Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 3. szám

10 tczikk folytán elvesztette, ezen szolgálniá oyok elvesztése által pedig a nevezett zárda épen ugy mint bármelyik földes ur az úrbéri tartozások elvesztése által kárt szenvedett; másrészről pedig" az idézett törvényczikk szerint az ily szolgálmányok elvesztése által szenvedett kárnak pótlását az állam magára válalta, de azonfelül a magán vagyon felett még az állam sem intézkedhetik kárpótlás nélkül; annálfogva nemcsak a fenntidézett törvény értelmében, hanem a jogosság s méltányosságnál fogva is tartozik az államkincstár a felperesileg kért kárpótlást teljesiteni. „Habár felperes a persorán felhozott okmányokkal igazolta is, hogy Hunyady János Magyarország kormányzója a csiksomlyói zárdának 32 székely családapát akkép adományozott, hogy ezen 32 confráter minden egyébb terhektől menten csak a zárdának szolgálatokat tenni tartozzanak, és a zárda beleegyezése nélkül senki által szolgálattételre ne vonassanak s perbe ne idéztessenek;— habár továbbá felperes azt is igazolta, hogy Hunyady Jánosnak ezen adománylevelét 1-ső Mátyás király azon bővítéssel, hogy ezen 32 confráter minden hadi szolgálattól is ment legyen, — továbbá II. Lajos nevében Zápolya János erdélyi vajda, nemkülönben Báthory Zsigmond, Báthory Kristóf, Báthory Gábor, Bethlen Gábor és Rákóczy György erdélyi fejedelmek — végre I. Lipót, IV. Károly és M. Terézia magyar királyok helybenhagyták, só't az utóbbi által ezen adomány, uj adomány czimén törvénye beiktatás által is megerősitetett, — valamint ezen adomány közigazgatási és per utján is megvizsgáltatván, az jogérvényesnek kimondatott:; habár végre felperes azt is igazolta, hogy a zárda ezen adomány élvezetében 1848. évig létezett, minthogy ezen évig a 32 confráter min len közteher viselésétől s a hadi szolgálat te jesítése alól ment volt, a zárdának szolgalatokat tett, és tenni tartozott; „tekintve mindazonáltal, hogy annak elbírálása: létezett-e a felek közt úrbéri vagy ehhez hasonló viszony, közpolgári perútra nem tartozik, — a mennyiben pedig felperes a törvény által kimondott közterhek viselésénél fogva vesztette el a 32 confrátert, — azért kárpótlást nem követelhet, mert az ide vonatkozó törvények senki részére kárpótlást nem rendeltek,—annálfogva felperest keresetével elutasító első bírósági Ítélet ezen indokból volt helybenhagyandó." A legf. ítélőszék Czorda Bódog ur kitűnő referádájára következő i t é 1 e t e t hozott: „Mindkét alsó birósági Ítélet megváltoztatatván felperes kártalanítási joga megállapíttatik s alperes kincstár tartozik felp. zárdát az ennek részére 32 székely gazda (confráter) által 1818-ig teljesített szolgálmányok elvesztéseért ezen szolgálmányok 1848. évi egyenértékével kárpótolni ; az első bíróság pedig utasitatik, hogy a megállapítandó egyenérték iránt, a feleket jkönyvileg újból halgassa meg, őket erre vonatkozó bizonyítékaik s ellenbizonyitékaik előterjesztésére hivja fel, s a szabályszerű bizonyítási eljárás befejezése után hozzon — a kárpótlási összeg mepállapitása mellett — ujabb végrehajtható Ítéletet.