Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 39. szám

154 csak a "befektetés adhatja meg a hozománynak azon kiváltságos minősítést, a melylyel bir az egyes kereskedő nejének azon hozománya, mely a férj kezéhez jutott. — Bejelentő azonban azt, hogy a hozomány az üzletbe beruháztatott volna, nem igazolta, s igy ezen követelés csak Hamel Miksa magán tömege e. volt sorozható. (Elnök: Tóth Elek; ref. Nagy Dezső.) A kir. tábla 1879. april 1. — 747. sz. a. ítéletével az első bíróságit megváltoztatván, a kereseti 6000 frt hozomán.t a III. osztályba sorozta azon megjegyzéssel, xnikép az 1874. nov. 19. mint a bejegyzés napja után keletkezett váltóköveteléseket megelőzőleg lesz a csődtömegből kifizetendő. Indokok: „A házassági szerződésből (A. a.) s az arra vezetett záradékból kétségtelenül kitűnik, hogy a kérdéses hozomány Hamel Miksának a bukott czég egyik beltagjának tényleg átadatott s a bukott czég ellenében a czégjegyzékbe bejegyeztetett. — Ezen bejegy/és által Hamel, szül. Lusthaus Karolin az 1840:16. tczikk 9. §. értelmében nemcsak férje, hanem a czég ellenében is jogokat szere/.vén, — a kérdéses hozománynak a bukott czég csődtömege elleni osztályozását csak akkor lehetne megtagadni, ha az a czég vagyonába be nem ruháztatott volna. Perügyelő e beruházást tagadja ugyan, — minthogy azonban maga sem állítja, hogy a hozományi 6000 frt a czégkönyvben elő nem fordulna — mivel sem indokolt puszta tagadása figyelembe nem vétethetett. „A hozománynak a bejegyzés után keletkezett váltókövetelések előtti elsőbbsége az Ideigl. törv. szab. IV. fej. 20. §-szán alapszik. „Végre az iratok a csődtörvény 101. §. értelmében a legf. Itélőszékhez hivatalból felterjesztetnek. Hivatalból tett (1840:22. tczikk 101. §.) felterjesztésre — A legf. I té I ő s z é k következőleg itélt: „„Felülvizsgálat tárgyát egyedül az „Iparosok átal. takarék s hitelegylete, mint Kraus testvérek, illetve Lusthaus Kardin engedményese részére megítélt 6000 frt női hozomány osztályozása képezvén, — erre vonatkozólag a 2-od bir. ítélete megváltoztatik s az 1-ső bir óságé hagyatik helyben. Indokok: „Közkereseti társaság elleni csőd esetében, a társasági vagyon első sorban a társaság hitelezői követeléseinek kielégítésére fordítandó — a társaság egyes tagjainak magán hitelezői, az illető tag egyébb magán vagyonán felül csak azt igényelhetik kielégítési alapul, mi a társaság hitelezőinek kielégítése után a társasági vagyonból az adós társasági tag részére jutalékul fenmarad (Ker. törv. 97. s 95. §§.) „Az itt szóban forgó követelés nem a közkereseti társaságnak, hanem a közkereseti társaság egyik tagjának Hamel Miksának tartozása, — a bejelentő fél, illetve annak jogelődje nem a társaságnak, hanem egyik társasági tagnak magán hitelezője; mert a férj, ki nejének készpénz hozományát átveszi, nejének adósává, s egyszersmind az átvett pénznek tulajdonosává válik; s a férjnek tartozása azáltal sem változik ál a társaság adóságává, hogy a férj a sajátjává vált hozományt pénzt netán a közkereseti társaság vagyonába beruházta, minthogy ily beruházás, mint a férj s a társaság közötti jogügylet, csak ezek közötti, de nem egyszersmind a nő s a társaság közötti jogviszonynak szolgálhat alapul. „Nem változtat e tényálláson a hozománynak az 1840:16. tczikk 9. §. alapján történt