Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 39. szám

155 czius 4*tői ll-ig járó bér meg nem fizetése miatt sem, mert az a szerződés szerint havi részletekben utólagosan fizetendő, s hogy a bér ez idóben le nem fizettetett, ennek felperes az oka, miután a márczius ll-éo foganatosított zárlat által a fizetés módjától megfosztatott. — Végre miután a zárgondnoki számadások november 16-án kelt végzéssel a Semmitőszékhez felterjesztettek, — ezek nélkül pedig kellően nem védekezhetik — azok visszaórkeztéíg a tárgyalást elhalasztatni kéri. „Tekintve azonban, hogy a D. alapító okmány szerint, a haszonbérlet tárgyát magában foglaló alapítvány az Irgalmas rend tulajdonát képezi, s igy ennek képviseletérea szerzet,illetve annak házfőnöke van hivatva; tekintve hogy ezekszerint az A. szerződés kötésekor létező alap. go sdnokság csak ideiglenesnek tekinthető, ezen gondnokok pedig a B. a. szerint, a nélkül, hogy helyettük más neveztetett volna, tisztüktől felmentettek; s igy felperesnek a B. C. nem kifogásolt okmányokkal támogatott azonállitása: hogy a gondnokság megszüutettetett, mindaddig valónak veendő, mig ellenkezője alperesileg nem igazoltatik; s miután ez általa meg sem kiséreltetett, sőt azáltal, hogy a szerződés hatályon kivül helyezése iránti perében a bérlemény tárgyát képező alapítvány képviselőjéül jelenlegi felperest idéztette, — ön maga beismerte, hogy ezidő szerint, az alapitvány fogós képviselője: a felperes. Tehát a felperességi jog megállapítandó volt. „A per érdemére nézve felperes azon kérelménél, hogy a márczius 1 —11-ki bérösszeg s kamatai megítéltessenek, — figyelembe volt veendő, hogy a szeződés 2. pont szerint az évi 50,000 frt bér fizetése utólagos havi részletekben 4166 frt 76 krbanállapitatott meg. Ámbár alperes annak a lejáratkor márczius 30 án leendő lefizetésében a márczius 11-én foganatosított zárlat által meggátoltatott, ezen összegnek s perkezdéstőli kamatainak fizetésében mégis marasztalandó, mert ezen idő alatt a bérlemény birtokában levén, annak hasznait élvezte s Így a használat idejére a bért fizetni tartozik; mert a zárlat csak oly időszakra támasztott bérkövetelés ellen szolgálhatna mentségéül, melynek tartama alatt alperes a haszonbérleti tárgyát már nem birta tényleg, s igy hasznait sem élvezhette; „Az A. bérletszerződés megszüntetendő volt, mert alperes beismerte, hogy a már megitélt jan.-februári bérösszegeket meg nem fizette, mi által szerződésszegést követett el s igy a 2-ik pont szerint felperes a szerződés megszüntetésére jogosítva van, •— mely jogosultságát azáltal, hogy a miatt szerződés teljesítési pert indított alperes ellen, s azt mégis nyerte — élnem vesztette; mert csakis az ily úton megállapított kötelesség mulasztás képezhet alapos okot a bérlet megszüntetésére. — És a bérlemény megszüntetésének időpontjául april l-jét kellett megállapítani; mert a felek a bérszerződés 2. pontjában a haszonbérlet megszüntetését a fizetésnek esedékes napjáni elmulasztásához kötötték. „A kamat csak perindítástól volt megítélhető, mert a "szerződésben kamatfizetés ki nem köttetett. — És a zárlati költségek iránti kérelmével felperes elutasitandó, mert a leszámolás még meg nem történt s igy a bíró, ki csak számszerint meghatározott lejárt követelésekre hozhat határozatot — nincs azon helyzetben, hogy arra nézve végrehajtható ítéletet hozhasson. Ugyanezokból volt felperes a zárlat alatt befolyó jövedelem kiadása iránti kérelmével is elutasitandó. Á k ir. tábla a tszék Ítéletét 1879. jan. 15.70672. sz. a. a marasztalásra nézve indokaiból