Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)
1879 / 31. szám
123 „Minthogy pedig az igy 1. r. alperesnek elajándékozott apai ingatlan birtok értékét a 2. szerződésben ő maga is 2000 frtra tette, s ugyánannyira értékelték azt felperesek is keresetükben, s miután 5 egyenes leszármazó örökös létében felperesek mindegyikét a hagyaték */,„ része illeti köteles részül: azért felperesek törv. osztályrészét külön-külön 230 írtban kellett megállapítani, — tekintet nélkül a 4. sz. a. leltárra, melynek aláírásával felperesek csak a felvett ingóságok létezését ismerték el, de örökösödési jogaikról nem mondtak le. „A késedelmi kamatok az örökség megnyíltától — 1872. febr. 15-től —lettek volna megítélendők, de azokat felperesek csak 1872. márcz. 2D-től kérték megítéltetni." (1878. april 8. — 2376. sz. a.) Kereskedeleinjogi döntvények. A marasztalási összegnek bírói leiétbe helyezése, a végrehajtató kielégítésével, mely a zár alóli feloldást eredményezhetné, azonosnak nem tekinthető, ha a letelt pénzkészlet kiszolgáltatása oly feltételhez köttetett, melynélfogva végvehajtató a kielégítéséhez vezető további végreh. lépések megtételétől teljesen elzáratnék. Szekrényesy szül. Wandl Ir m a mint Szekrényesy Kornél jogutóda — Robey et C o m p. 1 i m ited czég e. 168 ft sterl. és 11 shill. iránt folytatott keresk. perében marasztaló Ítéletet nyervén, végrehajtást eszközöltetett, mely alperes üzleti stb. ingóságaira foganatositatott, — minek folytán utóbbi takarékpénztári könyvecskében 2236 frt 52 krt bírói kézbe letévén, a lefoglalt ingókat a zár alól feloldatni kérte. A bpesti keresk. tszék f. év febr. 5. — 9510. EZ. végzésével a lefoglalt ingókat zár alól feloldotta,miután a letétbe helyezett összeggel a marasztalási összeg s járulékai fedezve vannak, s miután végreh. szenvedett önként igéri pótlólag bírói letétbe helyezni azon összeget, mely a teljes fedezésre netán még hiányoznék; utasítván a kiküldött végrehajtót, hogy számítást tegyen s a netaláni különbözetet alperesi czégtől vegye át s letétbe helyezés végett mutassa be; — a letét hivatalt pedig arra, hogy a betéti könyvecskét további intézkedésig szabályszerüleg kezelje — mi abban találja indokolását, mert ajelen végrehajtás alapjául szolgáló pert meginditó Szekrényesy Kornél felperesnek az alp. czég elleni összes követelései lefoglaltatván, ezen összeg kifizetése az alp. czég által Szekr. Kornél ellen 1500 font iránt indított pernek Sz. Kornél javára lett jogerejü elintézése s annak folytán a kieszközlött zár feloldása előtt el nem rendelhető. Végrehajtató kérvényére továbbá a keresk. tszék febr. 14. — 10179. sz. a. azon végzést hozta: hogy a zár alól feloldott ingóságokat a letétbe helyezett s netán még helyezendő összeg helyettesitvén, folyamodónak az ingóságokra nyert végrehajtási zálogjoga azon pénzösszegre is kiterjedettnek tekintendő, miért a letétbe helyezett ösz^zegre a végrehajtás el nem rendeltetik; annak azonnali -kiutalványozása pedig a 9510. sz. végzés indokaiból tagadtatik meg. stb. stb. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a 9510. sz. végzést megsemmisítette s abban megjelölt végreh. cselekményeket továbbá is fentartatni rendelte; „mért ezen jogérvényre emelkedett végrehajtások Wandl Irma s nem Szekrényesy Kornél javára foganatositattak; azokat tehát Wandl Irmának kielégítése, határozott egyébkénti beleegyezése, vagy a lefoglalt dolgoknak igényper útján lett kiitélése vagy végre a perr, 374. §. érteimébeni megszüntetési végzés elnyerése nélkül feloldani nem lehet. „Hogy a végreh. szenvedett czég a marasztalási öszszeget a bíróságnál letette, az a végrehajtató kielégítésével nem azonos, mert a letett pénzkészlet kiszolgáltatását oly feltételtől t. i. a közte és Szekrényesy Kornél közt 1500 font iránt folyamatban levő pernek kimenetelétől — tette függővé, melynélfogva végrehajtató Wandl Irma a kielégítéséhez vezető további végreh. lépések megtételétől teljesen elzáratnék. „Az e. f. a bírósága letétnek akénti feltételes elfogadását azzal indokolja: hogy a behajtás alatt álló követelés a Szekeresy Kornél e. 1878. évi 82134. sz. végzés folytán Robey et Comp. czég javára biztositásilag lefoglalva lett. „Azonban a végzés ezen indoka csak akkor birna alappal, ha vagy a kérdésbeni követelés Szekr. Kornél tulajdonát képezné, vagy a Robey czégnek emiitett végrehajtása Wandl Irma ellen eszközöltetett és irányában jogérvényre emelkedett volna. „Ámde elsőbbi tekintetben az ügyiratok az ellenkezőről t. i. arról tanúskodnak, hogy alp. czég a kérdésbeni követelés megfizetésében Wandl Irma javára marasztatottel; — utóbbi ténykörülményre vonatkozólag pedig Robey czég nemcsak bizonyítékot nem szolgáltatott, hanem Wandl Irma az 1878. okt. 24. felvett biztosítási jkönyvben sem neveztetik végreh. szenvedő félnek, — sem ezen jkönyvből az ki nem tűnik, hogy a biztosítást rendelő végzés annak (W. Irmának) kézbesitetett, vagy kézbesitetní rendeltetett volna. „Ezen megsemmisités folytán a semm. panasz a letéteményezett pénzkészlet ki utalványozását megtagadó 101T9. sz. végzés e. részében tárgynélkülivó vált." (1879. april 17. — 6602. sz. a.) Arra nézve, hogy valamely biztosított dij kifizetése iránt indítóit perben, a biztosított személy netaláni erőszakos halállal tett kimullának esete a per eldöntésére befolyással lehessen, annak kell igazolva lenni, hogy a biztosított életélöli megfosztásának gyanúja magát a kedvezményezettel terheli. Cseh Sándor székely udvarhelyi lakos — a ,Honi bizt. társaság' e. 931 frt 40 kr. mint Fancsali Borbála elhalálozása esetén részére biztosított öszszeg kifizetésére abpesti váltó keresk. tszéknél 1878. sept. 11. pert indított — melyben a tszék f. év márcz. 7. — 14183. sz a. következő végzést hozott: Miután a 2. sz. okmány szerint biztosítotton elkövetett gyilkosság, esetleg emberö'és miatt a sz.udvarhelyi tszéknél bünvizsgálat lett elrendelve; miután azon körülmény, hogy kedvezményezett Cseh Sándort a Fancsalin elkövetett gyilkosság, vagy emberölés bűntényében terheli-e oly szándékos cselekmény, mely miatt a bizt. szerződés a ker. törv. 505. §. 4. p. mint a bizt. feltélek 23. §. e. p. alapján hatályát veszti? — csak a büntető eljárás folyamán fog tisztába hozatni: annálfogva ezen befejezett perben az ítélet hozatal a büntető eljárás jogérvényes befejezéséig felfüggesztetik (perr. 10. §.) A Semmitőszék fenti végzést megsemmisítette; „mert a jelen ügy eldöntése nem függ annak előzetes kiderítésétől, vájjon a biztosiíott személy természetes vagy erőszakos halál folytán mult e ki: hanem arranézve, hogy az utóbbi esetnek a per eldöntésére befolyása lehessen, annak kellene igazolva lenni, hogy a biztosított 31*