Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 39. szám

Budapest, 1879. péntek, május 23. 39. szám. Huszonegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CS Tartalom: Egykori nepotismus.— Az egykori Nepotismus és a ministeri felelőség. A fiatal uraknak birói állásra napi renden való kíné veztetéaét sokan a nepotismusnak tulajdonítják. Én tagadom, hogy a nepotismusnak a kinevezésekben része volna. Most a jogegyenlőség korát éljük. A nepotismus a privilégiumok korszakával együtt sirba szállt. Akkor a midőn a nemzeti osztály a hivatalokat monopolisálta, csakugyan divott a nepotismus — most — midőn a birákat a minister ur statuálja, — a nepotismusról szó nem lehet. A nepotismus az egykori politikai viszonyoknak megfelelvén, — azokra nézve, a kik apopulus verbőczyánust nem képezték, közömbös volt, — a nemesi osztály pedig bölcsen gondoskodott róla, hogy a kerületi és királyi táblai birói állást oly egyének foglalják el, akik ész, erkölcs és vagyonosságuknál fogva magokat ezen állásokra érdemesítették, és közbizalomra elegendőleg szert tettek. Most azonban, midőn a kiváltságok már régen eltörültettek, és csakugyan nem a nepotismus, hanem a ministeri felelőség őrködik a birói állomások betöltése felett, csakis a pragmatica hiányát lehet a tekintetben kárhoztatni, hogy a birói kinevezések gyakran nemcsak a régen szerzett érdemek mellőzésével, hanem az igazságszolgáltatás kárával is eszközöltetnek. Mert kérdem, miről felel a minister, ha a törvénv hatáskörének korlátot nem szab ? Egykor a midőn csak a született biró hozhatott és hozott a városi jurisdictíon kivül Ítéletet, bátran tehette volna a minister, ha szintén született bird lett volna, hogy akár ezt vagy amazt akir. itélő táblai és legf. itélőszéki birói állomásra nevezzen — mert még akkor nem tanulta meg a magyar közpolgár a némettől azt a rosz praetensiót, hogy peres ügyében szakavatottan és gyorsan ítéltessék — minthogy a régi uri székek korában bajait csak ritkán gyógyították. — Amint azonban az 1848 utáni állapotok bekövetkeztek, és a törvénykezési apparátus a hivatalnoki concretál státussal, és szolgálati pragmatikával együtt meginditátott, megtanulta a magyar honpolgár észlelni azt: hogy egy összevágó rendszernek jó igazságszolgáltatás az eredménye. És így most amidőn sajnosán azt tapasztalja, hogy az igazságszolgáltatás fiatal erőkkel kezeltetik ugyan, de a dolgozat is fiatalon virít, — hajlandó lesz a fiatalságot ügyetlenül éretlen gyümölcshöz hasonlítani, és abból azon következtetést levonni, hogy az egykori minister ur a bureaucratiának gyűlölt fáját addig rázta, mig az éríett gyümölcsöt földre terelte, és az lábbal tiportatott,— ellenben a még aprót, éretlent leszedte, mondván: hogy ép azért, mert még piczi, szerény, a minister keblén nagygyá növesztendő; — majd megérik akkor, és azután tartósabb lesz. — A gyenge munkálatoknak, a sok rendelvényeknek, feloldásoknak, megváltoztatásoknak tehát Csődjogeset. — Bérletbőli kimozditás. maga a minister az oka. Én nem osztom ezen nézetet, mert hiszen ki akar a hazának jobbat, mint épen maga a minister? a felelős! És most a minister urat minden vádtól megóvandó, óhajtom, hogy csakis a függetlenség, tehetség és a szolgálati idő legyen minden előléptetésnek hatályos emeltyűje, és a minister ur maga is ezek szerint járjon el, mert akkor az ő felelőségében minden honpolgár megnyugszik, és hinni fogja azt, hogy minálunk a nepotismus egyátalában nem, de még annál is kevésbé a gyűlölt önkény uralkodik, hanem csakis a jog és az érdem. Egy jogász. Csödjogeset. Női hozomány osztályozása. Közkereseti társaság elleni csőd esetében az egyik társtagot terhelő női hozomány csak annak külön, — s nem a társasági tömeg irányában osztályozható. Á nöhozományi követelés nem a közkereseti társaság — hanem csak egyik tagjának tartozását képezi \ s azon követelést bejelentő fél nem a társaságnak, hanemcsak egyik társnak — a férjnek — magán hitelezője. Ezen tartozás jogi természetén nem változtat sem az, ha a férj a sajátjává vált hozományi pénzt a közkereseti társaság vagyonába beruházta — mi a nő s társaság között jogviszonyt nem állapit ; sem a hozomány bejegyzése, mert ebből sem keletkezik a közkereseti társaság s a hozományi hitelező közt jogviszony. Ham el s Mandelczége. csődügyben a budapesti keresk. tsz ék mint csődbíróság, az osztályozás tárgyában 1878. sept. 12. — 60081. sz. a. Ítéletet hozván — az „Iparosok" ált. takarékpénztárának mint Eraus testvérek, illetve Lusthaus Karolin engedményesének bejelentett s jogérvényesen megitélt 6000 frt nöhozományi követelését Hamel Miksa külön csődtömge irányában osztályozta. „Mert: a keresk. törv. 96. 97. §§. szerint a közkereseti társaságnál, milyen a vagyonbukott czég is — magának a társaságnak mint ilyennek külön vagyona, külön tartozása van; miből következik, hogy a hozomány, habár az a czégjegyzékbe bevezettetett s a férj kezéhez jutása igazoltatott is, — a társas czég tartozásának csak akkor tekinthető, ha az a társaság üzletébe beruháztatott; ellenkező esetben pedig csak a társaság egyik tagjának tartozását képezi s így csak ennek magán tömegét terhelheti. — Nem ellenkezik ez az orsz. értek. II. R. 20. §-val, mert ez nem keresk. társaságról, hanemcsak kereskedőről intézkedik; a keresk. társaságoknál azonban a dolog természete szerint, a hozománynak a társaság üzletébe lett befektetése helyettesíti azt,a mi az egyes kereskedőknél, a hozománynak a férj kezéhez lett jutása. — Ebből okszerüleg következik, hogy keresk. társaságoknál 39