hhagyta azon változtatássá!: hogy a kamat 1873. april 1-től fizetendő —• azon okból, mert a bérösszegből márcziusra eső részletet alperes 30-án köteles lett volna fizetni; ennélfogva a kötelezett, de alperesileg meg nem tartott határidőtől felperest a kamat törvényszerüleg megilleti. „Ellenben felperest keresete egyébb részével elutasító részében megváltoztatta s kimondotta, hogy a Császárfürdőnek apr. 1 -tol zárgoudnoki kezelés alatt befolyt jövedelme felperest illeti, s hogy a zárlati költségek alperest terhelik ; mert ezen felperesi kérelem ellen alperes kifogással sem élt; mert a zárlat felperes bérjárandóságának biztositása végett rendeltetett; s mert azt, hogy a zárlat költségeit ki viselje a per bírája határozza el (perr. 334. §.) — a zárlat elrendelésére pedig okot alperes szolgáltatott; s mert végre azon körülmény, miszerint a zárlat alatt befolyt jövedelem s a zárlati költség összege a perben ki nem mutattatott, a nem a fizetésbeni marasztalásra, hanem a kötelezettség megállapítására irányult kereset elbírásának akadályául nem szolgál." A legfőbb ítélőszék mindkét alsó bírósági Ítéletet megváltoztatta s felperest keresetével egészben elutasította — a perköltség kölcsönös megszüntetésével. Indokok: „Az 1878. évi jan. s febr. havi bérhátralék megfizetése iránt felperes a H. s J. marasztaló Ítéletek szerint beperelte alperest a nélkül, hogy ugyanakkor a bérlet megszüntetését is kérte volna—az A. haszonbéri szerződés 2-ik pontja alapján. — Ez nem szolgálna ugyan akadályul arra, hogy felperes az emiitett szerződési pont értelmében bérlet megszüntetési jogát érvényesíthesse most utólag, ha begyőzve volna, hogy az 1878. jan.-febr. havi bérhátralék az alperes mulasztása miatt, és felperes hibáján kivül, a jelen kereset beadásakor is fizetetlenül fennállott. — De épen ez nincs kimutatva ; — pedig bizonyos az, hogy felperesnek a H. s J. alatti végrehajtható ítéletek alapján, módjában állott magát kielégitetni azon befolyt — kölcsönös beismerés szerint20,r^00 frfcnál többre rúgó jövedelmekből, melyeket az ő kértére 1878. márcz. 11-én foganatosított zárlat tartama alatt a császárfürdő hozott, s a melyek mint jogilag a bérlő pénzei természetszerű fedezetül s kielégítési alapul kínálkoztak felperesnek az ő lejárt bérkövételésére. — Vélelmezni kell tehát, hygy felperes vagy ki volt már elégítve az 1878. szept. 15-én beadott kereset előtt az emiitett 2 havi bérkövetelésére nézve, vagy hogy csakis saját mulasztása miatt nem volt kielégítve. Ennek ellenkezőjét felperes nem bizonyította. „Ugyanazon vélelem áll az 1878. márcz. 1-től márczius ll-ig kiszámított 1478 frt 51 kr. bérkövetelésre nézve is mindaddig, mig felperes nem igazolja, hogy az ő kielégítését a befolyt jövedelmekből alperes megakadályozta. — De felperes nem is állítja, hogy alperest felhívta arra, mikép adja beleegyezését a bérhátralék kiutalványozásába, s hogy alperes azt megtagadta volna.— Különben a márciushavi bérrészlet a haszonbéri szerződés 2. pontja szerint csak azon hó végével járt le, s felperes nem követelheti a bért a hónap első 11 napjára, elkillönözötten annak későbbi már a zárlat alatt lefolyt 20 napjától. „Ily helyzetben sem az 1878. január s február havi bérhátralék, sem a márcz. 11. napjára kiszámított bérkövetelés alapul nem szolgálhat a bérlet megszüntetésére. És a márczius 1-től ugyanezen hó* ll-ig keresetbe vett 1478 frt 51 krban alperes ezúttal annálkevésbé volt elmarasztalható, mert felperes nem is állitotta; hogy őt a márczius havi bérrészletnek a zárlat alatti jövedelmekből 39*