Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 45. szám

178 tatván, felperesek kereseti jogát megállapította s azt a pererdemének elbírálására utasította. Indokok: Az F. alatti származási tábla szerint, melynek valódiságát alperes is elismeri, felperesek legközelebbi apai oldalrokonai az örökhagyónak s az 8 kereshetőségi jogukat az oldalági törvényes örökségre nézve alperes sem vonta kétségbe. — Keresetük érdemleges elbírálását pedig nem akadályozza az, hogy az F. alattiban kitüntetett oldalági rokonok egy némelyike sem felperesül fel nem lépett, sem alperesül a jelen perbe be nem idéztetett. Mert a perben nem álló oldalrokonok által igényelhetett örökrészt felperesek keresetbe nem vették s felperesek azon — a hagyaték felosztásának módozatát s iervét mellőző kereseti kérelme, hogy a hagyaték az őket megillető arányban részükre megitéltessék, érintetlenül hagyja a Ledrinyi Mária s Ádám perben nem álló gyermekeinek öröklési igényeit. — De másrészről tisztán áll az is, hogy a kereseti hagyaték az alperesnek van kizárólagos birtokában, s hogy abból a perben nem álló oldalági örökösök semmit sem bírnak. „Ennélfogva, miután a 2-od biróság a kereset érdemében nem határozott s felpereseket csak alaki okokból utasította el, — felperesek kereseti jogát megállapítani s a kir. táblát a per érdemleges elbírálására s ezzel a perköltségek kérdésének is megoldására utasitani kellett." (1879. márczius 20. — 1161. sz. a.) Kcroskedeleinjogi döntvények. A vasul kiépítésére, mint ingatlanok felépítésére szolgáló kőanyagoknak szállítása nem képez oly jogügyletet, mely a kereskedelmi iltetélíesség tárgyául szolgálhatna, *) Újvári Kálmán s Börstling Yilmos válalkozók (alkalmi egyesület tagjai) Pécsett—Schvartz Ármin bejegyzett s Basch Fülöp válalati czég tagjai (vasútépítési válalkozók) e. 1 458 frt fizetésére a bpesti kére sk. t széknél f. év márcz. 29. pert indítottak, azon kőszállitási ügyletből kifolyólag, melyet alperesek a határorvidéki vasút, kiépítésére szolgáló s Dallyára szállítandó kövekre nézve felperessel kötöttek, s melynek folytán részükre 81 vaggon kő szállítva is lett. Alperesek illetőségi kifogással éltek. Akeresk. tszék f. év apr. 21. — 29253. sz. a. bitói illetékességét megállapította: mert felperesek keresetüket az alpereseknek állítólag eladott 81 vaggon kó hátralékos vételárának megfizetésére irányozzák. A kereset alapjául tehát ingó dolgokat tárgyazó vételügylet, nem pedig valamely ingatlanra vonatkozó szerződés szolgál ; s a kereseti ügylet ezen minőségén nem változtat ama körülmény, hogy a megvásárolt ingóságok később állítólag valamely ingatlanba épitettek be; — afenforgó esetre tehát a keresk. törv. 262. §. alkalmazást nem nyerhet.— Minthogy pedig 1-ső r. alperes mint kereskedő ezen törvényszéknél bejegyezve van s 2-od r. alperes sem tagadta, hogy ő vasútépítési válalkozó, — mint ilyen tehát építési anyagok vételével iparszerüleg foglalkozik s így kereskedőnek tekintendő ; ennélfogva a kereseti ügylet ^260. §.) alperesekre nézve kereskedelmi ügyletet képez. Alperesek semni. panaszára — *) Ezen elvet a Semmitőszék már rég megállapította — közöljük azonban ujolag, miután azt még a budapesti kereskedelmi törvényszék sem látszatik tudomásul venni, vagy megérteni. A Semmitőszék a ker. tszék végzését megsemmisitette (297. §. 4. p.) s felperest keresetével alperesek illetékes bíróságához utasította; „mert felperes keresetlevelében maga is beismeri, hogy a kérdéses kőanyagokat alpereseknek, mint vasúti építkezési vállalkozóknak adta el, — arról tehát, hogy ezen anyag ingatlanok felépítésére szolgál, szintén tudomással bírt; illyetén építkezési anyagok szállítása pedig a keresk. törv. 262. §. rendelkezése alá esvén, —ezen nem kereskedelmi ügylet tekintetéből az eljáró tszék tárgyi illetősége fenn nem áll.* (1879. június 4. — H35G.sz.a.) Azon hely., melynek birói hatósága területén a hitelező keresk. telepe létezik, mind a szerződés megkötésének, mind a mindkét oldalróli teljesítésnek helyéül nyilvánulván, — annak bírósága a megrendelt, s elszállított, de el nem fogadott áruk szállítási költségeiből származtatott kártérítésre nézve illetékesnek tekintendő. Heinrich A. s fiai bpesti vasárus keresk. czég — Kohn Jakab broodi kereskedő e. 1*>7 frt 85 kr. kárösszeg megítélésére f. év apr. 3. a bpesti IV. ker. járás- mint keresk biróság előtt pert indított — kárát szállítási költségeiből származtatván, miután alperes részére az általa megrendelt vasárukat vasúton elszállitatta, de alperes azokat ki nem váltotta. Alperes kifogásolta az illetékességet. A járás- mint keresk. biróság f. év május 13. kelt végzésével magát illetéktelennek mondotta ki; mert a kereset tárgyát nem a vételár, hanem az okozott szállítási dijak megtérítése képezi, mely személyes követelés természetével biró ügyben a perr. 3§. alkalmazást nem nyerhet; ennélfogva tekintve, hogy alperes broodi lakos stb. stb. Fel peres s e m m. panaszára — A Semmitőszék a Deheztelt végzést megsemmisítette; (297. §. 5. p.) „mert; a kereset alapjául fektetett adásvételi szerződés akeresk. törv. 318. §. szerint Budapesten megkötöttnek tekintendő, miután eladó felperes a vevő alperes ajánlatát e helyen fogadta el, „mert tovább felperes az alperesnek küldendő vasárukat az alperes által megjelölt fuvarozási intézetnek Budapesten átadni, — következőleg a szerződést itt teljesíteni tartozott, — mi egyébként ellenkező megállapodás hiányában a ker. törv. 322. §. 2 ik bekezdésének rendelkezéséből is következik; „mert a ker törv. 324 §. értelmében, valamint a 345. §. 2-ik bekezdéséből következőleg alperes a vételárt szintén Bpesten kifizetni, s ekként a szerződést maga részéről is e helyen teljesíteni tartozott; „s mert ezekhezképest Bpest ugy a szerződés megkötése, mint a mindkét oldalróli teljesítésének helyéül jelentkezvén : felperes az annak megszegéséből származtatott kártérítés iránti jelen perét a perr. 35. §-hoz képest jogosan indította a bpesti azon jbiróság előtt, melynek hatóság területén üzleti telepe létezik." (1879. június 11. — 12341. sz. a.) Az okirat bizonyereje nem gyengítetik azáltal, hogy abban az adósnak bizonyos áruszállításra vonatkozó kötelezettségét megállapító nyilatkozata nem írásban, hanem nyomtatásban fejeztetik ki,— mi nincs ellenkezésben a törvény szabályaival. Schlanger Sándor — Végh Ferenc*, e. kép- s rámák megrendeléséből eredt hátralékos 55 forint