Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 31. szám

124 életétöli megfosztásának gyanúja magát a kedvezményezettet (a felperest) terheli, (ker. t. 505. §. 4. p.). „Ilyen gyanuokok azonban a per rendjén nemcsak nem merültek fel, de alperes részéről még az sem állitatott határozottan, hogy a biztosított Fancsali B. átaljában erőszak folytán vesztette volna életét, mennyiben az ellenirat kezdetén kifejezetten az tartalmaztatik, hogy a nevezett halálát iszákosság s ennek következtében a közúton beállott megfagyás okozta. „Ehhezkéuest a perr. 10. §. alkalmazhatásának esete fenn nem forog. „De a perr. 9. §. szabálya sem nyerhet alkalmazást; mert a sz. udvarhelyi tszék közleményéből nemcsak az nem tűnik ki, hegy F. Borbálának meggyilkolása vagy megölése miatt a bünt. vizsgálat felp. e. folyamatban Jenné, hanem abban még arranézve sem foglaltatik adat, hogy a kérdésbeni halálesetnél a gyilkosság vagy emberölés tényálladéka egyátaljában fenforogna. „Hasonló ingatag körülmények közt azonban, felperes igényeinek polgári úton való érvényesítésében jogosan nem gátolható." (1879. apr. 17. — 7713. sz. a.) A kereskedelmi meghatározások irásba foglalása a törvényben előírva nem levén, a hitelező azt, hgy a keresete alapjául fektetett levél aláírója az ő nevében ügyleteket érvényesen köthetett, tanukkal, de sőt egyéb egybefüggő körülményekkel is bizonyíthatja. A „Velenczeer AunaDampfmühle Ku hnera czég — Sliepcevic Péter carstadti (horvát) lakos e. 750 frt mint egy vaggon liszt vételárának kifizetése iránt a székesfehérvári tszék mint keresk. biróságelőtt 1878. decz pert indított. A tszék í*. év márcz. 13. — 2055. sz. a. magát illetéktelennek mondotta ki, s ezokból felperest keresetével elutasitotta; mert alperes tagad ja, hogy a B. levél tőle akár közvetlenül, akár megbízásából származott, illetve hogyannak kiállítására Slavigoit feljogosította volna, s hogy a C. a. válasz ama B. alattitól a szálitás idejére s terjemére nézve különbözvén, a ker. törv. 319. §. alá esik s mint ilyen részére feladatott s hozzájutott, tehát hogy a kereseti ügylet köztük létrejött volna. E tagadással szemben felperes semmiféle oly bizonyítékot nem hozott fel, a mi az ügy érdemébe való bocsátkozás nélkül, alperes rendes birói illetőségétől való eltérést igazolhatná. Hogy pedig a biróság már ezúttal is az ügy érdemébe átmehessen, ezt nemcsak a törvény nem engedi, de maga felperes is tiltakozik ellene. S a tanuzás igénybevételével felperes mégis ilyesmit vesz czélba, mi azonban nemcsak azért mellőzendő, mert a kereseti jogügylet levelezés utján létrejöttnek állitatván, — a velenczei tanuk azt, hogy a B. Jevél, melyben október s nevemberről említés sem tétetik, csakugyan alperestől származott, nem igazolhatják: hanem azért is, mert illetékességi kérdésben tanúkihallgatásnak helye nincsen. S azért, miután a jogügylet létrejötte igazolva nincs, a ker. törv. 322. §. s a perr. 35. §-sza annálkevésbé nyerhet alkalmazást, mert felperesi bár bejegyzett czég, követelését könyvkivonattal nem támogatja. A Semmitőszék a tszék végzését megsemmisítette (297. §. 5. p.) s azt az ügy érdemében eljárásra utasította; „mert az alperesi ügy véd részére kiállítóét megbatalmazvány hitelesitési záradékának tartalma minden kétséget kizár arra nézve, hogy alperes kereskedő; vájjon pedig ezógének bejegyzése tekintetében a ker. törv. lt!.§. követelményének megfelelt-e? ez szemben ugyanazon második bekezdésével, valamint a ker. törv. 260. — 261. §§. rendelkezésével, a fenforgó ügylet minőségének megbirálásánál figyelembe nem jöhet; „mert továbbá az sem szenved kétséget, hogy a keresetbeni jogügyletből felperes keresetét az eljáró tszék előtt jogosan indíthatta meg (perr. 35. §. 1. bekezdés), miután nemcsak a keresetbeni szerződés ezen biróság hatósága területén létrejöttnek mutatkozik, (ker. törv. 318. §.) de ugyanezen területen létezik felperes gyártelepe is, melynek helye más megállapodás hiányában, a ker. törv. 322. §. szerint az ügylet teljesítése helyéül is tekintendő. „S mert a kereskedelmi meghatalmazáso irásba foglalása előírva nem Ievén: felperes azt, hogy a kereset alapjául fektetett levél aláírója felperes nevében érvényes ügyleteket köthetett — tanukkal, de sőt egyéb egybefüggő körülmények által is bizonyíthatja. „Ennek bizonyítása, s megvitatása azonban szorosan az érdemleges tárgyalásra tartozik, miután annak eredményétől függ nemcsak a jelen kereset sorsa, hanem a ker. törv. 52. §-ban megjelölt egyéb következményeknek megitélhetése is. „rízeknélfogva tekintve: „hogy az eljáró bíróságnak ugy tárgyi, mint helyi illetősége a törvények átalános rendelkezésénél fogva is fennáll s egyedül csak alperesnek felperesileg állított, általa pedig tagadott kötelezettsége képezi a birói eldöntés tárgyát: a kellő alap nélkül hozott illetéktelenségi végzés megvolt semmisítendő.44 (1879. april 17. — 7758. sz. a.) Ügyvédi kamarák. A b p e s t i ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy dr. Schlick Sándor és Marosi Kálmán ügyvédek a kamara lajstromába folytatólag fölvétettek. Erdélyi Mór és dr. M e 1 c z e r Ottó elhalálozásuk, E n y i c zke y Gábor, ifj. F ab ricius Endre, Hamvassy Tihamér, S z o n d y Béla elköltözésük, M á c s a y Lukács pedig önkéntes lemondása folytán fenti lajstromból kitöröltetett; Erdélyi Mór irodája részére gondnoknl dr. Schiller Henrik, dr. Melczer Lajos bpesti ügyvédek neveztettek ki, a többiek irodai részére gondnok kirendelésének szüksége fenn nem forgott. Végül, ifj. Draskóczy Miklós ügyvédjelöltnek, az e kamarától mint Draskóczy Miklós bpesti ügyvéd segéde 1238/78. sz. a. nyert igazolványa elveszvén, az érvénytelenné vált. A nagyváradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Nagy Károly tenekei ügyvéd, a kamara ügyvédi lajstromába fölvétetett; Etédy Lajos nagy-szalontai ügyvéd, elhalálozása folytán, a kamara ügyvédi lajstromából kitöröltetett s irodája részére gondnokul Márton István nagy-szalontai ügyvéd kirendeltetett; továbbá, hogy Bárt ha Endre és Bartha Iván szilágy-somlyói ügyvédek, a kamara lajstromába fölvétettek. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOIAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. i—; - ; i - ... „ ,i , , • i • 1 1 ~ —1 "'• ——*^**mmt Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.