Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 55. szám

219 -egyébként helye van — a biztosítási végzés szövegének « megfelelően rendelendő el.a(1879. jj-ai. 9. — 145Q4. sz.a.). A kereseti ügylet a kisipar üzlet köréi túlhaladóan, az az éru szállítást vállalt iparosra nézve kereskedelmi ügylelet képez, habár nem lenne is bejegyzett kereskedő. Scheinberger Károly nagy-kikindai lakos — Hoffender Ferencz zombori kereskedő e. 1650 frt s ebben 300 frt foglaló kétszerege s 1050 frt kárösszeg fizetésére f. évjan. 3. a zombori tszék inint keresk. bíróság előtt pert inditott, — azon alapon, minthogy szerződés szerint alperesnél 30 db kocsit 75 írtjával bizonyos meghatározott időre rendelt meg, az azonban a szállítást nem eszközölte. A zombori tszék, alperes kifogásaira, f. év febr. 27. — 27. — 1257. sz. a. magát illetéktelennek mondotta ki; mert a szerződés oly tárgyról szól s a kereset, melynek kérelme szerint a foglaló kétszerege 600 frt és a nem szállitásból eredt kár 1050 frtjával követeltetik, oly kereset, mely a ker. törv. 258. §. 1. p. és a 260. §. alá esik. Miután pedig ily kereset a keresk. elj. 5. §. 2. p. szerint csak akkor tartozik a keresk. illetőség alá, ha alperes bejegyzett kereskedő, ezt azonban felperes nem bizonyította stb stb. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette; (297. §. 5. p.) „mert a kereseti ügylet, a krs ipar üzletkörét túlhaladván, az alperesre nézve a keresk. törv. 5. s 260. értelmében, keresk. ügyletnek tekintendő; „a keresk. bíróság illetősége tehát az elj. rend. 5. §. zárpontja szerint, még az esetben sem jöhet kifogás alá, ha alperes nem volna bejegyzett kereskedő." (1^79. jul. í). - 12199. sz. a.) Senmiitöszéki döntvények. A viszárverést mindenik érdekelt fél követelhetvén: ezek mindegyike mindazon további kérelmek előterjesztésére is jogosított, melyek a viszárverés folytán felmerült árkülönbözet biztosítására szükségeseknek mutatkoznak. — A bizlositás léhát az árverési fellélelek teljesítését elmulasztó első árverési vevő ellen elrendelendő, és pedig a bíróságnak kártalanítási összeget megállapító végzése alapján, — a biztosítandó főösszeg azon vételárt képviselvén, mely a korábbi vevő által a veszélyére elrendelt ujabbi árverés előtt fizetendő lett volna. Bogdánovics István — Figdor Ármin mint az árverési feltételeket nem teljesítő előbbi vevő e. 17384 frt 20 kr. erejéig biztosítást kérelmezett. A bpesti tszék f. év május 16. — 19030. sz. végzésével azt megtagadta; tekintve, hogy a peri*. 459. §. a jelzálogos hitelezők részére a viszvégrehajtást szenvedett vevő ellenében, a vételár különbözet tekintetében a biztosítás jogát meg nem állapítja; tekintve, hogy az A. B. alattiak nem tekinthetők oly okiratoknak, melyek alapján a perr. 338. §. értelmében biztositásnak van helye, miután az nem alperes által lett kiállítva, de abban alperes sem a vételár s kamat különbözet lefizetésére egyátalában, sem a fizetésnek bizonyos határidő alatti teljesítésére kötelezve nincs; s így a követelés lejarta az A. B. által igazolva nincs. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 18. p.) á a tszéket a biztositásnak oly értelembeni elrendelésére utasította, hogy az a Figdor A előbbi késedelmes vevő elleni kártérítéshez jogosított mindamnyi érdekeltek előnyére, azon rendben szolgáland, mely a jogérvényes sorrendi végzés által megállapítva lesz ; „mert a perr. 459. §. azon rendelkezéséből, hogy a késedelmes vevó ellen a visszárverést bármely érdekelt fél követelheti,— szükségkép következik az, hogy ezen felek mindegyike mindazon további kérelmek előterjesztéséhez is jogosítva van, melyek a viszárverés folytán femerült árkülönbözet biztosítása czéljából szükségeseknek jelentkeznek; — miután ezen utóbbi jog megtagadása esetére a visszárverés gyakran minden gyakorlati eredményt nélkülözne, s ekként a törvény azon intentiója, hogy a visszárverés veszélye a feltételek teljesítését mulasztó vevőt terhelje, — teljesen illusoriussá válnék; „mert továbbá a kérvény alapját a bíróságnak a kártalanítási összeget megállapító végzése, következőleg olyan teljes hitelt érdemlő okirat képed, mely a perr. 338. §. 1-ső bekezdése követelményének is megfelel ; „s mert a biztosítandó főösszeg azon vételárt képviseli; mely a Figdor Ármin korábbi vevő által, a veszélyére elrendelt ujabbi árverés előtt fizetendő lett volna, s melynek esedékessége eszerint kétségen kivül áll. „A biztosítás előnyének valamennyi jogosított követelőkre kiterjesztése a perr. 459. §. első bekezdésének rendelkezésében találja igazolását." (1879. jun. 17. — 12593. sz. a.) A dohánytermelők jogi személyiséggel nem bírván: társas nevezet alall pert nem indíthatnak. A községi biró mint közhatósági köteg magán társulatok képviseletére nincs hivatva. Piri Pál Jázova község birája mint a jazovai dohány termelők állítólagos megbízottja — Lipp József jazovai lakos e. 987 frt 24 kr. iránt a nagy-kikindai tszék előtt pert indított. Nevezett dohánytermelők az uradalom irányában teljesítendő kötelezettségek teljesítésére, a községi birót bizták meg, ki az évenkénti haszonbért s természetbeni dohány szolgálmányokat beszedte s illetékes helyére beszolgáltatta. Ily megbizásban volt alperes is mint községi biró, ki azonban az árendakönyvek tanúságaként be nem szolgáltatta az illetményeket. A tszék 1878. decz. 14. kelt ítéletével felp3rest keresetével elutasította, mert a kereseti ügy nem községi, hanem a dohánytermelők ügye stb. stb. A k i r. tábla — hová felebbezés történt — a perr. 304. §. alapján felterjesztette ; A Semmitőszék a tszék Ítéletét egész eljárással együtt megsemmisítette, s a keresetlevelet visszaadatni rendelte; „mert azonfelül, hogy a községi bíró mint közhatósági közeg magán társulatok képviseletére nincs hivatva : a keresetben emiitett dohánytermelők jogi személyiséggel nem bírnak, s azért társas nevezett alatt pert nem indíthatnak, hanem minden keresetet a perr. 64. §. rendelkezésének megfelelően kötelesek szerkeszteni s felszerelni. „Minthogy pedig a jelen kereset a felperesek neveit nem tartalmazza: azt ezen lényeges hiány miatt a bíróság hivatott lett volna visszaadatni; míg ellenkező eljárása által szükségtelen költségekre szolgáltatván okot, — ezeket arravaló tekintettel kölcsönösen megszüntetni kellett." (1879. június 17. — 10777. sz. a.) Szavatossági alkeresettel érvényesített szavatossági kötelezettség ellen kifogás télelvén: a szavatosság kérdése a főper\ ben hozott közös ilélelben szabályszerüleg nyer megoldást. 55"*