Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 63. szám

250 előzetes megoldással már tekintetbe is vett okmányokkal i sikertelenül kísérletté meg a bizonyitást. „Mindezekszerint mind a három szempontból bizonyitatlan maradt a kereset; s ezért felp. feltétlenül elutasítandó volt. — Tekintettel azonban arra, hogy felperesnek az előper rendjén támasztott keresete, sőt az azt jogérvényesen ehlöntött itélet indokolása szerint is, mint a harmadik vérszerinti ág élő tagjának a per alatti ősi javaknak y3-dához való joga világosan érintetlenül van hagyva; s ebből folyólag tekintettel arra is, hogy 1. alperesek, — bár e tekintetben csak a maguk — s nem a 2-od r. alperesek már megítélt illetőségére nézve is voltak jogosítva, — felperesnek az egész perleményre való jogát — 2-od rendüeknek pedig az V3-ra való jogát elismerték : ezen kölcsönös elismerések jogalapján, felperesnek az 1. r. alperesek birtokában levő perbeli javak 2/3 részéből 7a-ra való igénye, az árvák s gondnokoltak iránti törvényszerű figyelemből, s egy jövő per kikerülése végett, jogi méltányossággal — megítélendőnek találtatott; de csakis ezen — semmi esetre azonban a kereseti egyik vagy másik jogalapból." Felperes s 1-ső r. alperesek felebbeztek. — A marosvásárhelyi kir. tábla 1879. febr. 21. — 1146. sz. a. az első bir. ítéletet, az épületes beltelek y3-dára vonatkozó felperesi tulajdonjoga elismerése s birtokbaadása tekintetében, nem sérelmezett részében érintetlenül — sérelmezett részében pedig indokaiból s főleg azért hhagyta; „mert ha eltekintetik is attól, hogy 1. r. alperesek ugy elleniratuk, mint felebbezésük szerint is. felperessel közös érdeket képviselni tűnnek fel, azon 1. r. alp. által sérelmezett perköltségben, 2-od r. alperesek, mint a felperesi kereset alól felmentettek, perköltség hordozására kötelezhetők nem voltak; azonban 1. r. alperesek felperessel szemben az alól szinte felmenthetők nem voltak; mivel habár felp. keresetét beismerték is, felperesnek az általuk eszközölt helyszinelési bejegyzéssel jogi megrövidítést okoztak s ennélfogva jelen perre okot szolgáltattak. „De nem volt helyadható felperesi felebbezésnek sem, mert a 2. r. alperesek által csatolt 1, 2. 3. sz. alatti egybehangzó három fokú Ítéletek szerint 2-od r. alperesek — akkor felpereseknek, a jelen perben felmerült s megvitatott ténykörülmények mellett a perbeli beltelekre vonatkozó ^g-részbeni örökrésze megállapitatott s kiitéltetett; s ennélfogva azon ítéleteknek jelen perreli hatályon kivül tétele, mint azt felperes válaszirata beismerése szerint, czélul tűzte ki, bíróilag elismerhető nem volt.fc (Yége köv.) Váltójogi esetek. A végrehajtató csak arra van jogosítva, hogy adósának birtokolt zálogjegye mellett, valamely zálogüzletben elzálogitott ingóságait kiválthassa, és szoros zár alá helyezés mellett azokból birói árverés útján követelése kielégítését szorgalmazhassa, — de nem arra is, hogy az elzálogitott tárgyaltnak a zálogüzlet tulajdonosnál való összeiratását s lefoglalását eszközöltethesse. Fredlicska Kálmán — Reichman Izidor e. 200 frt váltótőke erejéig végrehajtást eszközöltetett alperes ingóságaira, melynek foganatosításánál az a végrehajtató kérelmére,al peresnek a P o 11 a k-K o h n zálogüzletében elzálogitott értékei lefoglalására,illetoleg letiltására is kiterjesztetett. A b pesti váltó keresk. tsz ék f. év május 23. —38507. sz. végzésével az eljárást utóbbi részébeu jóva nem hagyta s a Pollak Kohn irányában kibocsátott letiltási rendelvényt hatályon kivül helyezte — elutasítván végrehajtatót azon kérelmével, hogy a végrehajtó a nevezett zálogüzlet tulajdonosoknál elzálogosított ingóságok összeírására s megbecsültetésére ujabban kiküldetessék.