Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 40. szám

Budapest, 1879. kedd, május 27. 40. szám. Huszonegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK Tartalom: Jogesetek: Hozományi ,ériedéi' stb. visszaadása.—Az ős. pat 9 §.— Fenyítő ügy. — Semm. döntv. Jogeset. A házassági viszony és szerződés kötésénél hozományul a férjnek bizonyos összegről szálló ,ér/evélc adatván minden jogi korlátozás nélkül, bár jelzálogi biztosítás kötelezettségével, s igy az arról szabadon rendelkezhetvén s átruházhatván, en­gedményezés esetében annak kiadására nem kötelezhető, s az elvalt no csak annak értékét követelheti, illetőleg a hozománya biztosításául szolgáló jelzálog jogát érvényesitheti* Brachfeld Vilma b^esti Jakos — Blum Ja­kab (elváltférje) 1-ső r. Blum Antónia (annak annya) 2-od r. alperes e. 1875, októberben 30,000 tóke mint ho­zománya fele részének, — továbbá saját s gyermeke ré­szére. 4000 frt évi tartásdíjnak megfizetésére és 30,000 írtról szóló Brachfeld Adolf által aláirt s 1-ső r. alperes­nek adott érlevéluek (bonnak) kiadása iránt a pesti tsz ék előtt pert inditott. *) A tszék 1877. decz. 4. — 41463. sz. a. Ítéletével 1- ső r. alperest kötelezte, a 30,000 fit tőkét, kamatjait s 200 frt perköltséget megfizetni s a kereseti bont kiadni; Blum Antóniát pedig kötelezte tűrni, hogy felperes a meg­ítélt összeg erejéig a végrehajtást 2-od alperes tulajdonát képező velenczei birtokára vezethesse. Az érlevél kiadása iránt felperest feltétlenül — a tartásdijt illetőleg pedig ezúttal elutasította követelésével — következő indokokból: „A nőhozomány a házasélet czéljainak elérésére szol­gálván, kezelése a férjet csak addig illeti, mig a házasság fennáll, hacsak a férj ezen jogát kölcsönös egyezkedés to­vábbra ki nem terjeszti. — Felperes a C. D. E. jogérvényes ítéletekkel igazolta, hogy a házassági kötelék 1-ső r. al­peressel, törvény rendes útján végleg felbontatott. Tehát felperesnek joga megnyílt arra, hogy az attya Bracbfeld Adolf által részére, volt férje 1-só'r. alperesnek átadott ho­zományát — készpénzben 30,^ 00 frtot s egy az attya által 30,000 frtról aláirt bont volt férjétől visszakövetel­hesse. „Alperes azzal védekezik, bogy az A. házassági szer­ződés felperest hozományi tőkéjének visszakövetelhetésé­től elzárja, jogát kizárólag kamatjai élvezetére szorítja. „Ámde ezen érvelés helytelen, mert az A. .^zerződés 2- ik pontjában emiitett, az 1-ső r. alperes által szabályo­zónak vitatot pontozat irányadóul csak addig tekintethe­tett, mig az A. szerződés el nem készült, s ennek elkészül­tével a bázas felek jogait, amennyiben ezáltal más szer­ződés is kötelezőként fentartva nem lett, kizárólag ez sza­bályozza. „Már pedig az A. szerződésnek alperes által vitatott 2-ik pontja csak arról intézkedik, hogy alperes atyai *) Ezen már az itt fenforogni látszó sajátságos házassági üz­érkedés folytán is figyelmet gerjesztő esetet lapunkban egy más incidensből már régebben ismertettük. öröksége fejében a velenczei Stipsics-féle birtokot egye­düli tulajdonaként átveszi. „De a 4. s 7. pontból sem lehet azt következtetni, hogy a szerződő felek végelválás esetében is felperes ho­zományát 1-ső r. alperes kezelése alatt kívánták volna hagyni, — mert a 4. p. csak a kiházasitási ingokról in­tézkedett annak kitüntetésére, hogy az mint nagyrészben a nŐ használatára szolgáló ingóságokból álló, nem bir ho­zományi természettel s igy a férj kezelését magához nem vonhatja. — A 7. pont ped'g czivodásból eredő elkülö­nítésről, de nem végelválásról tesz említést, — s ezen el­különítés is a vagyoni viszonyokra értendő, mit kétség­telenné tesz azon pont további intézkedése, melyszeriut ily vitás ügy elintézése választott bíróságra ruháztatott — mig a házassági váló perekben a rendes birói illető­ségtől eltérni nem lehet". Az A. a. szerződés különösen 2. s 5. pontja pedig I. alperesnek a közösségre vonatkozó összes érveléseit lerontja; mert mig a szerződés 2. pontja a velenczei birtok egye­düli tulajdonosául alperest mondja többi részeiben is min­denik házastárs vagyona részleteztetek. — kizárólag az 5. p. intézkedik közösségről — de ez csak a jövő szerzeményt jelöli közös vagyonnak; miért az A. szerződés nem tekint­hető olyannak, mely által a hozomány végelválás esetén is a férj kezein hagyatnék. — Az I. r. alperesnek a II. rendűvel való külön szerződése pedig felperes hozomá­nyára mi befolyással sem lehet. „EUenbtn felperes tartási követelésével elutasítandó, mert azt két külön jogczimre állapította a nélkül, hogy ezen összegeket, s alapul szolgáló ténykörülményeket külön külön előterjesztette volna. „II. r. alperest a végrehajtás tűrésére kellett köte­lezni mint a B. telekk kivonat szerint az ingatlan tulaj­donosát, melyre felperes hozománya jelzálogilag biztosítva vau ; de az érlevél kiadására kötelezhető nem volt, mert felperes a hozományát csak attól követelheti, ki azt kéz­hez vette. A kir. tábla 1878. május 28. — 15294. sz. a.ho­zott ítéletével az első bírósági ítéletet indokaiból helyben­hagyta. — A legf. ítélőszék következőleg itélí: „Mindkét alsóbb bírósági ítélet abban a részben, melynélfogva Blum Jakab köteleztetett a Brachfeld Adolf által 30,000 frtról kiállított ,érlevelet* (Bont) felperesnek kiadni, — megváltoztattatik s felperes eziránti kereseté­vel elutasitatik — minden egyéb pontokra nézve a kir. tábla ítélete hhagyatik. Indokok: „A mi illeti Blum Jakabot, a kir. tábla ítéletének azon részei, melyeknélfogva ez az alperes kötelez­tetett a kereseti 30,000 frt tőkét s ennek kamatait felpe­resnek megfizetni, — és felperes a saját s gyermekei ré­szére követelt tartás iránti keresetével ezúttal elutasita­tott, az első bíróság indokaiból hagyattak helyben. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom