Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 35. szám

138 „mert a 10. sz. a. kötelezvény szerint az adós Baumhauer Pál jelzálogai a kérdésben levő terjedékre épitett házát is lekötötte; mert azon terjedék a régi telekk. 53. lapján előforduló Kőbánya óhegyi szőlőnek, melyre a bekebelezés eszközöltetett, már a zálogjog bekebelezése alkalmával elválaszthatlan tartozékát képezte; s a mint hból felterjesztett póthelyszinelési munkálatok alkalmával 1878. márcz. 18. felvett jkönyvből kiderül, az emiitett szőlővel, mint ennek kiegészítő része egyesitetni rendeltetvén, a Bpest fővárosi 8445. sz. uj betétben is Baumhauer P. javára kebeleztetett be; ezen terjedék tehát a jelzálogos hitelező sérelmére az emiitett szőlő birbirtoktől elválasztva, mint önálló és tehermentes terület jogszerűen elidegeníthető nem volt." (1879. márcz. 3. — 706. sz. a.) A Semmi tüszék teljes tanacsülési döntvényei. Az apr, 16-ki plénumhan. Itt követköző három elvi kérdés került szőnyegre s eldöntés alá: I. A székelyföldi telepitvényes áltálba telepítő földtulajdonos ellenében, a telepítvén^ i birtokra vonatkozólag igényelt italmérési jog kérdésének eldöntése bírói vagy közigazgatási útra tartozik-e? Ezen kérdés következőleg döntetett el. „Tekintve, hogy az 1873. évi XXII. lezihk a székelyföldi telepitvényes által a telepítő földtulajdonos ellenében, a telepitvényi birtokra vonatkozólag igényelt italmérési jog kérdésének miképi eldöntése iránt tüzetes intézkedést nem tartalmaz ugyan; „tekintve mindazonáltal, hoyy valamely jog elismerése iránt felmerült kérdés csak biröi úton bírálható és dönthető el: „ennélfogva a székelyföldi telepitvényes állal, a telepítő földtulajdonos ellenében, a telepitvényi biriohra vonatkozólag igényelt ilalmérési jog kérdésének eldöntése birói útra tartozik.11 (1879. 3402. szhoz.) Jogesetül szolgált: Gergely Péter — Erdélyben Borzává község e. kocsmáltatási jog elismerése iránt a csíkszeredai tszék előtt rendes pert tett folyamatba, mely szabályszerűig letárgyaltatván, az 1878. nov. 23. — 6350. sz. ítélettel alperes elmarasztatott s ez ellen felebbezéssel élt. A marosvásárhelyi kir. tábla pedig felterjesztette, hivatalból észlelt semmiség alapján, mert szerinte ezen ügy közig, útra tartoznék; tekintve, hogy azon telek iránt, mely után felperes korcsmálási jogot igényel, fel- s alperes közt telepitvényi per van folyamatban ; és tekintve, hogy a telepitvényes által netalán élvezett más javadalmak az 1873: XXII. tcz. 4. §. szerint tudandók ki sezen perekben azon torvény 19. §-nál fogva az eljárás az 1871:53. tcz. 45. 50- — 52. §§-ban felsorolt módosítások szerint történik. A Semmitó'szék azonban itt a 304. §-szt alkalmazhatónak nem találta; „mert a kereset tárgyát, az abban körülirt telekkel állítólag kapcsolatos italmérési jog elismerése képezi; az ily jogkérdések elbírálása és eldöntése pedig birói útra tartozik — „mert továbbá az ügy érdemére tartozik annak elhatározása : váljon a kir. itélő tábla jelentésében jelzett telepitvényi per eldöntése előtt a jelen kereset elbirálható-e, vagy sem? (1870. april 18. — 3402. sz. a.) II. A házassági per folyama alatt s ennek befejezéséig, az ideiglenes tartás megállapítására, a szentszékek hatásköre a perrend életbelépte után ennek 22. illetve 36. §§. rendelkezése szerint megszüntetett-e? illetve a perr. hatálya alatt a szentszékuek a főszentszékek által is helybenhagyott ideiglenes tartás iránti határozata alapján, a polgári bíróság által a végrehajtás elrendelhető és foganatositható-e ? Erre következő döntvény hozatott: „Tekintve, hogy a házassági perek a perrend életbelépte után s jelesül a 22 §-nak határozott rendelkezéséhez képest csak annyiban tartoznak a szentszékek hatásköréhez, amennyiben a házassági kötelék érvényességél s az ideiglenes elválást, vagy végképi feloldást tárgyazzák, minden egyéb a házassági viszonyból származó peres kérdések elbírálása ellenben, melyek felett addig az egyházi törvényszékek ítéltek, a már felhívott, s ezzel összehangzó 36. §. szerint az illetékes polgári bíróság hatásköréhez tartoznak; „tekintve továbbá, hogy az ideiglenes tartás kérdése nem a házassági kötelékre vonatkozó, hanem a házassági viszonyból eredő vagyoni kérdés: „ezeknélfogva a házassági per folyama alatt, és ennek befejezéséig az ideiglenes tartás megállapítására, a perrend életbelépte után a szentszékek hatásköre ki nem terjed, illetve a szentszékek által az ideiglenes tartás iránt hozott határozat alapján, a polgári bíróság állal a végrehajtás el nem rendelhető, és nem foganatosítható." (1879. 6022. sz. a.) Jogesetül jelent meg a fórumon: A Keresztes Lakatos Anna — Keresztes Pál protestáns házastárs közti váló perben a veszprémi püspöki szentszék a nő részére az ideiglenes tartást megítélte, s a veszprémi kir. törvényszék f. év febr. 15.— 1445. sz. a. végzésével arra a végrehajtást elrendelte s foganatosította. Ez ellen végreh. szgnvedett semm. panaszt adott be. A Semmitó'szék a végrehajtási végzést következményeivel együtt megsemmisítette (297. §. 1. p.) „mert a házassági perek a perrend életbelépte után, jelesül a 22. §-nak határozott rendelkezéséhez képest, csak annyiban tartoznak a szentszékek hatáskörébe, a mennyiben a házassági kötelék érvényességét s az ideig-lenes elválást vagy végképi felbontást tárgyazzák, — minden egyéb a házassági viszonyból származható peres kérdések elbírálása ellenben — melyek felett addig az egyházi törvényszékek ítéltek — a már felhívott, s ezzel összhangzó 36. §. szerint, az illetékes polgári bíróság hatásköréhez tartoznak, — „miből kifolyólag a kir. tszék a fennebb érintett törv. szakaszokba ütközőleg határozott, midőn ezen a szentszékek hatáskörébe nem tartozó kérdésben illetéktelenül hozott végzését alapul véve, ily törvényesen nem létezőnek veendő végzés folytán, panaszló ellen a végrehajtást elrendelte s foganatosította, — s ebbeli hivatalból is figyelembe vehető alaki törvénysértést képező eljárása, a kezdetben felhívott §. alapján megsemmisítendő volt.a( 1879. apr. 17. — 6022. sz. a.) III. Ha a csődtömeghez tartozó ingatlanra eg yhitelező részére a végrehajtási zálogjog a csődkiütése előtt bekebeleztetett, s azon ingatlan árverésen eladatott, illetékes-e a telekkönyvi hitóság a befolyt egész vételár felosztására? — esetleg mily mérvben tartozik ez a csődbíróság hatásköréhez ? Ez következő döntvénnyel oldatott meg :