bejegyzésesem; mert egyrészről a bejegyzésnek dologi hatálya nincs, — másrészről azáltal a közkereseti társaság s a hozományi hitélező között jogviszony nem állapi tátik meg; az ily bejegyzés tehát a közkereseti társaság illető egyes tagjának csak magán vagyonára (beleértve a társasági vagyonból a társasági hitelezők kielégítése után résíére fenmaradt jutalékot is) biztosítja a csődtörvényben meg állapit ott osztályozási elsőséget. „Az első bíróság ezekszerint az itt szóban forgó hozományi követelést helyesen osztályozta csak Hamel Miksakülön tömege irányában.4t(l 879. apr.28. — 292.sz.a.) Jogeset. Az, hogy egy már előbb a bérhátralék megfizetése iránt indított perben a bérlelböli kimozditatás nem kéretett, — akadályul nem szolgálhat azon alapon a bérlet megszüntetési jog későbbi érvényesítésére, ha igazoltatik: hogy azon bérhátralékok a bérlő mulasztása folytán, s a bérbeadó hibáján kivül fizetetlenül fennállottak az ujabb kereset beadásakor is. A fizetési mulasztás bizonyítása elő nem állitatott, ha a bér hátralékra nézve végrehajtható Íteletek léteztek, s a bérbeadó kértére elrendelt zárlat alatt a bérlet jövedelmei a kielégítésre elégséges alapot is nyújtottak, miért az vélelmezendő, hogy avagy ki volt már a bérbeadó elégítve, vagy ez csak saját mulasztása miatt maradt el] mely esetben a bérletböli kimozditásra jogos alap nem forog fenn. Az „Irgalmas rend* bpesti házfőnöke — Simonyi Simon a császárfürdő bérlőjéé. 1878. septemberben a bpesti I. — III. ker. jbíróságnál 1478 frt 51 kr. bérhátralék s bérletböli elmozdítás iránt pert indított. A jbiróság 1878. decz. 16. —hozott Ítéletével alperest a kereseti összegben, perinditástóli kamataiban s perköltségben elmarasztalta, s az 1877. márczius 5. tiz évre kötött bérleti szerződést apr. 1-tő'l megszűntnek kimondotta — az azonnali átadás kötelezettségével; de felperest azon kérelmével, hogy a zárlati költségek megítéltessenek, hogy az apr. 1-től befolyó jövedelmek neki átadassanak —• ezúttal elutasította — következő indokokból: „Alperes kifogásolja a felperességet, mert a szerződést nemcsak vele, hanem a kirendelt egyházi gondnokokkal is kötötte; felperes a B. alattival csak azt igazolja, hogy a szerződés kötésekori gondnokok lemondása elfogadtatott — de a gondnokság megszűntét nem igazolta. „Az ügy érdemében elismeri, hogy az 1878. januárfebruári megítélt 8833 frt 34 kr. bért meg nem fizette, s hogy a márczius 1 tői 11-ig járó 1478 frt 51 krralhátralékban van — de ez felperes kereshetőségi jogát meg nem állapithatja — és pedig az 1478 frt 51 krbani marasztalását azért nem, mert az A. szerződésként a bér utólagos havi részletekben fizetendő; miután pedig felperes a bérlet tárgyára márcz. 11-én a zárlatot fogauatositatta, ez által alperes a szerződésben elválalt fizetés pontos teljesítésétől megfosztatott; ki mindaddig fizetésre nem kötelezhető, míg a nov. 16. végzéssel felterjesztett zárgondnoki számadásra vonatkozó iratok a Semmitőszékről le nem érkeznek. — És a bérlemény megszüntetésére vonatkozólag azért nem, mert a jan.-februári haszonbér nem fizetése miattfelperes szerződés teljesítési pert indított sez jogerejüleg meg is Ítéltetett ; ezen szerződés-s/egés miatt tehát jelenleg szerződés megszüntetését nem kérelmezheti. — De nem szüntethető meg a bérleti szerződés a már-