— Végrehajtató s e m m. panaszt adott be. ASemmitőszék azt elvetette; „mert valamely zálogüzlet tulajdonosai csak arra kötelezvék, hogy az elzálogosított ingóságokat a zálogjegy birtokosának a zálogösszeg lefizetése mellett kiszolgáltassák, vagy azok szabályszerű elárvereztetésőt eszközöljék ; ebből folyólag végrehajtató csupán arra vanjogositva, hogy a birtokában levő zálogjegy mellett az ingókat kiválthatja s azok szoros zár alá helyezésével esetleg* birói árverés utján követelésének kielégítését szorgalmazza, — vagy ha az ingók közjegyző közbejöttével árvereztetnének el, a fölöslegre vezessen végrehajtást; — az elzálogosított tárgyaknak a zálogüzlet tulajdonosoknál való összeírása s lefoglalása azonban törvény szerint helyt nem foghat „az eljáró váltó tszék tehát perrendszerüleg járt el stb. stb. (1879. július 10. — 14148. sz. a.) A marasztalási összeg a végrehajtást szenvedett helyett tévedésből másnak nyugdijából fizeletvén ki, — az eljáró bíróság helyesen intézkedik, ha az illető kérelme bevárása nélkül, maga a pénzügyigazgatóság megkeresésére, az illetéktelenül felvett összeg visszafizetését elrendeli. Ha ily esetben a fél ügyvéde vette fel a helytelenül kifizezetett összeget, annak visszafizetésére az kötelezendő. Rosenthal Dávid — Paulai Zsigmond és Zsófia e. elrendelt váltóvégrehajtást — 26 frt s jár. erejéig — alperesek ingóságain felül 1-ső r. alperesnek nyugdijára is vezetette. —31 frt 34kr. felperes kérelmére kiutalványoztatoksaz felperes ügyvéde Sztrakovits József által fel is vétetett, de tévedésből Paulay György nyugdijából — miről utólag a pénzügy igazgatóság az eljáró bpesti váltótszéket értesítette is. Ez alatt ujabb végreh. kérvényt adott be felperes, melyben a nyugdíj végrehajtási lefoglalását a pozsonyi jbiróság utján kérte eszközöltetni. Ezt a bpesti váltótszék f. év május 26. — 38872. sz. a. elrendelíe — egyszersmind végrehajtás terhe alatt utasitotta Sztrakovics J. felperesi ügyvédet, hogy a Paulay György nyugdijából illetéktelenül felvett 31 frt 34 krt a pesti pénzügy igazgatóságnak fizesse viszsza. A jelen végreh. kérvény költségeit pedig meg nem állapította, mert előbbi kérvényében felperes maga kérte alperes helyben (Pesten) levő nyugdijára a végrehajtást s ezen lefoglalásnál ügy védje jelen is volt; s minthogy most már a pozsonyi jbiróságot kéri megkerestetni — a felperes tévedéséből felmerült ujabb költséggel alperes nem terhelhető. Felperes se mm. panaszszal élt. ASemmitőszék azt elvetette; „mert a 31 frt 34 kr. Paulay György nyugdijából tévedésből fizetetvén ki, — az eljáró tszék nem követett el semmiséget azáltal, hogy Paulay György kérelme bevárása nélkül, a pénzügyi igazgatóság megkeresése folytán intézkedett az illetéktelenül felvett összeg visszafizetése iránt. — És mert azt felperes ügyvéde vette fel és