--Azeddigi perköltség kölcsönösen megszüntettetik. Indokok: „A keresethez, illetőleg válaszhoz A. C. D. G. ZZ. alatt becsatolt közokiratok teljesen bizonyítják, hogy Hunyady János mint Magyarország kormányzója 1442 ben a csiksomlyói sz. Ferenczrendi zárdának 32 székelygazdát adományozott, oly jogkörrel, hogy ezek minden közterhektől mentek legyenek, s e főben nevezett zárdát szolgálni tartozzanak. Igazolva van fentebbi okiratokkal az is, hogy Hu iyady János érintett adománylevelét I* Mátyás, továbbá II. Lajos király nevében Zápolya János erdélyi vajda, azután Báthory Kristóf, Báthory Zsigmond, Báthory Grábor, Bethlen Gábor s Rákószy György erdélyi fejedelmek — végre I. Leopold, III. Károly s M. Terézia királyok helybenhagyták és megújították. — Bizonyítva van továbbá gyökeres levelekkel, hogy ezen adomány Erdély országgyűlésein ismételten kihirdettetett, törvényes statutióval megerősitetett, zőt productionáüs per folytán itéletileg is jogérvényesnek elismertetett.Es végre begyőzte felperes az A —0. ZZ okmányokkal, hogy a csiksomlyói zár la a neki adományozott, confrátereknek nevezett 32 székelygazda kézi és igás szolgálmányának négy évszázadon át 1848-ig folytonos élvezetében volt. „Nem szenved kétséget az sem. hogy a 32 confráter kérdéses szolgálmánya vagyoni ériékel képviselt s a felp.zírdának mag ín vagyoni joyositoány'át képezte. Valam'nt bizonyos az is, hogy felperes ezen jogosítványát az 1848-ki törvényhozásnak, a közös teherviselést elrendelő intézkedése következtében vesztette el; mert a confráterek szolgálati kötelezettsége az ő adó- és katona mentességükhöz volt kötve; és midőn az 1843. évi törvények a 32 székely gazdának addig élvezett adó- s katona mentességét megszüntették, meg kellett okvetlenül szűnni felp. zárda azon jogának is, hogy követelhesse a szolgálmányokat, melyekre 400 éven át mindig önként válalkozott 32 székelygazda. — „A kérdés most az : váljon illeti-e felp.zárdát az elvesztett szolgálmányokért kárpótlás és követelheti-e azt az államkincstártól ? „Erre nézve áll az átalános jogszabály, melyszerint senki törvényesen szerzett magán vagyonától kárailanitás nélkül meg nem fosztható; és a biró ezen átalános jogszabály alkalmazásától csak ott érezhetné magát felment ve, hol a törvény kivételesen mist rendelt, hol a törvényhozás magán vagyoni jogosítványokat oly világos kijelentéssel talált megszüntetendőknek, miszerint azokért az illető nem követelhet kárpótlást. Ezt pedig a törvény felperes jogosítványára vonatkozólag seholsem mondotta ki, s azért felperes zárdától a kártalanítást megtagadni nem lehet; nem különösen azon törvényhozás intézkedései alapján, mely az 184S. évi IX. tczikkben az úrbéri szolgálmányokat megszüntetvén, a magán földesurak kármentesítését „a nemzeti közbecsület védpaizsa alá helyezte" — sa mely 1848-ki XIII, tczikkével a papi tizedet csak azért szüntette meg kárpótlás nélkül, mert arról az egyházi rend „A haza oltárára letett áldozatkép lemondott."—Itt is azonban kimondandónak találta a törvényhozás, hogy a mennyiben a tized megszüntetése, a kisebb rendű papság némely tagjainak jövedelmet is érdekli, ezek illő eltartásáról gondoskodni a mennyiben pedig a papi tized törvényes úton magán családok birtokába jutott, ezek kármentesítését eszközölni fogja. — És hogy 18 18. óta is hasonló szellem vezérelte mindig a magyar törvényhozást, a magán vagyonjogokkal szemlén egyátalán: ezt számos ujabb törvények bizonyítják. „Az tehát,hogy felperes sajátszerű nem úrbéri természetű jogosítványának kárpótlása iránt a tor vény különösen nem intézkedett, egymagában nem szolgálhat okul annak birói elismerésére, hogy a törvényhozás kárpótlás nélkül akarta légyen el vonni a vagyoni jogosítványt épen csak a felp. zárdától,melynek aequivalenst akart adatni márM Terézia királyné is E. szerint, midőn a confráterek adó- s katona mentességének megszüntetését, a Cáiksomlyói zárda kártalanítása mellett, köztekintetekből kívánatosnak nyilvánította.