Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 55. szám

220 A Komárom vidéki takarékpénztár mint Szalay János engedményese Kerék J.e. 2250 f. fizetésére a szabadkait szék előtt pert indított, melyben alp. Szálai Jáncs e. alkeresettt adott be a végből, hogy az ö keresk. könyvei felmutatására köteleztessék. A tsz ék Ítéletet hozott, melyben az alkereset mint szavatossági kérdés felett is határozott, s a mely ítélet e. felebbezés használtatott. Akir. tábla hivatalból észlelt semmiségi eset alapján az iratokat felterjesztette azon okból, mert a törvényszék az alkereset felett külön végzéssel nem határozott. A Semmitöszék itt a 304. §-sztalkalmazhatónak nem találta; „mert alperes Szálai János e. a perr. 80. §. alapján szavatossági alkeresetet nyújtván be, — miután a szavatossági kötelezettség ellen az utóbbi részéről kifogás tétetett, — a bíróság a 81. §, értelmében a szavatossági kérdést a föperben hozott közös ítéletben szabályszerűen oldotta meg." (1879. apr. 22. — 7787. sz. a.) A tosvti mozdony fiitö mértföldpénzi illetményei végrehajtás tárgyát egyátalában nem képezhetik. *) Féke te Bernát — Liska József vasúti fűtő e. marasztaló ítélet folytán végrehajtást intéztetett, melynél alperes mértföldpénze, mely neki a tiszavidéki vasuttársulattól jár, lefoglaltatott. Az eljáró aradi jbiróság 1878. apr. 11. kelt végzésével azt. a zár alól feloldotta. Felperes sem m. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert az 1876:31. tezikk 6. §. szerint az ezen törvény 1. §-szában érintett személyeknek oly járandóságai, melyek Őket hivatalos állásuknál fogva tett utazások következtében illetik, tehát jelen esetben alperesnek a tiszavidéki vaspálya társaságtól járó mértföldpénze, végrehajtás tárgyát egyátalában nem képezhetik; s miután a bíróság hivatalból is köteles arra ügyelni, „hogy a végrehajtás a törvény korlátjain belül foganatositassék: jelen esetben az által, hogy alperes mértföldpénzét,— a végrehajtási eljárást e tekintetben is hhagyó előbbi téves határozata ellenére— a zár alól felmentette, — alaki törvénysértést el nem követett." (1879. május 29. — 10796. sz. a.) A peres fel ujitott keresetét nem az alapperöeni, — hanem más ügyvéd által adván be, amaz itt perbeli képviselőjeként nem jettnhetell meg, s ha megjelent, megbizallanui perbe avatkozottnak tekintendő. Stergovits Ilona — Kumrity Buliti e. 933 frt 33 kr. iránt ujitott pert tett folyamatba a n. -kikinj bíróság előtt. Tárgyaláskor felperes nevében Stergovits János ügyvéd jelent meg, ki a keresetet összes járulékai s költségeivel 900 frtra szállítja le, és alperessel a bíróság előtt egyességre lép, mely szerint a fizetés részletenkint teljesítendő és pedig 300 frt azonnal, — 200 frt *) Ezen ehet a Semmitöszék már régebben megállapította, közöljük még is ujolag, mert a mint látjuk, még vannak, kik azt nem ismerik. ötöd hónapra, a hátralékos 400 frt pedig bizonyos Kumrity Helén elleni végrehajtás eszközlésekor. Ezenegyesség a bíróság előtt felvétetett és a felek által megerősitetett. Ez e. felperes semm. panaszszal élvén — A Semmitöszék az egyességi felvételt egész tárgyalási eljárással s jóváhagyó végzéssel együtt megsemmisítette (297. §. 15. p.) s a bíróságot uj tárgyalási határnap kitűzésére utasította; „mert panasztevő azon ujitott keresetet, melynek folytán a neheztelt egyesség jött létre, Toponarszky M. meghatalmazott ügyvédje által adván be, — ezáltal kétségtelen jelét adta annak, hogy magát a megindított ujitott perben az alapperben! volt megbízottja Stergovits János ügyvéd által képviseltetni nem akarja. „Ebből önkényt következik: hogy Stergovits János a más ügyvédre bízott jelen ujitott perbe megbizatlanul avatkozott, és az egyességet egy oly átalános meghatalmazvány alapján kötötte, mely a kérdésbeni perre vonatkozólag tényleg hatályát vesztette." (1879. június 9. — 10234. sz. a.) Az 1876 ' X1J1. tezikk szabványai nem nyerhetnek alkalmazást oly ügyekre, melyekben nem szerződött cselédbér, hanem bizonyos szolgálatok jutalmazása Jcövetelletik. Varga Mihály — Fogas József s érdektársai ellen a szegedi jbiróság előtt 460 frt szolgálati bér iránt sommás pert indított, melyben hozott ítélet felebbeztetvén — a kir. tábla az iratokat a 304. §. alapján felterjesztette; mert ezen per az 1876:XIII. tezikk VII. fejezetében kijelölt hatóság mellőzésével, a kir. jbiróság előtt inditatott. A Semmitöszék itt a 304. §-sztalkalmazhatónak nem találta; miután a kereset szerint nem szerződött cselédbér, hanem bizonyos szolgálatok jutalmazása követeltetik; ennélfogva az 1876: XIII. tezikk szabványai jelen ügyre nem alkalmazhatók." (1879. april 23. — 7993. sz. a.) Kinevezések. A pénzügyminister II. osztályú pénzügyi fogalmazókká ideiglenes minőségben, a következőket nevezte ki: Steckelhuber Béla ügyvédjelöltet Pozsonyba; Mocsáry Béla közjegyzői jelöltet Zomborba; Toldy Miklós törvényszéki joggyakornokot Makóra; Kató Gyula ügyvédjelöltet Szatmárra; Morvay Károly közjegyzői segédetBalassa-Gyarmatra; C z i p u János árvaszéki jegyzőt Deésre; Szikszay István közjegyzői helyettest Debreczenbe ; G a s z n e r Pál végzett jogászt Székesfehérvárra ; L a s i t s Pál ügyvédjelöltet Sopronba ; L u p k o v i c s János ügyvédjelöltet Miskolczra; Jelinek Lajos járásbirósági írnokot Beszterczebányára; Bágyi Kálmán végzett jogászt s illetékkiszabási hivatali dijnokot és V é c s e y Róbert országos levéltári dijnokot Marosvásárhelyre; J e n v a y Géza ügyvédjelöltet Kaposvárra; Bánó Imre végzett jogászt Nagy-Kanizsára; Véc s e y István torontalmegyei tiszt, aljegyzőt Nagy-Becskerekre; Gr. Battyányi Istvánt Nagyváradra; O r e 1 Géza tszéki Írnokot Szegszárdra; T a g á n y i Nándor tszéki gakornokot Nyitrára; E i s e nmann Oszkár ügyvédjelöltet Beregszászra. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt,, negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.