Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 39. szám

1 56 leendő kiutal ványozására, illetőleg ennek megengedésére felszólította; — pedig afenforgó körülmények közt csakis ez indokolhatna a kereset támasztását. „Mindezekből önként folyik és önmagától érthető, hogy sem a zárlat költségi i, sem a zárlat alatt befolyt jövedelmek iránti rendelkezés e jelen Ítélet tárgyát nem képezhette, s hogy az amaga útján lesz szorgalmazandó. A perköltség stb. stb. (1879. márcz. 19. — 2623. sz. alatt.) Szabályrendelet kötelességszegés miatt az ügyvédek ellen emelt panaszok elintézése iránt. (Valamennyi kir. törvényszékhez és járásbírósághoz.) Az J 874: XXXIV. tcz. 44. 46. és 48.§-ban felsorolt kötelességszegések miatt, az ügyvédek ellen emelt panaszok elintézésénél, az arra illetékes kir. törvényszékek részéről különböző eljárást tapasztalván, egyöntetűség ezéljából az idézett törvény 113. §-a erejénél fogva rendelem : 1. Az emiitett kötelességszegések miatt érkezett panaszbeadványok, vagy a felekkel panaszukra nézve a kir. törvényszék elnöke által felvett jegyzőkönyvek, a kir. törvényszék polg. iktató könyvébe iktatandók, és a bir. ügyvit. szabályok 122. §-hoz képest előadónak kiosztandók. 2. A beadvány soron kivül a legközelebbi ülésben előterjesztendő. Amennyiben a kir. törvényszék a panasz elintézésére nézve illetékességét megállapította: az idézett törvény 66. §-ban emiitett hivatalos vizsgálatnak keresztülvitelével, az előadó birót bizza meg. 3. Az előadó bíró, a hivatalos vizsgálat teljesítése czéljából, a panaszlott ügyvédet, szükség esetén a panaszló felet, és a netaláni tanukat, amennyiben a kir. törvényszék székhelyén, vagy az ott felállított kir.járásbíróság területén laknak — maga elé idézi, a panaszt minden irányban tisztába hozza, ennek megtételével a felek között a körülményekhez képest az egyezséget megkísérli, és eljárásáról jegyzőkönyvet vesz fel, a melybe a panaszlott és panaszló által előadottakat valamint a tanuk vallomásait lehetőleg szószerint beiktatja, és a melyhez az előadottak igazolásául a felek által netán felmutatott okiratokat, a szükséghez képest eredetiben, — vagy hivatalból hitelesített másolatban csatolja. A kir. törvényszék székhelyén, vagy az ott levő kir. járásbíróság területén kivül lakó panaszlott ügyvéd, panaszló fél és netaláni tanuknak, a panasz tisztába hozatala végett meghallgatását, az előadó bíró megkeresés utján eszközölheti, és pedig, ha az illetőnek lakhelye kir. törvényszék székhelyén, vagy az ott felállított kir.járásbíróság területén van: a czélból a kir. törvényszéket, ellenkező esetben pedig az illető kir. járásbíróságot keresi meg. 4. A megkeresésben az ügy érdemére nézve döntőknek látszó körülmények megjelölendők, és a tanuk számára a kérdőpontok csatolandók, vagy pedig a kérdések a megkeresvény szövegébe foglalandók. Ily megkeresés az előadó biró által, a bírói ügyvit. szab. 232. §-a szerint vezetett ellenőrzési naplóban nyilván tartandó. 5. A megkeresett kir. biróság a megkeresést soron kívül tartozik elintézni és eljárásáról jegyzőkönyvet vesz fel. A megkeresett kir. bíróságtól beérkezett jegyzőkönyv a törvényszék polg. iktatókönyvébe vezetendő be, és az előadó bírónak — ki annak alapján az eljárást folytatja — szabályszerűen kiosztandó. 6. Eljárása befejezte után az előadó a bir. ügyvit. szabályok értelmében, a határozat tervezetét elkészíti, és zárt ülésben jelentést tevén, a törvényszék határozatot hoz. 7. A határozatban — a mennyiben a panasz alapossága mondatik ki — a biróság a felmerült költségekre nézve is intézkedik, és az 1874:XXXIV. tczikk 44. és 48. §-ára alapított panaszok eseteiben kötelezőleg kimondja : hogy a panasz tárgyát képező iratok másolatai vagy ügyiratok, — illetőleg pénz vagy értéktárgyak 15. nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett kiszolgáltatandók, — a 46. §. esetében pedig a számadási kötelezettséget, és a számadás előterjesztésének, valamint a fenmaradt pénzösszeg visszaszolgáltatásának határidejét megállapítja oly hozzáadással: hogy ameunyiben a számadásra kötelezett, számadását a kitűzött határidőben elő nem terjeszti, — a panaszló félnek ujabbi kérelmére a követelés érdemében, a polg. törv. rdts 520. §-ának intézkedései szerint fog a biróság határozni. Ha a törvényszék által a 44. és 48. §-ok eseteiben hozott határozatnak az elmarasztalt, a kiszabott idő alatt nem tesz eleget, ellene a panaszlónak ujabbi kérelmére a végrehajtás a polg. törvk. rendt. intézkedései szerint eszközlendő. 8. A mennyiben a birói határozatban a panasz alaptalannak mondatik, a felmerült költségekre nézve a biróság szintén határoz. Budapesten, 1879. évi május hó 1-én. (4544. sz. a.) Dr. Pauler Tivadar Körrend el et valamennyi e. f. kir. törvényszék és járásbírósághoz fiumei török alügynök kinevezése iránt. Ő csász. és apóst. kir. Felsége, Rudmann Adolf fiumei tiszteletbeli török alügynöknek kinevezési okmányát a legfelsőbb működhetési záradékkal ellátni méltóztatott. Miről oly megjegyzéssel értesítem, hogy Rudmann Adolf urat fentemiitett hivatalos működésében, kellő támogatásban részesítse, s netáni megkereséseinek készséggel eleget tegyen. Budapesten, 1879. május 1-én. (10796. sz. a.) Dr. Pauler Tivadar. Kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Lindner Gusztávot, a nagyszebeni jogakadémia igazgatóját és rendes tanárát, a kolozsvári tudományegyetemen a magyar közjog, a közigazgatási és pénzügyi jog nyilvános rendes tanárává nevezte ki. Az igazságügyininister, Jávor Endre beszterczebányai kir járásbirósági aljegyzőt, az aranyosmaróti kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. — A vallás- és közoktatásügyi minister, dr. Schilling Lajosnak a kolozsvári egyetemen a római történelemből egyetemi magántanárrá lett képesítését jóváhagyólag tudomásul vette, s őt ezen minőségben megerősítette. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTYÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.