúgüg) ininister valamennyi kir. törvényszékhez, kir. jaiásbirósághoz (a budapesti váltó- s kereskedelmi törvényszéket s a budapesti büntető járásbíróságot kivéve) következő rendeletet bocsátott ki. Kétely merült fel arra nézve, hogy azon esetekben, melyekben az örökösödésre hivatottak, vagy azok egy része atyai hatalom, gyámság Aagy gondnokság alatt állanak, az örökséget képező ingatlanoknak birói átadása (beszavatalása), illetve a telekkönyvi átirás befejezése után a hagyatéki iratok a kir. bíróságok irattáraiban őrizendők, vagy az árvaszékekhez küldendők-e vissza? Minthogy a kir. belügyministerium vezetésével megbízott miniBterelnök úrral létrejött megállapodás következtében az árvaszékek a hagyatéktárgyalás alkalmával felvett jegyzőkönyvben, foglalt s az érdekelt felek közt létrejött egyesség hiteles kiadványának kiállítására köteleztettek: az egyöntetű eljárás czéljából rendelem, hogy a hagyatéki iratok az éiintett birói jogcselekmények befejezése után az árvaszékekhez haladék nélkül viszszaküldendők, és a bíróságok mint hagyatéki bíróság — irattárában csakis a hagyaték tárgyalása alkalmával felvett jkönyvben az érdekelt felek között létrejött egyességről az árvaszékek által kiállított hiteles kiadvány őrzendő. Azon hagyatéki ügyekre vonatkozó iratok pedig, melyek az 1877: XX. tezikk életbelépte után tótettek folyamatba, s a kir.. bíróságok által hozott átadási végzéssel, illetve a telekkönyvi átíratás foganatosításával már befejezést nyertek, csak az árvaszékek megkeresésére és csak azon föltétel alatt küldethetnek állandó irattári kezelés végett az árvaszékekhez vissza, ha azok a hagyatéki tárgyalás alkalmával felvett jegyzőkönyvben foglalt egyesst'gről utólagosan hiteles kiadványt állítanak ki, s azt a bíróságok irattárai számára megküldik. Budapesten, 1879. aug. 24. (19302. sz. a.) Az igasságügyministeri rendeletéből^ Hirdetmény. A nyomtatvány-küldemények bérmentesítésére uj czimszalagok fognak kiadatni, melyek a jelenleg is érvényes czimszalagoktól annj'ihan eltérnek, hogy a 2 kros levéljegy nem sárga, hanem viola^zinben, még pedig nem a szalag bal,, hanem jobb sarkára lesznek nyomva, s ugyan olyan jelvényü lesz, mint a jelenleg érvényes levéljegyek. Az uj ezimszalag ára ugyanaz lesz, mint a régieké, t. i. 5 drbról álló lapja 11 kr. s az alkalmazásukra vonatkozó szabályokban nem fog változás történni. A sárga levéljegyés czimszalagok azonban a készlet kifogytáig akadálytalanul használhatók. Kelt Budapesten 1879. évi aug. hó 29-én. A fölmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium. Semmitöszéki tanácsok szept 10. s köv. napjain. I. tanács elnök : Perczel Béla; birák : Tóth Lőrinczf Vértessy, Barta Béla, Lehoczky, Oberschall, Erdélyi, II. tanácselnök: Tóth Lőrincz; birák: Babos, Láday, Beke, Elekes, Csóók. III. tanácselnök: Szabó Imre; birák: Szloboda, Pápay, Nagy Samu, Rauchofer, Sánta. Bejelentetett összesen: 294 ügy, ezek közt 2 sajtó s 3 kereskedelmi; továbbá 4 semm. panasz a legf. Ítélőszék — é$ 9 a kir. táblák ellen. A sajtóügyeket, mint rendesen, Tóth Lőrincz referálja. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Mügjelei) o lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, félévre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.