Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 40. szám

Budapest, 1879. kedd, május 27. 40. szám. Huszonegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK Tartalom: Jogesetek: Hozományi ,ériedéi' stb. visszaadása.—Az ős. pat 9 §.— Fenyítő ügy. — Semm. döntv. Jogeset. A házassági viszony és szerződés kötésénél hozományul a férjnek bizonyos összegről szálló ,ér/evélc adatván minden jogi korlátozás nélkül, bár jelzálogi biztosítás kötelezettségével, s igy az arról szabadon rendelkezhetvén s átruházhatván, engedményezés esetében annak kiadására nem kötelezhető, s az elvalt no csak annak értékét követelheti, illetőleg a hozománya biztosításául szolgáló jelzálog jogát érvényesitheti* Brachfeld Vilma b^esti Jakos — Blum Jakab (elváltférje) 1-ső r. Blum Antónia (annak annya) 2-od r. alperes e. 1875, októberben 30,000 tóke mint hozománya fele részének, — továbbá saját s gyermeke részére. 4000 frt évi tartásdíjnak megfizetésére és 30,000 írtról szóló Brachfeld Adolf által aláirt s 1-ső r. alperesnek adott érlevéluek (bonnak) kiadása iránt a pesti tsz ék előtt pert inditott. *) A tszék 1877. decz. 4. — 41463. sz. a. Ítéletével 1- ső r. alperest kötelezte, a 30,000 fit tőkét, kamatjait s 200 frt perköltséget megfizetni s a kereseti bont kiadni; Blum Antóniát pedig kötelezte tűrni, hogy felperes a megítélt összeg erejéig a végrehajtást 2-od alperes tulajdonát képező velenczei birtokára vezethesse. Az érlevél kiadása iránt felperest feltétlenül — a tartásdijt illetőleg pedig ezúttal elutasította követelésével — következő indokokból: „A nőhozomány a házasélet czéljainak elérésére szolgálván, kezelése a férjet csak addig illeti, mig a házasság fennáll, hacsak a férj ezen jogát kölcsönös egyezkedés továbbra ki nem terjeszti. — Felperes a C. D. E. jogérvényes ítéletekkel igazolta, hogy a házassági kötelék 1-ső r. alperessel, törvény rendes útján végleg felbontatott. Tehát felperesnek joga megnyílt arra, hogy az attya Bracbfeld Adolf által részére, volt férje 1-só'r. alperesnek átadott hozományát — készpénzben 30,^ 00 frtot s egy az attya által 30,000 frtról aláirt bont volt férjétől visszakövetelhesse. „Alperes azzal védekezik, bogy az A. házassági szerződés felperest hozományi tőkéjének visszakövetelhetésétől elzárja, jogát kizárólag kamatjai élvezetére szorítja. „Ámde ezen érvelés helytelen, mert az A. .^zerződés 2- ik pontjában emiitett, az 1-ső r. alperes által szabályozónak vitatot pontozat irányadóul csak addig tekintethetett, mig az A. szerződés el nem készült, s ennek elkészültével a bázas felek jogait, amennyiben ezáltal más szerződés is kötelezőként fentartva nem lett, kizárólag ez szabályozza. „Már pedig az A. szerződésnek alperes által vitatott 2-ik pontja csak arról intézkedik, hogy alperes atyai *) Ezen már az itt fenforogni látszó sajátságos házassági üzérkedés folytán is figyelmet gerjesztő esetet lapunkban egy más incidensből már régebben ismertettük. öröksége fejében a velenczei Stipsics-féle birtokot egyedüli tulajdonaként átveszi. „De a 4. s 7. pontból sem lehet azt következtetni, hogy a szerződő felek végelválás esetében is felperes hozományát 1-ső r. alperes kezelése alatt kívánták volna hagyni, — mert a 4. p. csak a kiházasitási ingokról intézkedett annak kitüntetésére, hogy az mint nagyrészben a nŐ használatára szolgáló ingóságokból álló, nem bir hozományi természettel s igy a férj kezelését magához nem vonhatja. — A 7. pont ped'g czivodásból eredő elkülönítésről, de nem végelválásról tesz említést, — s ezen elkülönítés is a vagyoni viszonyokra értendő, mit kétségtelenné tesz azon pont további intézkedése, melyszeriut ily vitás ügy elintézése választott bíróságra ruháztatott — mig a házassági váló perekben a rendes birói illetőségtől eltérni nem lehet". Az A. a. szerződés különösen 2. s 5. pontja pedig I. alperesnek a közösségre vonatkozó összes érveléseit lerontja; mert mig a szerződés 2. pontja a velenczei birtok egyedüli tulajdonosául alperest mondja többi részeiben is mindenik házastárs vagyona részleteztetek. — kizárólag az 5. p. intézkedik közösségről — de ez csak a jövő szerzeményt jelöli közös vagyonnak; miért az A. szerződés nem tekinthető olyannak, mely által a hozomány végelválás esetén is a férj kezein hagyatnék. — Az I. r. alperesnek a II. rendűvel való külön szerződése pedig felperes hozományára mi befolyással sem lehet. „EUenbtn felperes tartási követelésével elutasítandó, mert azt két külön jogczimre állapította a nélkül, hogy ezen összegeket, s alapul szolgáló ténykörülményeket külön külön előterjesztette volna. „II. r. alperest a végrehajtás tűrésére kellett kötelezni mint a B. telekk kivonat szerint az ingatlan tulajdonosát, melyre felperes hozománya jelzálogilag biztosítva vau ; de az érlevél kiadására kötelezhető nem volt, mert felperes a hozományát csak attól követelheti, ki azt kézhez vette. A kir. tábla 1878. május 28. — 15294. sz. a.hozott ítéletével az első bírósági ítéletet indokaiból helybenhagyta. — A legf. ítélőszék következőleg itélí: „Mindkét alsóbb bírósági ítélet abban a részben, melynélfogva Blum Jakab köteleztetett a Brachfeld Adolf által 30,000 frtról kiállított ,érlevelet* (Bont) felperesnek kiadni, — megváltoztattatik s felperes eziránti keresetével elutasitatik — minden egyéb pontokra nézve a kir. tábla ítélete hhagyatik. Indokok: „A mi illeti Blum Jakabot, a kir. tábla ítéletének azon részei, melyeknélfogva ez az alperes köteleztetett a kereseti 30,000 frt tőkét s ennek kamatait felperesnek megfizetni, — és felperes a saját s gyermekei részére követelt tartás iránti keresetével ezúttal elutasitatott, az első bíróság indokaiból hagyattak helyben. 40